A KSH adatai szerint 2013-ban a magyar lakosság összesen 16 millió külföldi utazást tett, ebből 31,6 millió napot turisztikai céllal töltött külföldön. A többnapos turisztikai célú utazások esetében Németország (649,5 ezer utazás) és Ausztria (606,2 ezer utazás) volt a legnépszerűbb úti cél a magyar lakosság körében. A külföldre történő utazások átlagos hossza 2,8 nap,a turisztikai célú külföldi utazások átlagos hossza pedig 3,9 nap volt.
Városlátogatásra pont elég a 4 nap
A 3-4 napos utazások a városlátogatásokra jellemzőek leginkább, ami manapság egyre népszerűbb fajtája az utazással egybekötött kikapcsolódásnak.
Az Allianz 2013 végén Facebookon közzétett, utazással kapcsolatos nem reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a városlátogatás céljából külföldi utat tervezők 24 és 52 év között vannak, átlagéletkoruk 36 év. A felmérés alapján a nők és férfiak között nincs jelentős különbség ezen a téren, mindössze két százalékkal magasabb a férfiak aránya a kulturális céllal történő utazás kedvelői között.
Adja magát a hosszú hétvége
A hosszú hétvégéket sokan kihasználják az utazásra. Az Allianz 2013-as statisztikái szerint a 30 napra vagy annál rövidebb időtartamra kötött szerződések 25 százaléka magába foglalja valamely hosszú hétvégét. Míg egy átlagos napon 285 ember rendelkezik az Allianznál utasbiztosítással, a hosszú hétvégék átlaga megközelíti a 3000 darab szerződést.
A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából, a Trend International Market Research Kft. által, 2013-ban, az utazási tervekkel kapcsolatban végzett kutatás szerint a hosszú hétvégékhez kapcsolódó utazások jellemzően (69,0%-ban) 1–4 naposak és a külföldi, hosszú hétvégére eső utazások többsége a környező országokhoz kapcsolódik, a leggyakrabban Ausztriába utaznak a háztartások (20,1%)
Nem mindenre jó az európai kártya
Pár nap alatt is adódhatnak azonban olyan kellemetlen meglepetések, amik megkeseríthetik a kikapcsolódásra szánt napokat. Az Allianz facebookos felmérése azt mutatta, hogy a városlátogatók mind fontosnak tartják utazásuk biztosítását, jelentős részük azonban úgy gondolja, hogy az európai utazások során az Európai Egészségbiztosítási Kártya téríti egy esetlegesen bekövetkező baleset költségeit, sőt akadnak olyanok is, akik úgy gondolják, a sürgősségi ellátások még a kártya megléte nélkül is ingyenesek. A valóságban azonban ez nem így van, és megfelelő biztosítás hiányában saját pénztárcánkból kell megfizetni ezt az összeget.
Az egészségkártyával csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást az Európai Unió területén, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben az igénybe vett ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie, ehhez pedig mindenképpen érdemes az elutazás előtt utasbiztosítást is kötni – javasolja Kádár Péter, az Allianz Hungária Zrt. életbiztosítási igazgatója.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
