Dohány és dohány közt óriási a különbség - de mikor kell utánuk fizetni?

Forrás: madosz.hu

Egy vám- és logisztikai szolgáltatások nyújtásával foglalkozó magyar cég az Európai Unión kívülről származó, az Unió területére Szlovéniában belépett, és Ukrajnába szánt dohányszállítmányokat vett átmeneti megőrzésbe. Az árukat nem szándékozták az Unió területén forgalomba hozni, ezért utánuk az EU-ban nem kellett vámot fizetni.

A szállítmányok a kísérő dokumentumaikban feltüntetett vámtarifaszám szerint leveles dohányt tartalmaztak, amely az uniós jövedéki szabályok alapján nem minősül jövedéki terméknek.

Több gond is volt

A NAV később szúrópróbaszerűen ellenőrizte a dohányszállítmányokat és megállapította, hogy azok nem leveles dohányt, hanem fogyasztásra kész és ezért jövedékiadó-köteles dohányvágatot tartalmaznak.

A hibás árumegjelölés miatt a NAV ráadásul a dohányt igazolatlan származású jövedéki terméknek minősítette, és csaknem másfél milliárd forint összegű jövedéki bírságot szabott ki a magyar céggel szemben.

Túl szigorú a NAV?

A cég azonban vitatja a NAV eljárásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a hibás árumegjelölés önmagában nem teszi adókötelessé a nem az EU piacára szánt dohányterméket. Az ügyben eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a jövedéki adóra vonatkozó uniós szabályok értelmében a hibás árumegjelölés miatt a kérdéses dohányáru igazolatlan eredetűnek, illetve jövedékiadó-kötelesnek minősül-e.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben vitatott áru különböző méretre vágott, főleg vékony, de hosszú szálakból álló dohányból áll, és hogy jelentős mennyiségben nagyobb átmérőjű szemcséket tartalmaz, amelyek között kocsánymaradványok, valamint por alakban dohány is megtalálható. A kérdéses áru tehát egyszerre áll nem adóköteles dohányhulladéknak, illetve adóköteles fogyasztási dohánynak minősülő elemekből.

A magyar bíróságé lesz a végső döntés

A bíróság azonban úgy véli, hogy a fent említett összetevők jellemzőire és mennyiségére tekintettel a szóban forgó áru a dohányhulladék jelenléte ellenére is összességében véve jövedékiadó-köteles fogyasztási dohánynak minősül.

A bíróság ezután azt a kérdést vizsgálta, hogy a kérdéses jövedéki termék import tárgyát képezte-e, ami a jelen ügyben előfeltételét képezi annak, hogy tekintetében tényleges jövedékiadó-kötelezettség keletkezhessen. Ezzel kapcsolatban a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó árut az Unió vámterületére történő beléptetésekor vám elé állították Szlovéniában, és hogy az külső árutovábbítási eljárás keretében érkezett Magyarországra, ahol átmeneti megőrzésbe vették, majd vámraktározási eljárás alá vonták.

Következésképpen ezen áru az Unió vámterületére történő beléptetésétől kezdve vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alatt állt, azaz tekintetében nem került sor jövedéki termék importálására, ami a jelen ügyben kizárja a jövedékiadó-fizetési kötelezettség fennállását is.