Az idei dátum egyben kettős jubileum: ötven éve írták alá a veszélyeztetett vadállatok kereskedelméről szóló egyezményt, ennek emlékére pedig az ENSZ közgyűlése tíz éve nyilvánította kiemelt dátummá ezt a napot. A vadvilág napja minden évben egy-egy fő téma, idén például a vadvédelmi együttműködések köré szerveződik.
Ilyen együttműködés a Pilisi Parkerdő, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Budakeszi Vadaspark 2021-ben indított Vadmacska Fajmegőrzési Programja is, amelynek célja az 1974 óta védett, 2012 óta pedig fokozottan védett európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) kutatása, fennmaradása és védelme.
Mutatunk is egy gyönyörű példányt:
A Pilisi Parkerdő Zrt. közleményéből megtudhatjuk azt is, hogy a „tisztavérű” vadmacska védelme, genetikai tisztaságának feltérképezése, rejtőzködő életmódjának tanulmányozása "az erdei ökoszisztéma szabályozása és a biodiverzitás megőrzése érdekében is fontos". Az őshonos ragadozófajok – mint például a vadmacska – ugyanis fenntartják az élőhelyeken kialakult ökológiai egyensúlyt, és eltűnésük vagy populációjuk jelentős csökkenése komoly károkhoz vezethet.
A Budai- és Visegrádi-hegységben tizenegy kihelyezett vadkamera segítségével célzottan vizsgálják a vadmacskák előfordulását, a populációkat és a megfigyelhető hibridizációt.
A programhoz kapcsolódva egyébként május 20-án jótékonysági erdei futóversenyt és családi napot szervez a Budakeszi Vadaspark, a nevezési díjakból befolyó összeget pedig a Vadmacska Fajmegőrzési Program finanszírozására fordítják majd.
A két éve tartó felmérésből egyébként már kiderült, hogy a vadmacskák nagyon kedvelik a faanyagtermelésen kívüli, holtfában gazdag, változatos és háborítatlan erdei élőhelyeket. Magyarul: megköszönik, ha békén hagyjuk őket, és csak messziről gyönyörködünk bennük.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
