Jövő kedden, azaz június 30-án nyújtja be az Országos Atomenergia Hivatalhoz a létesítési engedély megszerzéséhez szükséges kérelmet a Paks II Zrt. - derül ki Süli János tárca nélküli miniszter leveléből, amit egy parlamenti képviselői kérdésre válaszul írt. Az atomerőmű bővítéséért felelős kormánytag szerint "jó úton halad az évszázad beruházása, a telephely gazdasági környezetének gazdasági fellendülése".
A beruházás előrehaladtáról Szél Bernadett független parlamenti képviselő érdeklődött. Lapunk nemrég Gulyás Gergelyt kérdezte meg egy Kormányinfón arról, hogy a járványhelyzet miatt csúszhat-e az új blokkok építése. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem kell változtatni az ütemterven, még úgy sem, hogy a járványra tekintettel végrehajtott költségvetési átcsoportosítások érintették a paksi beruházás keretét is. Az elvonást azonban a következő két évben visszapótolják - és valóban, a 2021-es költségvetési törvényjavaslat egy megemelt előirányzatot tartalmaz a paksi bővítésre.
Gulyás Gergely álláspontját erősítette meg most Süli János, aki szerint a térségben folyó beruházások - legyen szó a lakhatásról, az infrastruktúráról, vagy a blokkok építését közvetlenül szolgáló tevékenységekről - nem szenvedtek késedelmet a járvány miatt.
A tárca nélküli miniszter válaszában kitér arra is, hogy mely projektekben vesz részt magyar vállalkozás. Mint írja: "magyar alvállalkozó építi az első felvonulási épületeket, hazai vállalat volt a transzformátorállomás kivitelezője, és magyar cég fogja építeni az Erőmű-beruházási Központot is". Rövidesen megkezdődik szintén magyar cég kivitelezésében az új Duna-híd építése Foktőnél - tette hozzá.
Az eredeti tervek szerint 2024-2025 körül adták volna át az új blokkokat, de ma már az is eredmény lenne, ha erre 203 előtt sor kerülne. Az OAH várhatóan jövő őszre hagyja jóvá a kérelmet, vagyis az építkezés érdemi része csak ezt követően, 2022-től indulhat el.
Arról lapunk számolt be elsőként, hogy a Paks II Zrt. 2018 után tavaly is veszteséges volt, de ez egy projektcég esetében, amelyik az építésre jött létre, kevésbé megrázó, hiszen érdemi bevétele nincs a társaságnak, a kivitelezés költségei viszont itt jelentkeznek.
Méghozzá több mint 50 százalékos mértékben. 
