Ezekre a kérdésekre próbált választ adni március és április során közzétett keretszabályozásával az Európai Verseny Hálózat és az Európai Bizottság, melyet az alábbi cikkben részleteiben összefoglal Villányi Viktória, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda munkatársa.
Élni és élni hagyni: együttműködési formák a fennmaradásért
A nyári szezonra készülő vállalkozások kénytelenek szembenézni a fertőzések kockázata miatt még befagyott országhatárok okozta logisztikai problémákkal, a szállítói láncok zavaraival: a termékek nem érkeznek időbe, vagy nem az elvárt minőségben és mennyiségben. Tekintettel a válság sokrétűségére és az érintett szektorok eltérő jellegére, a vállalkozások az eltérő kihívásokat különböző együttműködési formákkal fogadják.
A válsághelyzetben egy adott vállalkozás látszólag ártalmatlan és pusztán karitatív jellegű fellépése is járhat negatív, gazdaságilag hátrányos következményekkel más cégekre nézve: például egy díjmentes orvostechnikai és egészségügyi felszerelés csomagot kórházaknak adományozó piacvezető nemzetközi nagyvállalat az ingyenes termékszolgáltatás révén több kisebb cég - így csupán néhány termék forgalmazására szakosodott vállalkozó - elől zárhatja el az értékesítési lehetőséget, ezzel veszélyeztetve fennmaradásukat.
Hasonló, kifejezetten a járvány kapcsán felmerülő kérdésekre igyekszik átfogó megoldást nyújtani az április 8-án kiadott közleményében az Európai Bizottság, amely egyben az Unió versenyhatóságaként is funkcionál.
A keretszabályozásként alkalmazandó közleményben részben a vállalkozások korrekt versenyfeltételei fenntartására, részben az ellátásbiztonság, a fogyasztók termékhozzáférése, a korrekt árak kialakítása céljából határoz meg keretfeltételeket. Ezen túlmenően pedig bemutatja a vállalkozások együttműködésének lehetséges formáit.
A kereskedelmi együttműködés formáit olyan - elsősorban, de nem kizárólagosan az egészségügyi ágazatban működő - vállalkozások részére engedélyezi, melyek fennmaradását a válság súlyosan veszélyezteti. Az együttműködés célja kizárólag a járvány időszak fennállása alatti termékellátás vagy hiány megelőzése lehet. E feltételek mellett együttműködési formaként megengedett a vállalkozókat tömörítő szakmai szövetségek megbízása alapanyagok közös szállításának összehangolására, hiánytermékek vagy hiánnyal fenyegetett készletek azonosításához.
Megengedett továbbá olyan információk összesítése is - versenytársak részére történő egyébként jogellenes szivárogtatás nélkül - mint a termelési, kapacitási és kínálati résre vonatkozó adatok, és szintén megengedett a vállalkozások részére a tagállami szintű kereslet előrejelzésére vonatkozó modellek együttes kidolgozása.
A „békeidőben” versenykorlátozó magatartásnak minősülő, de a fentiek szerint jelenleg megengedett információmegosztás célja, hogy a vállalkozások jelezhessék, hogy képesek lesznek-e pótolni az ellátási hiányt.
A jogszerűen összehangolt piaci működés feltételei az unió égisze alatt
A Bizottsági szabályozás előszeleként márciusban a tagállami versenyhatóságokból álló Európai Verseny Hálózat (ECN) nyilatkozatot adott ki a járványidőszak alatti termékárazásra és a termékhiány összehangolt kezelésére vonatkozó keretszabályokról, egyben kialakította a vállalkozások közti jogszerű kereskedelmi együttműködés - kartellt és erőfölénnyel visszaélést megelőző - hármas feltételrendszerét is.
Ezek szerint a vállalkozások együttműködése akkor nem minősül kartellnek, erőfölénnyel visszaélésnek, vagy más versenykorlátozó magatartásnak, ha (1) a célja kifejezetten az ellátás biztonságának megvalósítása, az (2) együttműködés pedig kizárólag a cél megvalósításához szükséges mértékre korlátozódik és (3) kizárólag a járványhelyzettel érintett, átmeneti időszakban áll fenn.
E három feltétel együttes teljesülése esetén a vállalkozások együttműködése azért nyerhet szabad utat, mert vagy nem minősül versenykorlátozó magatartásnak a versenyjogi szabályozás alapkövének tekinthető EUMSZ 101. cikke vagy az EGT Megállapodás 53. cikke szerint. Ha pedig mégis valamilyen körülmény alapján mégis versenykorlátozónak minősülne, az együttműködés olyan széleskörű társadalmi előnyökkel járna, amelyek kompenzálnák az esetleges szabálysértés súlyát, így az nem lenne szankcionálható vagy megtiltható.
A Bizottság ezt követően áprilisban az Európai Verseny Hálózat nyilatkozatát bővítő, pontosító, részletesebb szabályozást alkotott, mely kitért a vállalkozások számára megengedett egyes együttműködési formákra és a védett üzleti információ megosztásának feltételeire is.
A Bizottság közleménye szerint a kereskedelmi szempontból érzékeny információ megosztása versenyjogi szempontból nem aggályos, ha és amennyiben (i) annak célja az ellátásbiztonság elősegítése és az információra a termelés növeléséhez elkerülhetetlen szükség van, továbbá (ii) az információmegosztás ideiglenes jellegű és nem lépi túl a feltétlenül szükséges mértéket. A feltételek mellett követelmény minden információcsere és megállapodás dokumentálása, a dokumentumokat a vállalkozásoknak a Bizottság kérésére annak rendelkezésére kell bocsátaniuk.
A Bizottság emellett kidolgozta a vállalkozások önellenőrzésének speciális esetét kiegészítő iránymutatás és megerősítő eljárás folyamatát, tájékoztató-megerősítő mechanizmust is. Míg az uniós versenyjogi szabályok értelmében (1/2003/EK tanácsi rendelet) az együttműködést kezdeményező vállalkozások maguk kötelesek értékelni egy önellenőrzés során a kereskedelmi tevékenységük, megállapodásaik és magatartásuk jogszerűségét, speciális esetekben a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága által létrehozott kommunikációs csatornán lehetőségük nyílik iránymutatást kérni a tervezett együttműködés vonatkozásában, így például a termékhiánnyal, ellátási zavarral súlyosan érintett gyógyszerszektor esetében.
Képlékeny keretek, széles játéktér
Az, hogy mennyiben lesz tartható a Bizottság által működtetett keret, és valóban kompenzálja-e az esetleges veszteségeket, majd az idő megválaszolja. Ahogy „békeidőben”, úgy a járványhelyzetben is él az információszivárogtatás és következményeinek veszélye, ahogy az üzleti opportunizmus kockázata is.
Kérdés, hogy a hármas feltételrendszer - így a célhoz kötöttség, időlegesség, és csak a szükséges mértékig engedett összehangolás, megállapodás, információmegosztás - értelmezhető-e olyan helyzetben, amikor a járványhelyzet „időbeli korlátja” sem ismert. Az összehangolt magatartás „szükséges és elégséges mértéke” pedig minden esetben külön értelmezést igényel.
Az elkövetkező hónapok igazolják majd, hogy tényleg megelőzhető a kartell (hatás) és valóban - piaci dominanciától függetlenül - egyformán előnyös (vagy legalábbis a működés és fennmaradás szempontjából biztonságos) lesz minden gyógyszercégre ez az együttműködési forma.
Frontvonalban a versenyhatóságok szigorodó ellenőrzései
A járvány időszakban nem tétlenkedtek az uniós tagállamok versenyhivatalai sem, hiszen a válsághelyzet - a Bizottság diktálta új perspektívák ellenére is - kellő hatósági kontroll hiányában versenyjogi visszaélések melegágyává válhat.
A portugál hatóság (Autoridade da Concorrência, AC) május 21-én kiadott felhívását elsősorban a pénzügyi szektor és egyészségügyi ágazat szakmai szövetségeinek címezte. A portugál hatóság az Európai Versenyhálózat és a Bizottság közleményeinek szigorán túlmutatva utasítja a szakmai szövetségeket, hogy ne korlátozzák tagjaik kereskedelmi szabadságát és ne engedjék tagjaiknak az érzékeny üzleti információk megosztását. A hatóság portugál gyógyszerszövetség részére nyújtott ajánlása a védelmi felszerelések maximum profitmargójának meghatározásáról - a fogyasztók számára elérhető termékárak biztosítékaként - egyenesen a portugál jogalkotás terítékére került.
Az Unió tagállamaiban várhatóan szigorodó hatósági fellépéseket vetíti előre a holland versenyhatóság (Autoriteit Consument en Markt, ACN) márciusban folytatott eljárása a - frissen fejlesztett tesztanyagát a versenyhatóság szerint jogellenesen visszatartó - Roche Diagnostics gyógyszercéggel szemben. A cég a versenyhatóság értékelése szerint Hollandiában domináns piaci szereplőnek minősül a diagnosztikai fejlesztések terén, a hatóság álláspontja szerint a Hollandiában terjedő járványhelyzetben kialakult hiány alatt jogellenesen tartotta vissza az általa fejlesztett SARS-CoV-2 tesztanyagokat. A versenyhatóság előtti vita 2020. március 20-án már a holland parlament ülésén folytatódott, ahol a gyűlés a SARS-CoV-2 tesztanyag hiányért egyenesen a Roche-t tette felelőssé és felszólította a kormányt, hogy hiányra hivatkozva kötelezze a céget a tesztanyag összetételének közlésére. A Roche tagadta a hiányért való felelősséget és egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy az első SARS-CoV-2 tesztet rekord sebességgel fejlesztette ki és nem is kért rá szabadalmi oltalmat. A versenyhatósággal folytatott vita, mindennek ellenére a Roche önkéntes kötelezettségvállalásával zárult: a cég megosztotta a tesztanyagok összetételére vonatkozó információt, és hozzájárulását adta az általa fejlesztett gyorstesztek előállításához. Az eljárás során a holland hatósággal együttműködő Európai Bizottság megerősítette, hogy számos uniós tagállam hasonló hiánnyal és problémával szembesül a járványhelyzetben.
Szerinte őt is megilleti, hogy ne tekintsék bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. 
