Sok nagy cég döntött úgy, hogy él a kormány kínálta lehetőséggel, és a válság miatt szeptember 30-ra halasztja a 2019-es évről szóló beszámolói leadását, de a Paks II Zrt. nem tartozik ezen társaságok sorába.
Az új atomerőművi blokkok létesítésére létrehozott állami cég - melyben a tulajdonosi jogokat Süli János tárca nélküli miniszter gyakorolja - ugyanis az eredeti, május végi határidőre közzétette a tavalyi évi eredményét bemutató dokumentumait.
Kezdjük a legfontosabbakkal: a paksi cég az előző évet - 3,229 milliárd forint adózott eredménnyel zárta, vagyis nagyobb volt a veszteség, mint az egy évvel korábbi - 2,999 milliárdos eredmény esetében.
Tehát mindkét évben negatív lett a szaldó, ami egy projektre létrejött társaság esetében, amikor a beruházás még előkészítő fázisban van, nem rendkívüli. Ebben feltételezhetően nem is lesz fordulat: a beszámolóhoz készített kiegészítő melléklet arra hívja fel a figyelmet, hogy a társaság nem rendelkezik az alaptevékenységéből származó árbevétellel, mivel projekttársaságként az új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítését és megvalósítását végzi.
Valójában már rég nem itt, az előkészítésnél kellene tartania az új blokkok kivitelezésének - pár évre vagyunk az eredeti ütemterv szerinti átadási határidőtől -, de a társaságnak gondjai akadtak az orosz fél által készített tervek uniós jóváhagyásával, miközben a hazai engedélyek sem születtek meg olyan tempóban, hogy időben le lehessen zárni a projektet. Mai tudásunk szerint nagyon közel 2030-hoz kerülhet sor a blokkok átadására, üzembe helyezésére.
Azzal együtt, hogy az érdemi munka még nem kezdődött el - az építkezéssel összefüggésben a felvonulási terület előkészítésére kiírt pályázatok zárultak le, valamint a turbinákra szerződtek már le -, költségei azért már vannak a Paks II Zrt.-nek. Az anyagjellegű ráfordítások értéke tavaly meghaladta a 1,5 milliárd forintot, a 2018-as 1,37 milliárd után. Ezek a költségek főleg az üzemanyagra, közművekre, iroda- és egyéb bérleti díjakra mentek el.
Egyelőre azonban a bérköltségek a meghatározóak: ez a tétel 5-ről 6 milliárd forintra nőtt tavaly, amihez társult még 1,25 milliárd forint egyéb kifizetés. A részletekből kiderül, hogy a cég a szellemi foglalkozásúaknak nyújt biztos megélhetést: az átlagos statisztikai létszám tavaly 380 fő volt, ebből 373 volt szellemi foglalkozású dolgozó. A bérköltség alapján egy dolgozó átlagosan havi 1,290 millió forintot keres a cégnél (egy évvel korábban 1,238 millió jött ki), ami jócskán felette volt a nemzetgazdasági átlagnak. De ez nem meglepő, tekintettel arra, hogy atomerőművi blokkot kell építeni. Ide tartozó információ, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság munkáját összesen 92,3 millió forint tiszteletdíjjal honorálták (mindkét testület 6 fős).
A főbb adatok közül érdemes kiemelni, hogy a mérlegfőösszeg 93,2 milliárdról 167,9 milliárd forintra emelkedett az előző évben, a saját tőke 90,1 milliárdról 162,3 milliárdra (ezen belül a jegyzett tőke 61,1-ről 69,6 milliárdra). A cég 2019. december 31-én 11,9 milliárd forint záró pénzeszközállománnyal rendelkezett, ami 9,79 milliárd forinttal kevesebb az előző évi állománynál - olvasható a jelentésben.
Az új blokkok építése mintegy 12 milliárd euróba kerül, ebből 10 milliárd eurót biztosít hitel formájában az orosz partner. A lehívások már elkezdődtek, de eddig a magyar partner igyekezett minden részeletet előre törleszteni, mert a piaci kamatok kedvezőbbek voltak, mint amilyen áron az oroszok nyújtották a pénzt.
Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárba olvad a Postás Önkéntes Nyugdíjpénztár az év utolsó napján.
