A Csíki Sör Magyarország Kft. július 5-i határozatával arról döntött, hogy csökkenti a társaság törzstőkéjét - derül ki a cégközlönyben megjelent hirdetményből.
A lépés eredményeként az addigi 381,01 millió forintos törzstőkét 377,951 millió forinttal szállítják le, mely után a cég törzstőkéje épp csak meghaladja majd a jogszbályok által Kft.-k esetében előírt kötelező minimumot, 3,059 millió forint lesz.
Nem véletlen ez a nem egészen kerek szám, hiszen a leszállítás előtt pont ennyi a saját tőke összege, vagyis a jegyzett tőke meg fog egyezni ezzel.
Egy kis számviteli kiegészítés:
A saját tőkének csak az egyik eleme a jegyzett tőke - melyet most csökkentett a Csíki Sör. Emellett része
- a jegyzett, de be nem fizetett tőke,
- a tőketartalék,
- az előző évek gazdálkodásának eredményeit tartalmazó eredménytartalék,
- a lekötött tartalék,
- az értékelési tartalék,
- és itt könyvelődik el a tárgyévi adózott eredmény is. Ennek picit később még kitérünk.
Mint azt a hirdetményben is rögzítik, a lépésre a Kft. veszteségének rendezése érdekében volt szükség. A cégbírósághoz benyújtott, leszállításról döntő alapító határozatban kifejtik:
"alapító rögzíti, hogy a társaság saját tőkéje - veszteség folytán - a törzstőkének több mint a felére csökkent, amelynek következtében a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges határozni a törzstőke kötelező leszállításáról".
A számok szintjén tehát kivonnak a cégből több mint 377 millió forintot, ám a tulajdonos, a Lixid Project SRL ebből semmit nem fog látni a bankszámláján. Mivel az intézkedés veszteségrendezés érdekében történik, nincs tényleges kifizetés.
Miért volt minderre szükség?
Azt már tudjuk, hogy veszteségrendezés miatt kellett leszállítani a törzstőkét, mivel az már sokkal nagyobb összegű volt a több elemet is magába foglaló saját tőkénél. Utóbbi pedig azért csökkent alig több mint 3 millió forintra, mert a Kft. évek óta veszteséget veszteségre halmoz.
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a Csíki Sör Magyarország Kft. tavaly csaknem 16 százalékkal kevesebb, 798,5 millió forintos nettó árbevételt ért el, mint 2019-ben, vesztesége pedig közel tíz százalékkal lett magasabb, 177,2 millió. Forgalma elsöprő része Magyarországon realizálódott, hiszen exportból mindössze 3,2 millióra tett szert a társaság.
A veszteséges működés ráadásul egyáltalán nem megy ritkaságszámba a cég történetében, hiszen 2016-os indulása óta egyetlen évben nem tudott pluszban zárni. Sőt, évről évre egyre nagyobb mínuszokról árulkodnak az éves beszámolók. A veszteség ellentételezésére nem idén volt először szükség, 2020-ban 350 millió forinttal kellett megemelnie a jegyzett tőkét a cégnek, hogy aztán most ez fedezze a 177 milliós mínuszt.
A cég gazdálkodásán láthatóan nem hagyott nyomot a Fidesz alelnökének, Kósa Lajosnak a javaslata, melyet tavaly nyáron törvénymódosítást eredményezett.
Ez megszüntette a termékek kizárólagosságát biztosító szerződéseket. Ez zöld jelzést adott annak, hogy az úgynevezett HoReCa-szektor egységeiben, azaz szállodákban, éttermekben, kocsmákban és kisvendéglőkben stb. a nagy sör- és üdítőitalgyártók mellett mások, jelesül a hazai kézművesek és a kisméretű gyártók forgalmazhassák a termékeiket. A törvénymódosító javaslat láttán szinte mindenki meg volt győződve arról, hogy azt Kósa azért nyújtotta be, hogy így kedvezzen a 2016-ban alakult Csíki Sörnek.
Mindezek ellenére nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a 2020-as évet nagyban befolyásolta a koronavírus-járvány és a miatta bevezetett korlátozó intézkedések, melyek legnagyobb vesztese a vendéglátó szektor volt. Igaz, ezt elméletileg ellensúlyozhatta volna a Csíki Sör kiskereskedelmi forgalma, hiszen ma már egyre több üzletben kaphatók a termékeik, és nemcsak a legnagyobb egységekben.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
