Lázár János a helyzet tisztázása érdekében Walter Deffaának, az Európai Bizottság főigazgatójának és Martin Selmayrnek, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kabinetfőnökének írt levelet.
Válaszra várnak
A miniszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, a brüsszeli bizottság illetékeseitől arra várnak választ, milyen körülmények között, milyen eljárásban választották ki a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz, a DK elnökéhez köthető céget az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére.
|
| Lázár János levele Martin Selmayrnek. |
Az Európai Bizottsághoz címzett levelekben a Miniszterelnökség vezetője azt írta: mivel az Altus tulajdonosa egy aktív ellenzéki politikus, joggal feltételezhető, hogy a cég nem képes objektív és független helyzetértékelésre. Hozzátette továbbá, hogy a mindössze négy munkavállalót foglalkoztató társaság megbízásának ellenértékét szokatlanul magasnak tartják.
A személyi és pártösszefonódások miatt sokakban felmerülhet a kérdés, hogy nem tiltott pártfinanszírozásról van-e szó az ügyben - fogalmazott a miniszter. Különösen aggasztónak tartja azt is, hogy az Altus munkavállalói között olyanok is vannak, akik a korábbi időszak fejlesztéspolitikai rendszerének megalkotói és működtetői voltak - írta Lázár.
Gyurcsányék és az olajmaffia
Szerinte a díjazás mértéke és a személyi összefonódások felvetik az Európai Bizottság politikai semlegességének kérdését, és "mindezek a tények együttesen alkalmasak lehetnek arra, hogy a magyar állampolgárokban megingassák a bizottságba vetett hitet".
Az egyik levélben Lázár János azt is írta: a kormánynak ezeknél is súlyosabb aggálya, hogy "a köztudatban élő sajtóhírek szerint a cég több szálon is összekapcsolódott a magyar olajmaffia legsikeresebb és legveszedelmesebb szervezett bűnözői csoportjával".
A Miniszterelnökséget vezető miniszternek meggyőződése, hogy az Európai Bizottság és Magyarország közös érdeke az objektív alapokon nyugvó, szakmai és teljes mértékben átlátható ellenőrzés.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
