Bizonyára sokak számára ismerős dilemma, hogy mi legyen a régi, leselejtezett, ám még működőképes mobiljukkal, ha azt már nem használják. Suvasszák be a készüléket egy fiókba, ahol aztán sorstársai mellett évekig – rossz esetben évtizedekig – porosodik, vagy dobják ki, miután minden fotót és adatot töröltek róla, a sim-kártyát pedig gondosan eltávolították? Esetleg adják oda egy rokonuknak vagy ismerősüknek, aki örömmel fogadja és használja?
Ne feltétlenül a kuka legyen a végállomás
A régebbi készülékek újrahasznosításának számos módja van – egyebek mellett ezekről beszéltek a meghívott előadók a Magyar Telekom és a Recommerce újrahasznosítás világnapja alkalmából rendezett közös sajtóeseményén.
Szóba került a használt mobilok utóélete, a használt készülékpiac legújabb európai trendjei és egy fogyasztói magatartásokkal foglalkozó hazai kutatás eredményei is. Kiderült, hogy mi az az 56 lépés, amelyen egy használt készüléknek végig kell mennie a felújítás során, és az is, hogy melyek a legkeresettebb, felújított mobiltelefonok.
Európai felújítási piaci körkép
Javítás, felújítás, újrahasznosítás – ezek a használt mobilkészülékek utóéletének legfontosabb lépései – emelte ki Augustin Becquet, a mobilkészülékek körforgását biztosító Recommerce ügyvezető igazgatója, az Európai Eszközfelújítási Szövetség (Europian Refurbishment Association – EUREFAS) elnöke.
Zilai János, a Recommerce országos vezetője ehhez igazodva elmondta: a magyarok 41 százaléka venne megbízható forrásból származó felújított mobilkészüléket, míg Németországban és Romániában ez az arány 63 százalék. Magyarországon a mobiltulajdonosok 25 százaléka vett már használt, felújított mobiltelefont. Ami az eladási szándékot illeti: a hazai mobilozók 37,7 százaléka – elsősorban a fiatalok – szeretné értékesíteni a leselejtezett, még működő készülékét.
Fotó: Depositphotos
Hogyan zajlik a használt készülékek felújítása és eladása?
Mint azt Zilai János elmondta: az, hogy visszavásárolnak egy készüléket, csak egyetlen lépés, amit több mint 50 további követ még egészen addig, amíg a felújított készülék az új tulajdonosához nem kerül. Ezek közé tartozik az adattörlés (az adatlopások elkerülése érdekében), a készülék teljeskörű ellenőrzése és tesztelése. Ennek során feltérképezik a készülék külső és belső állapotát, attól kezdve, hogy működnek-e rajta a gombok és az akkumulátor egészen addig, hogy frissíthető-e még az operációs rendszer. A bevizsgálás folyamata jellemzően 5-10 napig tart.
„A tesztelést úgy kell elképzelni, ahogy egy manufaktúrában zajlik a munka: minden fázist egy-egy ember végez. Van, aki az akkumulátort teszteli, más a külső jegyeket vizsgálja” – szemléltette a folyamatot a szakember, hozzátéve: javítják, tesztelik, osztályozzák, megtisztítják a készülékeket és szállítás előtt még egyszer megvizsgálják a működőképességüket, és hitelesítik is a készülékeket.
A használt mobilokhoz kapcsolódó fogyasztói magatartások
Magyarországon legalább 2,7 millió használaton kívüli mobilkészülék van, ebből 48 százalékot azzal a céllal tett félre a tulajdonosa, hogy „jó lehet még pótkészüléknek, ha az újjal történik valami”, míg 14 százalékot az eszmei értéke miatt nem terveznek eladni. A használt készülékek mindössze 11 százalékát értékesítené a tulajdonosa – ismertette a Magyar Telekom készülékforgással kapcsolatos kutatásának eredményeit Polgár-Podonyi Krisztina, a Magyar Telekom fenntarthatósági menedzsere.
A jelenleg használt készülékek átlagos életkora 2,8 év.
A fogyasztói magatartásokat vizsgáló kutatás alapján a vállalat három jól elkülöníthető csoportot határoz meg aszerint, hogy az emberek mit kezdenek a használaton kívüli, régi mobiljaikkal. A megkérdezettek legnagyobb része (66 százalékuk)
megtartja a régi készülékét. Van, aki tartaléknak teszi el, más tudja, hogy kezdenie kellene vele valamit, de egyrészt könnyebb eltenni a fiókba, semmint leadni valahol, másrészt nem tudja pontosan, hogyan és hol kellene leadnia. Olyanok is akadnak, akik aggódnak a telefonon tárolt (elsősorban banki) adatok miatt, és vannak, akiknek a régi készülék még jó lesz valamire, hiszen értéke van. A megkérdezettek 22 százaléka ajándékozza el készülékét családtagjának vagy ismerősének, míg 7 százalék értékesíti a régi készülékét. Az így megszerzett bevételt az új telefon megvásárlására fordítják, vagy váratlan extrabevételként tekintenek rá.
Fotó: Privátbankár
Így alakul a használt készülékek útja
A körforgásos gazdaság jegyében a régi, használhatatlan készülékek újrahasznosítási célú leadása, a használható készülékek eladása, valamint felújított készülékek vásárlása egyaránt biztosított. A cél, hogy minél többet használjunk egy készüléket, és hogy használata folyamatos legyen – hívta fel a figyelmet az egyik legfontosabb funkcióra Kreisz Norbert, a Magyar Telekom termékmenedzsere. Hozzátette: jellemzően a három-öt éves készülékek azok, amelyek még kifogástalanul használhatók és kereskedelmi értékük is van. A használt, felújított készülékek jelenleg az online értékesítés tíz százalékát teszik ki a vállalatnál, a legnépszerűbbek közé az Apple iPhone 12-15 készülékcsalád tagjai tartoznak.
A felújított mobilt vásárlók számításaik szerint több mint 723 ezer kilogramm szén-dioxid-kibocsátástól és 2,2 millió kilogramm alapanyag-felhasználástól óvták meg a Földet.
Készüléktuning: a felújított készülékeknek is van lelke
A digitális tudás új társadalmi kihívást jelent: ám a társadalmi tényezők nagyban meghatározzák, ki mennyire tudja kiaknázni a digitalizációs lehetőségeket a saját fejlődése érdekében. A lehetőségekhez való kapcsolódás nagyon fontos – mondta Szabó Béla, a Magyar Telekom márka- és lakossági kommunikációs igazgatója, kiemelve: fontos, hogy a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket ne csak szórakozásra használjuk, hanem ismeretszerzésre és tudásunk gyarapítására is.
Ami az eseményen idézett kutatásokat illeti: a Recommerce megbízásából készített online kutatás 13 országra terjedt ki, és összesen 6750 (16 és 65 év közötti) válaszadót kérdeztek egyebek mellett Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Hollandiában, Romániában és Magyarországon. A Magyar Telekom megbízásából végzett Service design kvalitatív és kvantitatív kutatás 2024. decembere és 2025. márciusa között zajlott.
Az amerikai elnök és Aljakszandr Lukasenka közötti megállapodás alapján 31 olyan ukrán vált szabaddá, akik bűncselekményeket követtek el Fehéroroszországban. 
