Az átlagos 60 százalékkal szemben a magyaroknak csak a 27 százaléka számít aktív megtakarítónak. Az Allianz megbízásából 2014 júniusában a GfK Hungária Kft. által végzett kutatás sem cáfolt rá erre az eredményre, bár ez utóbbi alapján a tájékozottság terén is van hová fejlődnünk. A kutatás azt is megmutatta, hogy többek között optimistábbak, társaságkedvelőbbek és önállóbbak azok, akik jártasak a pénzügyi kérdések terén.
Három csoport
A megkérdezettek jelentős része nem tekinti elégségesnek és kielégítőnek a pénzügyi tudását, a válaszok alapján több, mint 10 százalékuk egyáltalán nem konyít a pénzügyekhez, míg mindössze 1 százalék vallja magát pénzügyi zseninek. A pénzügyi ismeretek és tájékozódás alapján 3 csoportot különíthetünk el: minden hetedik személy tekinthető „pénzügyi szakértőnek”, mert az átlagnál jobban ért a pénzügyekhez (saját bevallása alapján), és rendszeresen tájékozódik is ezzel kapcsolatban.
Közel hasonló arányban jelennek meg a „pénzügyi analfabéták”, akik nem értenek a pénzügyekhez, és nem is akarnak ezzel foglalkozni.
A célcsoport nagy többsége „az átlagosan tájékozottak”, akik nem nagyon értenek a pénzügyekhez, de legalább alkalmanként tájékozódnak a pénzügyi kérdésekről, termékekről.
A nők és férfiak között nincs jelentős eltérés a pénzügyi ismereteik terén.
Mert a mának élünk
A magyarok jellemzően csak akkor tájékozódnak pénzügyi témában, ha konkrét kérdésük van, valamilyen problémával állnak szemben, minden ötödik személy azonban rendszeresen keres információkat a pénzügyekről.
Tízből 4 válaszadónak nincs megtakarítása, döntően azért, mert minden jövedelmükre szükség van a megélhetéshez, de a megtakarítás hiánya mögött rejlő okok között a pénzügyi analfabéták körében gyakoribb az a felfogás is, hogy „a mának élek” vagy „inkább megveszem ma a drága holmit, mert lehet, hogy holnap elüt egy autó”.
De ha van miből megtakarítani...
Nem meglepő talán, hogy a megtakarítás nagyobb arányban jellemzi a pénzügyi szakértőket. A megtakarítás képzésének legfőbb célja a váratlan kiadásokra, valamint a nyugdíjas évekre való felkészülés – ez utóbbi cél, valamint a lakás és autóvásárlás miatti takarékoskodás a pénzügyi szakértők körében jellemzőbb.
A legnépszerűbb megtakarítási formák: a betétek, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár. A pénzügyi szakértők jellemzően több terméktípust használnak, gyakrabban vesznek igénybe adó-visszatérítést nyújtó termékeket, míg a pénzügyi analfabétákra jobban jellemző, hogy „otthon a befőttesüvegben” gyűjtik megtakarításaikat.
A tágabb értelmezés
A pénzügyi szakértők jellemzően sokkal derűlátóbbak, és csaknem 20 százalékuk igyekszik maradéktalanul kiélvezni az életet, miközben a pénzügyi analfabétáknak csak 7 százalékáról mondható el ugyanez. A társaságért, társasági szórakozásért is inkább a pénzügyileg tájékozottak vannak oda, hiszen szívesen töltik idejüket a család és barátok társaságában.
A kutatás alapján a rendezettség és a pénzügyi tájékozottság között is figyelhető meg kapcsolat: minél tágabb pénzügyi ismeretekkel rendelkezik valaki, annál inkább igényli a rendet maga körül. Míg a pénzügyi analfabéták alig több, mint 20 százaléka, a pénzügyi szakértők közel fele szereti megtervezni a napjait, a jövőjét és az életét.
A pénzügyi szakértőkre emellett jellemzőbb a kockázatvállalási hajlandóság, sokkal inkább ragaszkodnak az önállósághoz, egyedül hozzák meg döntéseiket, és véleményükre a környezetük is sokkal jobban ad.
A volt jegybankelnök „hamis meséről” beszélt. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
