A bizottság szerint visszaélnek a méretükkel, a 26 milliárdos ajánlat kiszorítja a többi versenyzőt.
Ahogy arról már korábban írtunk, brutális felvásárlási árat kínált a Microsoft az üzletemberek és vállalatvezetők kedvenc közösségi oldaláért, a LinkedIn-ért: az oldalért nem kevesebb, mint 26 milliárd dollárt kínáltak. A Reuters az Európai Bizottságra hivatkozva ugyanakkor azt írja, hogy ezzel az ajánlattal az amerikai szoftvergyártó kiszorítja a versenytársakat a felvásárlásból, emiatt kezdett vizsgálódni a hivatal.
A döntésre csak december hatodikán kerül sor, egyelőre a vetélytársak és az oldal részvényeseinek válaszára várnak, ezután derül ki, hogy mekkora mértékű átvilágítást tartanak a Microsoftnál. A LinkedIn egyébként évente 3 milliárd dollár árbevételt tud összekalapozni, elsősorban azoknak az álláskeresőknek köszönhetően, akik havidíjért cserébe tartják fenn a profiljukat az oldalon. Az oldal egyébként nemrég komoly fejlesztéseket lengetett be, erről korábban itt írtunk bővebben. >>>
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Corvinus berkeiben sokan nem értik, miért Fresh Cornerek lettek az egyetemi büfékből. Megkérdeztük a Mol-t, és az egyetemet, mi áll ennek a hátterében.
Az INA horvát olajipari vállalat pénteki közgyűlése 168 millió euró osztalék kifizetéséről döntött, ami részvényenként 16,80 eurót jelent – közölte a társaság az MTI-vel.
A SpaceX technológiára fókuszáló Nasdaq indexbe való bejegyzése jó teszt a tőzsdére lépő mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó vállalatok értékelésében, ezért a riválisok szorosan figyelemmel fogják kísérni.
Az elektromos autózás néhány éve még főként technológiai ígéretként jelent meg az autóiparban. Ma már sokkal inkább gazdasági kérdés: teljes birtoklási költségről, töltési infrastruktúráról, maradványértékről, vállalati fenntarthatósági célokról és flottapolitikáról is szól. A globális trend egyértelmű: az IEA adatai szerint 2025-ben világszerte több mint 20 millió elektromos autót értékesítettek, Európában pedig 4 millió fölé nőtt az eladás, miközben az EU-ban az elektromos autók piaci részesedése 27 százalék körül alakult.