Bába Julianna, a pénztárszövetség elnöke sikerként értékelte a magánnyugdíjpénztárak mellett voksolók több mint 102 ezres számát, és gratulált a maradók bátor döntéséhez, majd kifejtette: továbbra is bíznak az Alkotmánybíróságban (Ab), hiszen egyértelműen van olyan jogi alap, ami alapján a taláros testület részben vagy egészben hatályon kívül tudja helyezni a vonatkozó törvényeket. Úgy vélekedett, Magyarország nem engedheti meg, hogy egyes állampolgárok döntésük miatt másodrendű polgárokká váljanak.

A 18 magánnyugdíjpénztár fedezeti tartalékának összesített értéke 2010 végén 3.036,1 milliárd forintot tett ki, 25,6 százalékkal nőtt egy év alatt a pénztárszövetség adatai szerint. A pénztárak által kezelt portfóliókban továbbra is a hazai eszközök vannak túlsúlyban. A klasszikus pénztári portfóliók vagyonnal súlyozott átlaghozama 5,95, a kiegyensúlyozottaké 8,62, a növekedésieké 10,96 százalék volt 2009. december 31. és 2010. december 31. között a pénztárszövetség gyorsjelentése szerint.

A Stabilitás Pénztárszövetség előzetes számításai alapján a magán-nyugdíjpénztári portfóliók működésük intervallumában pozitív reálhozamot értek el, a teljes pénztári tagság 70 százaléka reálhozamra jogosult. A 3,1 millió tagból a szervezet becslése szerint 2,3-2,5 millióan számíthatnak kisebb-nagyobb mértékű pozitív reálhozamra, ennek pontos mértéke az egyéni számlától függ. Negatív reálhozamra főként azoknak kell felkészülniük, akik a gazdasági válságot megelőző időszakban (2006 és 2008 között) váltak pénztártaggá, náluk ugyanis még nem tudták a kasszák maradéktalanul ledolgozni a pénzügyi válság miatt elszenvedett veszteséget.

A pénztár vezetői a kérdésekre válaszolva elmondták: ha egy pénztár végelszámolással megszűnik, a pénztártagok eldönthetik, hová lépnek át; ha a felszámoló levelére nem válaszolnak, számlájuk egyenlegét az állami nyugdíjrendszerbe utalják át.

A vagyonátadással kapcsolatos, valamint a postai, készpénzes átutalások költségeit lehet levonni a tagoknak járó pénzből, ennek összege az adott összeg nagyságától függ. A pénztári költségeket egyébként a meglévő működési, likviditási tartalékból lehet fedezni, s ha az kimerült, akkor havonta 265 forintot lehet levonni a tagok hozamából.

A működési költséghányad 4,5-ről 0,9 százalékra csökkentése - ami kevesebb a PSZÁF által két hónapja publikált mértéknél is - súlyosan érinti a kasszákat, különösen, hogy a költségekben jelentős részt képvisel a felügyeleti díj és a garanciadíj, 2-3 százalékos mértékkel azonban működőképesek tudnának maradni - hangzott el a tájékoztatón.

A reklámköltségek összegét firtató kérdésre Bába Julianna emlékeztetett: egy kampányuk volt, azt is októberben indították, amikor még arról volt szó, hogy hosszabb idő lesz a nyilatkozatok megtételére. Kijelentette: nem közpénzekről van szó, nem a tagi megtakarításokból, hanem az elkülönített működési tartalékból fedezték a költségeket, amiről a tagokkal kell elszámolniuk. Megjegyezte: a kampány töredékébe került, mint a miniszterelnök és az ONYF által hárommillió példányban a pénztártagoknak elküldött levelek.

Arra kérdésre, hogy az elhunyt pénztártagok pénzével mi történik, azt válaszolta az elnök, hogy ha valaki a felhalmozás időszakában hunyt el, és a kedvezményezetti nyilatkozat január 31-ig beérkezett a kasszához, a kedvezményezettet illeti a megtakarítás. Hozzátette: ezzel kapcsolatban már volt megkeresés.

A pénztárszövetség elnöke szerint több joghézag is van a szabályozásban, ezek között említette a külföldi állampolgárok nyilatkozatának leadását, amiről nem rendelkezik a jogszabály; a magyar nyugdíjkasszáknak több ezer külföldi állampolgár tagja.

Arra az állításra, hogy a rosszul nyilvántartott adatok miatt tömegesen fordulhat elő, hogy a tagok nehezen jutnak hozzá a reálhozamukhoz, azt válaszolta: ez akkor fordulhat elő, ha valaki rosszul adta meg a lakcímét vagy nem nyilatkozik arról, hová utalják a pénzt - derül ki az MTI közleményéből.

MTI