A tudósok úgy vélik, hogy a föld mélye rejt még valamit a szénen, a kőolajon és a földgázon kívül, ami alkalmas lehet arra, hogy egy ideig kellő mennyiségű energiával lássa el az embereket. A föld legmélyebb bugyraiban természetes folyamatban keletkező hidrogén majdhogynem korlátlan, de legalábbis a fenntartható gazdaság létrejöttéig tartó átmeneti évtizedekre elegendő energiaforrást kínálhat az embereknek – írja a Forbes.
Ezt állítólag egyre több tudományos kutatás támasztja alá. A dolog annyira hihető, hogy verseny indult azért, kik kezdhetik el kitermelni az eddig kihasználatlan energiaforrást. A gazdasági magazin a 20. század elejéhez hasonlítja a jelenlegi helyzetet, amikor számtalan olajfúró vállalat versenyzett azért, hogy az elsők között legyen az akkor nekilendülő olajkitermelésben. A profit igencsak zsírosnak ígérkezett, ahogy most is nagy üzletet szimatolnak a geológiai hidrogénben fantáziát látó befektetők.
Mások óvatosabbak.
Geoff Ellis geokémikus kutató úgy véli, a legtöbb ilyen hidrogén túl mélyen van, vagy túl messze az óceánok alatt ahhoz, hogy gazdaságosan ki lehessen termelni. Legkevesebb 10 millió megatonna azonban elérhető. Ez bőven elegendő lehet, figyelembe véve, hogy a világnak a következő két évtizedben – a szén-dioxid-kibocsátást kiváltó új igényeket is beleszámolva – évi 500 megatonna hidrogénre lenne szüksége.
Kicsik és nagyok versenyeznek
A nagy olajvállalatok, a BP, a Shell és a Chevron, amelyek tudják hogyan kell fúrni, amerikai kutatóintézetekkel konzorciumot alkotva keresik a lehetőségét a geológiai hidrogén kitermelésének. Mellettük sok kisebb amerikai, kanadai és ausztrál startup vállalkozás repült rá a lehetőségre. A franciák úgy vélik, hogy a meglévő szénbányáikból lehetne természetes úton keletkező hidrogént a felszínre hozni.
A legelőbbre a montreali Hydroma vállalat jutott, amely egy, az afrikai Maliban évekkel ezelőtt felfedezett hidrogénkutat üzemeltet és továbbiak fúrását tervezi.
Hidrogéngyár működik a föld alatt
A kutatók szerint, szemben a szénnel, a kőolajjal és a földgázzal, a hidrogén nem készletekben helyezkedik el a föld alatt, hanem hidrogénüzemek működnek. Különböző elméletek léteznek ezzel kapcsolatban, de a legelfogadottabb az, miszerint a vasérc és víz keveredésnek eredménye a hidrogén. A nagy nyomás alatt a víz oxigénje egyesül vassal, ami fém és a rozsda közti állapotba kerül. Eközben hidrogén szabadul fel.
Eddig több ok miatt sem fedezték fel ezt az emberek. Az egyik, hogy egy színtelen, szagtalan gázt nehéz kifigyelni vagy kiszagolni, főként, ha nem tudjuk, mit keressünk. A másik, hogy vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek nagy étvággyal fogyasztják a föld mélyéből érkező hidrogént. Ha nincsenek emberi jogaik, például az élethez való joguk, akkor előlük el lehet szippantani a gázt.
Az Egyesült Államok kormánya minden bizonnyal így látja, ugyanis az energiaügyi minisztérium létre akar hozni egy szövetségi állami alapot a geológiai hidrogénnel kapcsolatos akadémiai és vállalati kutatások támogatására. A cél az lenne, hogy vegyi anyagokkal és elektromos megoldásokkal stimulálják a hidrogén természetes keletkezésének folyamatát. A remények szerint ezzel kereskedelmi hasznosításra alkalmas mennyiséget lehetne kitermelni. A kutatások évekbe telhetnek, ami alatt kiépülhet a hidrogéngyártás, -tárolás, -szállítás és -felhasználás felszíni infrastruktúrája is. Az említett startup vállalkozások addig is várnak a kedvező alkalomra, hogy megkezdjék a hidrogénkútfúrásokat.
Üzembe helyezte első nagy mesterségesintelligencia-központját Münchenben a Deutsche Telekom – jelentette be a vállalat szerdán. 
