A Mol-csoport a második negyedévben 483,7 milliárd forint újrabeszerzési árakkal becsült "tiszta" EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) és 372,8 milliárd újrabeszerzési árakkal becsült "tiszta" üzleti eredményt ért el - olvasható a társaság honlapján péntek hajnalban közzétett jelentésben.
A nettó árbevétel a konszolidált, nem auditált kimutatás alapján 2491 milliárd forint, míg tavaly ugyanekkor 1412,6 milliárd forint, az előző negyedévben 1933,4 milliárd forint volt. A tiszta EBITDA a tavalyi azonos időszakban 246,8 milliárd forint, az előző negyedévben 271,7 milliárd forint volt, a növekedés tehát éves és negyedéves összevetésben is majdnem kétszeres. A tiszta üzleti eredmény egy éve meghaladta a 132 milliárd forintot, az előző negyedévben megközelítette a 168 milliárd forintot.
Az adatok megfelelnek a piaci várakozásoknak, amelyek hasonló mértékű, 500 milliárd forintot közelítő tiszta EBITDA-val számoltak. A becslések elsősorban azért valószínűsítettek rendkívüli eredményt, mert a Mol a második negyedévben is viszonylag kedvező áron vásárolhatott olajat Oroszországból, ráadásul az állami árszabályozásának köszönhetően az üzemanyag-forgalom is jelentős maradt.
A társaság féléves összesítésben is jól teljesített. Az első hat hónapban a tiszta EBITDA elérte a 755,4 milliárd forintot, míg tavaly ugyanekkor 428,7 milliárd forint volt. A tiszta üzleti eredmény 200,1 milliárd forintról 540,5 milliárd forintra nőtt éves összevetésben.
A második negyedév során a kutatás-termelés (upstream) EBITDA-ja meghaladta a 207 milliárd forintot az egy évvel korábbi nem egészen 83 milliárd forint után. A féléves teljesítmény egy év alatt 157 milliárd forintról csaknem majdnem 371 milliárd forintra nőtt. A Mol értékelése szerint az upstream továbbra is a vállalat "erős készpénztermelő pillére".
A feldolgozás és kereskedelem (downstream) 308,3 milliárd forint tiszta EBITDA-val zárt, míg 2021 azonos időszakában nem érte el a 132 milliárd forintot. Az idei első hat hónapban meghaladta a 393 milliárd forintot, tavaly ugyanekkor a 208 milliárd forintot. Az extraprofitadó és az árszabályozás visszafogta az eredményeket, de mind a finomítói árrés, mind a forgalom magas volt, a jelentős kereslet miatt a Mol a nagyobb leállást okozó tevékenységeit a második fél évre ütemezte át - tették hozzá.
A fogyasztói szolgáltatások eredménye mind éves, mind negyedéves összevetésben csökkent, amit a társaság részben a kiskereskedelmi adóemeléssel magyarázott, bár - mint írták - a nem üzemanyag típusú termékeken nőtt az árrés. Ezzel együtt a tavalyi 48,3 milliárd forint után 16,6 milliárd forint EBITDA-val zárták a második negyedévet, míg féléves összesítésben 82,6 milliárd forintról 37,3 milliárd forintra csökkent az üzletág teljesítménye.
A gáz üzletág negyedéves EBITDA-ja ugyancsak visszaesett, éves összevetésben 6,8 milliárd forintról 5,5 milliárd forintra csökkent. A féléves ugyanakkor változatlan, meghaladta a 21 milliárd forintot. A gázpiaci környezetet kihívásként értékelték, de a magasabb elért árbevételek ellensúlyozták a jelentősen megnőtt működési költségek hatását.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a beszámoló adataihoz hozzáfűzte, hogy az energiaipar példa nélküli bizonytalanságokkal szembesült, de a Mol így is a terveinek megfelelően teljesített, és még soha nem volt ilyen elkötelezett a stratégiai céljai iránt. A közlemény szerint a társaságnak számolnia kell többek között a nyersanyagárak változásából eredő kockázatokkal, valamint a kőolaj- és a gázellátás akadozásával, ami a finomítók és más üzemek folyamatos működését veszélyeztetheti. Hosszabb távon az egyik legfontosabb szempont, hogy a Mol az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság irányába mozduljon, és a körforgásos gazdaság kulcsszereplője lehessen - közölték.
A Mol a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei a csütörtöki kereskedést 3000 forinton zárták, árfolyamuk egy éven belül 2300 és 3170 forint között változott. A társaság csoportszinten 2021-ben 1071,9 milliárd forint, 2020-ban 629,7 milliárd forint tiszta EBITDA-t termelt.
Digitális cenzúra a válság közepén.
