Az elemzés három fő szempontra összpontosít: először is az innováció jelenlegi helyzetének felmérése ("Creating Innovations"), másodszor az országok technológiai jövőjének feltárása ("Developing Future Fields through Key Technologies"), harmadszor pedig a gazdasági rendszerek fenntarthatóságának értékelése annak megállapítása érdekében, hogy azok a bolygó határain belül működnek-e és hosszú távon sikeresek lehetnek-e ("Sustainable Economy").
Svájc 71 ponttal továbbra is az első helyen áll, őt követi Szingapúr, amely három ponttal növelte pontszámát, és elérte a 68 pontot. Dánia szintén 68 pontot ért el, és ezzel a világ egyik legdinamikusabb és leginnovatívabb országa. Az ország lenyűgöző nyolc ponttal javította teljesítményét, és több kulcsfontosságú technológia, például az energiatechnológia és a biotechnológia terén is élen jár. Szingapúr és Dánia pozitív fejlődése közelebb hozta az első három országot egymáshoz, míg a köztük és a következő helyen álló országok - Svédország (58 pont), Írország (55) és Finnország (52) - között jelentősen nőtt a különbség.
Több kisebb ország, köztük Belgium és Ausztria után az első nagy ipari ország a 11. helyen szerepel: Dél-Korea 44 ponttal. Szorosan mögötte következik Németország 43 ponttal (-2), a 10. helyről a 12. helyre esett vissza, az Egyesült Királyság pedig 42 ponttal (+1) a 13. helyen áll. Az Egyesült Államok 35 ponttal (-7) a 18. helyen áll, folytatva az innovációs kapacitás lassú, de folyamatos csökkenését, amely a 2000-es évek közepén kezdődött. E tendencia átmeneti stabilizálódását a Covid-19 világjárvány nagyrészt visszafordította.
A világjárvány Kínát is érintette. Kína az egyetlen olyan nagy gazdaság, amely az évek során rendkívül dinamikusan javította innovációs kapacitását, és következetesen feljebb lépett a rangsorban. Jelenleg a 25. helyen áll, megelőzve olyan országokat, mint Olaszország és Japán. A világjárvány és a kormány szigorú elszigetelő intézkedései azonban 2020 óta Kína innovációs indexének stagnálásához vezettek.
Japán a 28. helyen áll, a középmezőny alsó végén. Japán viszonylag gyenge teljesítménye az innovációs rangsorban nagyrészt olyan területeken mutatkozó gyengeségeknek köszönhető, mint a nemzetközi hálózatépítés, a tudományos teljesítmény, a munkaerő rendelkezésre állása, valamint a kutatás-fejlesztésbe történő kormányzati beruházások. Annak ellenére, hogy Japán erős teljesítményt nyújt a K+F tevékenységek, a szabadalmi bejelentések és a csúcstechnológia terén, ezek az erősségek nem elegendőek ahhoz, hogy jelentősen javítson az általános rangsoron.
A rangsor alsó helyeit hét feltörekvő gazdaság foglalja el, köztük az öt BRICS-ország közül négy (Brazília, Oroszország, India, Dél-Afrika), valamint Törökország, Mexikó és Indonézia. A 21 és 12 pont közötti mutatóértékekkel ezek az országok foglalják el a lista legalacsonyabb helyezéseit.
Nem akar az újraválasztásért indulni. 
