Ha 7 év alatt 43 000 céghez sikerült csak eljutni uniós pénzzel a 600 ezer hazai kkv-közül akkor komoly problémák lehetnek - mondta Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ vezérigazgatója a Portfolio.hu EU-támogatásokról szóló konferenciáján. Már csak azért is fontos ennek a szektornak a támogatása, mert a kkv-k esetében rendkívül komoly a multiplikátor-hatás. A szektornak 7 éves válság után égető szüksége van a támogatásokra, a helyzet komolyságát alátámasztja, hogy 4 millió emberről beszélünk a családtagokkal együtt – ezt a tömeget már illik komolyan venni.
Már nem csak az ingyenpénz boldogít
| Az uniós pénzeket befektetésnek kell tekinteni, ezért fontos, hogy jól körülhatárolt célokat szolgáljak - mondta Lázár János a konferencián. A kancelláriaminiszter szerint őszig 133 pályázat kerül kiírásra 2681 milliárdos keretösszeggel a 2014-20 ciklus pályázatai közül. Tudósításunkat a konferencia első részéről itt találja >>> |
A hazai vállalkozások 80 százaléka ma már fejleszteni akar – idézte a KAVOSZ kutatását a vezérigazgató. Ez az arány a válság mélypontján ennek fele volt. Az uniós pénz ilyen helyzetben úgy jön, mint a manna, a cégek döntő része lényegében 3-3,5 éve nem találkozott uniós pályázattal a keretek kimerülése miatt. Krisán ugyanakkor szeptemberig nem vár komoly pályázat-dömpinget.
A hazai cégek valóban átgondolták jövőjüket és ma már elmondható, hogy a cégek nem csak ingyenpénzre várnak – Krisán szerint ezt bizonyítja, hogy az EU-források kimerülése után komoly sikert hozott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja. A megkérdezett cégek 51 százaléka visszatérítendő támogatást is igénybevenne, sőt ésszerű kamatokat is fizetne.
Fontos lenne, hogy a jövőben ne a pályázathoz kelljen gombolni a cégek jövőjét, azaz a cégek életszerű beruházásaihoz lehessen támogatást találni és ne fordítva: azt nézzük, hogy milyen pályázat van és az szabja meg a cégek fejlesztéseit. Krisán szerint nem szabad elaprózni a támogatásokat, a sok kicsi sokra megy elv helyett ki kell jelölni a prioritásokat, ahol a fejlesztéseket támogatni kell. Ami nem fér bele a kormányzati elképzelésekbe, annak nem kell pénzt adni. Nem minden cégnek lesz jó uniós forrás. A másik oldalon pedig fontos, hogy értékteremtő, valós és hosszú távon jövedelmet biztosító beruházásokra jusson pénz – a főterek csak addig biztosítanak munkát, amíg építik azokat. Krisán szerint 10-11 iparág lehet a mostani pályázati rendszer nyertese.
A korábbi ciklusban kiosztott pályázati pénzek cégek életét mentették meg, épp ezért ezen pénzek hatékonyságát nem lehet kétségbe vonni. Ugyanakkor az új rendszerben ez már nem elég, hiszen bizonyosan állíthatjuk, hogy ez az utolsó ilyen támogatási ciklus, azaz most van utoljára lehetőségünk arra, hogy ezen pénzek hasznosuljanak.
Elszállhat a hiány
Az új tervekkel kapcsolatban is óvatosságra intett a szakember. Krisán szerint az egy dolog, hogy az NFÜ hatékonytalanságát bizonyítva látjuk, ám egyelőre még nem tudhatjuk, hogy az új, miniszteriális rendszer mennyivel lesz hatékony. Az adminisztráció csökkentésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatban egyelőre kérdéses, hogy Brüsszel mennyire támogatja ezeket az elképzeléseket.
E tekintetben az önerő- és előfinanszírozás fontos kérdés, mivel a cégek háromnegyede nem rendelkezik megfelelő forrásokkal. A vállalkozások közel 70 százaléka az uniós pályázathoz – az önerő megteremtéséhez, illetve az előfinanszírozáshoz – hitelt is felvenne – derült ki a KAVOSZ felmérésének adataiból. Ugyanakkor az az ötlet, hogy az önerőt csak a pályázat zárására kell felmutatni a cégeknek szintén brüsszeli akadályokba ütközhet, arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben a kifizetett támogatást az EU akár a költségvetési hiány részének tekintheti, s így azonnal elbukjuk a 3 százalékos hiánycélt.
Ráadásul feleslegesnek látszik ez a kockázat – mondta Krisán emlékeztetve, hogy a Széchenyi Kártya önerő kiegészítő hitel évi 1,6, a támogatást megelőlegező hitel 1,1 százalékos kamaton érhető el jelenleg. Ezt a szinten már ki tudják gazdálkodni a fejlesztésben komolyan gondolkodó vállalkozások – mondta a szakember.
A pályázatírókkal kapcsolatos helyzet nem boszorkányüldözést, hanem szabályozást kíván: igenis kell a segítség a vállalkozóknak, az más kérdés, hogy akkreditált rendszerben működő tanácsadókra lenne szükség – itt a kamarák és a VOSZ segítséget nyújthat.
Jair Bolsonaro volt brazil elnök „teljes mértékben” tisztában volt az utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök ellen két évvel ezelőtt kitervelt merénylettel — közölte a brazil rendőrség. 
