A háború előtt már Oroszországban működő 1500 globális vállalatnak mindössze 9 százaléka hagyta el valójában az orosz piacot az elmúlt egy évben – állította a hétvégi Telegram-üzenetében Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója. Bejegyzéséről az Interfax Ukraine hírportál számolt be. A bejegyzés szerint az Oroszországban maradt nyugati cégek származása szerinti listát Németország vezeti, 19,5 százalékkal, az Egyesült Államok 12,4 százalékkal a második, míg Japán 7 százalékkal a harmadik. Podoljak nem nevezte meg, hogy milyen forrásokra támaszkodva alakult ki ez az arány.
Más számokkal állt elő a Yale school of Management (YSM). Az idén február közepén elérhető és folyamatosan frissülő listája szerint legalább 1200 külföldi cég szüntette be vagy korlátozta valamilyen mértékben oroszországi tevékenységét és csupán 216 maradt teljes egészében a piacon.
Az YSM öt kategóriát állított fel annak alapján, amit a megkérdezett külföldi nagyvállalatok maguk közöltek az oroszországi működésükről. A listában sok szektor termelővállalatai, kereskedők és világhírű szolgáltatók vannak.
Az összesítésből kiderül, hogy a ténylegesen kivonult 515 cég között nincs egyetlen magyar bejegyzésű sem, viszont találunk 135 amerikait. Az eggyel kevésbé keményebb módon reagáló (tevékenységét felfüggesztő) 497 cég között viszont ott van a Graphisoft és a WizzAir, a csökkentett kapacitásról beszámoló harmadik csoportban (149 cég) 57 amerikai társaság mellett pedig a Mol és az OTP Bank, valamint a csődbement Tungsram.
A befektetéseit leállítottak (164 cég) csoportjában nem szerepel itthoni vállalat, ugyanakkor a háború és a szankciók ellenére üzletmenetén semmit sem változtató ("business as usual"-választ adó) 216 céget számláló csoportban ott találtuk a Richtert, a Rábát, a Herendi Porcelánt és az implantátum és protézisgyártó bizniszben utazó Sanatmetalt is. Ezek a legutóbbiak tehát a jelek szerint dacolnak mindennel és fittyet hánynak a tiltásokra, nekik, úgymond nem árt semmi.
Maradó multik
„A terrorállamban továbbra is működik a METRO, az Auchan, a Nestle, az Unilever, a Procter&Gamble, a Leroy Merlin, a Siemens, a Pfizer, a Philip Morris, a Bayer, az Acer, az Alibaba, a CloudFare, a Société Générale, a Credit Suisse, a Lenovo, az Esu és a Cersanit” - írta Podoljak, aki külön kitért a nyugati bankokra, amelyek szerinte szuperprofitot értek el az átfogó háborús cselekmények idején.
Közlése szerint a Raiffeisen orosz leányvállalata 313 százalékkal növelte a nyereségét, 474 millió eurós profitot könyvelt el, ez a legjobb eredmény a bank kelet-európai érdekeltségei közül. A bank 94,8 millió euró adót fizetett, ez kevesebb, mint a tőle származó többi befizetendő teher.
„Ráadásul a pénzintézet azzal, hogy hiteltörlesztési könnyítést vezetett be a megszállt területeken, gyakorlatilag elismerte a két szakadár régiót. Ezt a példát követte a Credit Europe Bank és az OTP Bank is. A sok maradó nyugati cég degeszre kereste magát tavaly Oroszországban, s ezzel közvetve a „terrorállamot” támogatja”– állította a tanácsadó.
Podoljak azt is közölte, hogy a közelmúltban az ukrán korrupcióellenes hivatal az egyik legnagyobb háztartásvegyipari világvállalatot a háború támogatójaként azonosította. A Procter&Gamble-ről (P&G), illetve a neki gyártó helyi cégről van szó. A nemzetközi óriáscégek, mint a P&G is, az adójukkal gyakorlatilag az orosz hadiipart segítik, hiszen az orosz kormány az országban maradt mintegy 1200 nagyvállalattól csaknem 290 milliárd dollárt szedett be adók és járulékok formájában, ez az orosz GDP ötöde, tehát nagyon sok pénz. Egy új központi rendelkezés értelmében az orosz piacon működő vállalkozások kötelesek támogatni a sorozásokat és a katonai felszerelések beszerzését is.
Világmárkák orosz és arab kézen
Az Oroszországban jelenlévő legismertebb kiskereskedelmi világmárkák közül 85-nél volt valamilyen változás az eltelt egy év alatt. Ezeknek csak a negyede hagyta el az orosz piacot a Commonwelth Partnership nevű szervezet felmérése szerint. Harminc százalékuk felfüggesztette a működését, és közel a fele valamilyen módon maradt, többnyire úgy, hogy egyes almárkáit eladta vagy átadta a franchise jogot. A vevők 67 százaléka orosz jogi személy, 19 százalékuk az Egyesült Arab Emirátusokban van bejegyezve, 14 százalék pedig libanoni vagy török.
Az orosz invázió nagyobb sebességre kapcsolása, vagyis 2022 tavasza után pár héttel – a szankciós csomagok részeként – egymás után jelentették be a kereskedő cégek, hogy felhagynak az áruszállítással. Leányvállalata eladását jelentette be a McDonald’s és a Starbucks is, majd a Goldman Sachs és több más nagy pénzügyi szolgáltató is lelépett.
Később néhány gyártó vállalat közölte, hogy felülvizsgálja oroszországi jelenlétét, majd ősszel megkezdődött az érdekeltségek felszámolása. Több esetben helyi befektetőknek vagy az orosz partnercégek vezetőinek adták el az üzemeket, telephelyeket.
A kozmetikai ipari és az elektronikai gyártók nagy része ténylegesen kivonult, de a megmaradt készleteiket még hónapokon keresztül árulták. Eltűntek az amerikai filmek, nem jöttek az előadóművészek, de ez szinte semmit nem számít, ha a pénzügyekről van szó, legfeljebb gesztusértékű.
Ha már háztartási vegyipar, akkor friss hír, hogy a Henkel még az idei első negyedévben szeretné befejezni az orosz érdekeltségének eladását. Ezt Karsten Knobel vezérigazgató mondta a WirtschaftsWoche című hetilapnak adott és a múlt héten megjelent interjúban. A német cégóriás 2021-ben egymilliárd eurós bevételt ért el ott, ez a globális forgalmának az 5 százaléka. A vállalat már leírt 200 millió eurónyi veszteséget a kivonulás miatt és ehhez várhatóan további 300 millió euró jön majd, ha kiderül, mennyi lesz az érdekeltség eladásából befolyt végösszeg.
Putyin is beszólt
„Minden jót kívánunk a minket elhagyó világmárkáknak, amelyek egyébként nagy veszteségeket kénytelenek elszenvedni emiatt” – mondta Vlagyimir Putyin a napokban tartott iparági egyeztetésen. Erről nincsenek pontos adatok, de azt tudni lehet, hogy a globális vállalatok bevételi tortájából általában 3-5 százalékos volt az orosz piacról jövő pénz, úgyhogy ha távoztak is, nem fognak tönkre menni.
Technikai eszközöket és energetikai berendezéseket adnak a horvátok. Katonákat nem küldenek. 
