Kelet-Európában a magyar vállalatok hajlandóak a leginkább a hitelre történő értékesítésre (65,5 százalék). Az Atradius adatai azt mutatják, hogy a belföldi B2B kereskedelemben átlagosan 62,1 százalék, a külföldiben pedig 68,8 százalék a halasztott fizetés aránya. Tavalyhoz képest ez mintegy 10 százalékos növekedést jelent.

A Fizetési Szokások Barométere szerint a javuló gazdasági környezet hatására egyre több vevő kéri a halasztott fizetés lehetőségét a szállítótól. Az Atradius felmérése szerint ugyanakkor a teljes kintlévőség egyharmadánál (29,7 százalék) a vevők továbbra is késnek a kifizetéssel.

Igaz, tavalyhoz képest ez jelentős csökkenést mutat, és a legalacsonyabb a régióban. Ezt azt jelenti, hogy Kelet-Európában Magyarországon történik a legritkábban késedelmes fizetés – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Rendetlenek a magyar vevők

A piacvezető hitelbiztosító felmérése szerint a magyar válaszadók a belföldi kereskedelem 75,2 százalékban, a külföldi értékesítés 57,8 százalékában tapasztalták a B2B számlák késedelmes kifizetését. Kelet-Európában ez az arány a belföldi forgalomban 88,5 százalék, a nemzetközi forgalomban pedig 78,9 százalék.

A lejárt számlák nagyobbik része (35,6 százalék) szintén belföldi értékesítésekből származott, és a külföldi partnerek esetében csak kisebb arányban (23,7 százalék) fordult elő késedelmes fizetés.

Javul a fizetési fegyelem?

Az Atradius tanulmánya szerint javult a számlák átlagos kiegyenlítésének ideje, vagyis a DSO (Days Sales Outstanding). Ez tavaly 53 nap volt, míg az idén 37 nap. 2017-ben az ország DSO-ja és a regionális DSO (61 nap) közötti különbség több mint három hétre nőtt. – Vagyis amíg a régióban a tavalyihoz képest alig változott a számlák forgási sebessége, Magyarországon egyre hamarabb fizetik ki a számlákat a vevők. Ez a legnagyobb mértékű csökkenés Kelet-Európában, ami tükrözheti azt, hogy a hazai vállaltok hatékonyabban hajtják be a nagyobb értékű számláikat – mondta Vanek Balázs.

A magyarországi válaszadók belföldi B2B ügyfelei átlagosan 14 nappal késtek a kifizetésekkel, ez tavaly 11 nap volt. Ezzel ellentétben a külföldi B2B ügyfelek átlagosan 7 napot késtek a számla határidejéhez képest (2016-ban: 14 nap).

2016-hoz hasonlóan a magyarországi válaszadóknak átlagosan 41 napot kell várniuk B2B követeléseik készpénzre váltására.

Az Atradius kutatása szerint a régióban a magyar vállalatokat sújtják leginkább a vevőik likviditási problémái, és a tőkehiány (belföldön: 75,7 százalék; külföldön: 52,8 százalék). A fizetési késedelmek másik oka az volt, hogy a vevők a halasztott fizetéses számlákat egyfajta finanszírozási formaként használták (belföldön: 11,2 százalék; külföldön: 24,5 százalék). Ennek nyomán minden tizedik vállalat maga is késve fizetett a saját szállítóinak.

A Fizetési Szokások Barométer szerint Kelet-Európában Szlovákia után Magyarországon volt a második legalacsonyabb a behajthatatlan követelések aránya. Szlovákiában a számlák 0,3 százalékát, Magyarországon 0,6 százalékát nem rendezték. Kevesebb követelést írtak le Magyarországon behajthatatlanként, mint összességében Kelet-Európában (1 százalék).

Ez tavalyhoz képest enyhe, 0,8 százalékos csökkenést jelent. – A korábbi felmérésekben megfigyeltekhez hasonlóan itthon a behajthatatlan követelések szinte teljes egészében a hazai leírásokból álltak. Az ilyen követelések legnagyobb része a mezőgazdaságból, építőiparból, élelmiszeriparból és a szolgáltatási ágazatból származott – mondta az országigazgató.

Sok a csőd, a sor végén kullog az építőipar

A B2B követelések főként azért voltak behajthatatlanok, mert az ügyfél csődbe ment (64,4 százalék), nem találták meg (33,9 százalék), illetve a behajtás sikertelen volt velük szemben (15,3 százalék).

Vanek Balázs elmondta, a magyar válaszadóknak csak 6 százaléka számít arra, hogy a következő 12 hónapban romlik majd a B2B ügyfeleik fizetési magatartása. A kelet-európai átlag ebben 26 százalék.  A gépipari és közlekedési ágazatban a magyarországi válaszadók által B2B ügyfeleik számára kínált kifizetési határidők hosszabbak voltak (37 nap és 43 nap), mint az országban megfigyelt átlagos fizetési határidők (31 nap).  Az Atradius felmérése szerint ugyanakkor az elektronikai, papír és üzleti szolgáltatási ágazatok B2B ügyfelei sokkal rövidebb fizetési határidőt kaptak (mindegyik ágazatban 25 napot) a fizetési kötelezettségeik teljesítésére.

A kutatás adatai azt mutatják, továbbra is az építőiparban fordul elő a leggyakrabban, hogy a vevők a számlájukat késve egyenlítik ki. A magyarországi válaszadók többsége (77 százalék) szerint az építőipari B2B ügyfelek leginkább a likviditási problémák miatt tudtak csak később fizetni.