Legyengült cégek – mi segíthetne leginkább az mkkv-szektornak?

A pandémia különösen erősen rázhatta meg az úgynevezett mkkv-szektort, azon belül is elsősorban a mikro- és kisvállalkozásokat. A hazai gazdaságpolitika vissza nem térítendő állami támogatást elsősorban a nagyvállalatoknak és a betelepülő külföldi cégeknek adott. A magyar kisvállalkozások közül azok, amelyek a legerősebben érintett vendéglátás, turizmus és művészeti ágazatban működnek, bértámogatást, hitelhalasztást, esetleg adó- és járulékkedvezményt kaptak.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a munkavállalók hozzávetőleg 70 százalékát foglalkoztató mkkv-szektor, ezen belül a 33 százalékot alkalmazó mikrocégek, hogyan élik túl a válságot, hány százalékuk megy csődbe, mennyi embert lesznek kénytelenek elbocsátani. Vajon mennyire gyengültek le, lesz-e erejük megújulni, új dolgokba kezdeni. A helyzet elemzésére idén március-áprilisában egy online kérdőíves felmérést végzett.

Kis cég, kevesebb elbocsátás 

A mintában (15 megyéből és Budapestről) szereplő mikrocégek 10 százaléka számolt be elbocsátásról. Ugyanez az arány a kisvállalatoknál 23,7, a közepes méretű cégeknél 50 százalék. Ez azért érdekes, mert a legtöbb munkaerő-megtartó támogatást az mkkv-k közül éppen ez utóbbi vállalatcsoport kapta.

Viszont további elbocsátásokat – 4 százalék körülit – csak a mikrocégek terveznek. Érdekes adat, hogy az elbocsátásokkal egyidőben felvételek is történtek. A mintában lévő összes vállalatból a válság alatt 21,9 százalék bocsátott el embereket, viszont 15,2 százalék növelte a létszámát.

A létszámot bővítő cégek többsége az építőiparban, a gyógyszergyártásban, a számítástechnikában és a mezőgazdaság egyes területein található. Méretet tekintve többségük a közepes kategóriában van. A mintában egy, az iparban működő nagyvállalat szerepelt, amely 30 embert, a létszáma 11 százalékát elbocsátotta, és csak 10-et tervez a jövőben felvenni.

Jelentős azon cégek aránya mindhárom vállalatcsoportban, amelyek a közeljövőben dolgozók felvételére készülnek. Az is látható, hogy azon iparágakban, amelyekben elbocsátások történtek, a jövőben a munkaerő bővítésére készülnek. A mikrocégek 24, a kiscégek 34, a közepes cégek 81  százalék tervez felvételt a jövőben.

A mikrocégek közül, amelyek tipikusan családi vállalkozások, kevesebben bocsátottak el munkavállalót, mint a másik két cégtípus esetén. A nemzetközi elemzések is alátámasztják, hogy válságok idején a kisebb, családi vállalkozások inkább megtartják az alkalmazottaikat. A pandémia esetén ez azért is érdekes, mivel éppen a kisebb cégek kaptak kevesebb állami támogatást.

Támogatások, amelyekre szükség lett volna

A felmérés erős összefüggést mutatott ki aközött, hogy jó állapotban van-e egy cég azzal, hogy kapott-e bármilyen állami támogatást. A teljes mintát tekintve a cégek 49,5 százaléka részesült valamilyen állami segítségben, 50,5 százalék pedig semmilyenben. Ezen belül a mikrocégek 38, a kiscégek 55 és a közepes méretű cégek 69 százaléka kapott egy vagy többféle állami támogatást.

Az összes támogatott cégből, a támogatások ellenére 34,6 százalék érzi úgy, hogy a válság erősen megviselte. Ez az érték a nem támogatott cégek esetén 28,3 százalék. Ez az arány feltűnő. Egyrészt azt érzékeltetheti, hogy vagy nem volt elég, vagy nem volt elég jól célzott a nyújtott támogatás. Másrészt a nem támogatott szektor aránya magasabb a támogatottnál, így esetükben a 28,3 százalék is magas értéket jelent.

Az összes mikro- és kisvállalat 33 százaléka jelezte, hogy legyengült a válság hatására. Ez a mikrocégek esetén a 34, a kiscégeknél pedig 31,6 százalékot jelent. Viszont az összes közepes méretű cégből csupán 18,8 százalék jelezte, hogy romlott a gazdasági helyzete. A kevesebb támogatást kapó mikro- és kiscégek helyzete erősebben romlott.

Arra a kérdésre pedig, hogy mire lett volna szükségük a helyzetük stabilizálásához, a semmilyen támogatást nem kapó mikrocégek a bértámogatást, a kamatmentes hitelt, a pályázati lehetőségeket, az adócsökkentést, a vissza nem térítendő támogatásokat és a jelentős bürokráciacsökkentést említették. A támogatást kapó kis- és közepes cégek még több bértámogatást, közvetlen, vissza nem térítendő beruházási, telephely-fejlesztési támogatást vártak volna.

A felmérés tanulsága, hogy bár a mikro- és kiscégek kevesebb állami segítséget kaptak, százalékosan mégis a közepes méretű cégek bocsátottak el inkább munkavállalókat. Igaz, ha elmúlik a válság, ezek a cégek tervezik a jelentősebb létszámbővítést.

Visszafogott tervek 

Az új termék, új szolgáltatás és új piac keresés esetén a mikro- és kisvállalatok egyaránt visszafogottak: 54 százalékuk jelezte, hogy új termék vagy új szolgáltatás bevezetésére készül. Ez az érték a kiscégek esetén 61, a közepeseknél pedig 75 százalék. Ennek egyik nyilvánvaló oka a legyengült állapot, a forráshiány. Másrészt az erősebb kockázatkerülés is okozhatja ezt a jelenséget. Igaz ez a digitalizációs terveikkel kapcsolatban is.

A mikrocégek csupán 58 százaléka tervez szervezetfejlesztést és digitalizációt, ez az érték a kiscégeknél 79, a közepeseknél 88 százalék. A munkavállalók továbbképzésével kapcsolatban a mikrocégek visszafogottabbak: 74 százalékuk szándéka, hogy továbbképzi a munkavállalóit. Azonban ezt az is magyarázhatja, hogy a 10 fő alatt foglalkoztató mikrocégek esetén a szervezeti, vagyis az egymástól való tanulás eleve természetesebb és könnyebb lehet, mint a nagyobb vállalkozásoknál.

Miket javasoltak a válaszadók?

A megfogalmazott problémák, javaslatok jól tükrözik a cégek helyzetét. Amiben azonban minden cég egyetért, az a bürokrácia erőteljesebb csökkentésének szükségessége, a jogalkotás kiszámíthatóságának javítása és a további járulékcsökkentés - állapította meg a felmérés. A különböző cégtípusok leggyakoribb felvetései:

Mikrocégek (0-9 fő)

• Azokat a mikrocégeket is támogatni kellene, amelyek több évtizede folyamatosan, stabilan fenntartják a munkahelyeket.
• Nemcsak a már bajba kerülteket kellene támogatni, hanem a még működőket is (mielőtt bajba kerülnek!).
• Egyszeri pénzjuttatás kellene azonnal a nehéz helyzetbe került mikro- és kisvállalkozásoknak.
• Túl bonyolult a pályázati rendszer. Például olcsó termékekre is 3 árajánlatot kell mellékelni. A papírmunka sok, költséges és az elbírálás ideje hosszú. Ezért inkább lemond a mikrocég a pályázásról.
• A „hivatalok" a mikrocégeket továbbra is úgy kezelik, mintha nem is lenne pandémia, így az eljárásokat (adóhivatal, bankok, stb.) egyáltalán nem egyszerűsítették.
• A mikrocégeknek segítségre lenne szükségük exportpiac-szerzéshez, menedzsment, marketing, pénzügyi és vállalkozói ismeretek elsajátításához.
• Támogatásra lenne szükségük a digitalizációhoz is (pénzügyire és képzésre).
• Az új vállalkozásoknak legalább fél évig teljes adómentességet kellene adni (ez több országban is általános gyakorlat)
• Jobban segíteni kellene az önfoglalkoztatókat, akik saját maguknak szereznek munkát ahelyett, hogy segélyt kérnének.
• Több adókedvezményt érdemelnének meg a már régen működő és foglalkoztató mikrocégek.
• Erősebb jogi védelemre lenne szükségük a mikrocégeknek a tisztességtelenül viselkedő, nem fizető megrendelőkkel, fővállalkozókkal szemben (főleg az építőiparban).
• Több segítséget várnának a kis mezőgazdasági családi vállalkozások.
• Csökkenő bürokratikus rendszer a pályázatok terén, több célirányos pályázat, támogatás a mikro és családi vállalkozásoknak kellene.
• A családi adózás lehetőségét meg kellene teremteni a családi vállalkozásoknál.
• Az eladósodott kisvállalkozások a moratórium megszűnése után sem biztos, hogy tudnak majd fizetni. Ha elindul egy csődhullám, az jelentős társadalmi feszültségeket okozhat. Erre a helyzetre előre ki kellene dolgozni egy megnyugtató stratégiát.
• A hátrányos helyzetben lévő térségek segítéséről nemcsak beszélni kéne, hanem konkrétan segíteni is. Nem pályázatokon keresztül, mert ebből csak a hiénák járnak jól és a segítség nem ér le a vállalkozásokhoz.
• Ne függjön az ügyfeleik oltottságától a vállalkozások léte. Ugyanolyan jogai legyenek az oltottaknak és a nem oltottaknak. Esetleg a nem oltottakra továbbra is vonatkozzanak a még oltások előtt létező szabályok. De akár a szolgáltatók kijelölhetnek "vegyes" és csak oltottaknak elkülönített tereket. A vegyesben mindenki a saját felelősségre tartózkodhat.

Kisvállalkozások (10-49 fő)

• Céges ellenőrzéseknél az átfedések kiiktatása jelentősen csökkentené a bürokráciát („legalább 5 hatóság végez ugyanolyan vizsgálatokat, ellenőrzéseket").
• A környezetvédelmi eljárások bonyolultságának, valamint a hatósági díjak csökkentése javítaná a cégek működési környezetét.
• Informatikai, digitalizációs fejlesztéshez erőteljesebb támogatásra lenne szükség.
• Stabilabb árfolyamra, nagyobb kiszámíthatóságra lenne szükség.
• A pályázati kiírások javítása, gyorsabb elbírálás, korrupció kizárása növelné a kisebb cégek forráshoz jutási lehetőségét.
• A szerzői jogok erőteljesebb védelmére lenne szükség (például építészeti tervezésnél).
• Óvatos nyitás kellene, az, hogy ne legyen több hullám.
• További köztehercsökkentésre van szükség.
• Szakképzésben a minőség, a munkamorál, és a motiváltság javítása lenne célszerű.
• A gazdaságpolitikai kiszámíthatóság javítása is indokolt.
• Külpiaci megjelenéshez és az érdemi exporthoz több és gyorsabb segítség kellene.

Közepes vállalkozások (50-249 fő)

• Pályázati lehetőségek javítása.
• EU-s forrásokhoz közvetlen hozzáférési lehetőség.
• A szakképzés színvonalának javítása.
• Hitelkonstrukció felnőttképzéshez.
• Fontos lenne, hogy az önképzést le lehessen vonni a személyi jövedelemadóból.
• Olcsóbb forgóeszközhitel.
• Hosszabb lejáratú beruházási hitelek.
• Segítség a beszállítók továbbképzéséhez.
• A hazai piac védelme célszerű.
• „Stratégiai megállapodások" kötése magyar cégekkel.
• A teljes magyar gyógyszergyártó és forgalmazó vertikum/értéklánc stratégiai ágazattá minősítése.

A felmérés tanulsága, hogy a kisebb cégek sokkal több ötlettel, javaslattal álltak elő. Ennek valószínűsíthető oka, hogy több a problémájuk és úgy érzik, hogy kevesebb figyelem fordul feléjük. A felmérés igazolja, hogy a kisebb cégeket a gazdaságpolitika mostohagyermekként kezeli, pedig a foglalkoztatásban betöltött szerepük jelentős és jó lehetőségeket kínálhatnának a regionális fejlettségi különbsége csökkentéshez is.