|
| MTI Fotó: Kovács Tamás |
Akár 14 milliárd euró feletti összegre is rúghat az autógyárakat sújtó uniós bírság, ha nem teljesítik a teljes modellpalettára 2021-től érvényes átlagos károsanyag-kibocsátási határértékeket - írja a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet elemzése.
Az Európai Unió 2020-tól új, szigorúbb, kilométerenként 95 grammos átlagos szén-dioxid kibocsátási határértéket vezet be az autógyártók személygépkocsi termékpalettájára. A kibocsátási normát fokozatosan vezetik be, azt 2021-től kell majd a járművek valós közúti üzemi terhelését a korábbinál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedure) tesztelési eljárás szerint teljesíteni.
Szinte biztos, hogy megbüntetik őket...
Az IHS Markit előrejelzése szerint az autópiac keresleti szerkezetének eddig prognosztizálható alakulása alapján az autógyártók a legjobb esetben átlagosan 102,3 g/km szén-dioxid kibocsátási átlagot tudnak elérni személygépkocsikkal, ami 11 milliárd eurós bírságot vonhat maga után. Ennél kedvezőtlenebb esetben pedig 122,9 g/km átlagos kibocsátással 14 milliárd eurót.
...hacsak nem történik csoda
Az autógyártók csak abban az esetben tudják elkerülni a tetemes bírságot, ha "földcsuszamlásszerű" változás következik be a teljesen vagy részben elektromos autók keresletében Európában.
A kilátások azonban nem rózsásak, ugyanis a Volkswagen dízelbotránya után az egyébként viszonylag kedvező szén-dioxid kibocsátási paraméterekkel rendelkező dízelautók iránt csökkent a kereslet, viszont a benzines autók (sőt, ezen belül a magas fogyasztású SUV modellek) iránt nőtt. Így 2017-ben első alkalommal emelkedett az autógyártóknál a gyártmányflotta károsanyag-kibocsátási átlaga.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
