Besokalltak az ügynökségek: így nem mehet a reklámipar
A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) szerint a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó törvényjavaslat felborítja a reklámipar évtizedek alatt kialakult működési rendjét, a teljes reklámköltés csökkenését fogja eredményezni, amelynek következményei lesznek a tartalom minőségére is. A szervezet a törvénytervezet visszavonására, illetve a mielőbbi a szakmai egyeztetések megkezdésére kéri a kormányt.
Viszlát, bónusz!
Mi is megírtuk korábban: a jogszabálytervezet alapján a kormány eltörölné a bónuszrendszert, a médiaügynökségek pedig munkájukért egységesen a közzétételi díjak (a megjelenések árának) 15 százalékát kapnák a hirdetőktől. A szövetség hangsúlyozza, hogy a "hatósági árképzés" versenyellenes, nem engedi meg a feladatok mennyisége, minősége alapján differenciált ügynökségi árképzést vagy a teljesítmény alapú díjazást.
Fennmaradás?
A szövetség szerint a javaslat értelmében mind a média-, mind a hirdetői oldalra újabb jelentős költségek és kezelhetetlen adminisztrációs terhek hárulnak és a piacon működő médiaügynökségek ellehetetlenülhetnek. Adminisztratív és kapacitási okok miatt pedig sokkal kevesebb médiatulajdonos tud majd szerződést kötni a hirdetőkkel, nő a piaci koncentráció, sok kisebb médium elveszítheti reklámbevételeit.
A MAKSZ úgy véli, szintén a hirdetőket fogja sújtani, hogy míg a mennyiségi bónuszok jelentős részét az ügynökségek jelenleg megosztják a reklámozói oldallal, a törvény hatályba lépése után ez a visszatérítés a reklámozók irányába megszűnik.
A szövetség szerint a reklámköltések gazdaságra gyakorolt hatása jelentősen csökkenhet, amely az egész gazdaságnak jelentős veszteséget jelenthet.
