Bizonyára sokak számára ismerős dilemma, hogy mi legyen a régi, leselejtezett, ám még működőképes mobiljukkal, ha azt már nem használják. Suvasszák be a készüléket egy fiókba, ahol aztán sorstársai mellett évekig – rossz esetben évtizedekig – porosodik, vagy dobják ki, miután minden fotót és adatot töröltek róla, a sim-kártyát pedig gondosan eltávolították? Esetleg adják oda egy rokonuknak vagy ismerősüknek, aki örömmel fogadja és használja?
Ne feltétlenül a kuka legyen a végállomás
A régebbi készülékek újrahasznosításának számos módja van – egyebek mellett ezekről beszéltek a meghívott előadók a Magyar Telekom és a Recommerce újrahasznosítás világnapja alkalmából rendezett közös sajtóeseményén.
Szóba került a használt mobilok utóélete, a használt készülékpiac legújabb európai trendjei és egy fogyasztói magatartásokkal foglalkozó hazai kutatás eredményei is. Kiderült, hogy mi az az 56 lépés, amelyen egy használt készüléknek végig kell mennie a felújítás során, és az is, hogy melyek a legkeresettebb, felújított mobiltelefonok.
Európai felújítási piaci körkép
Javítás, felújítás, újrahasznosítás – ezek a használt mobilkészülékek utóéletének legfontosabb lépései – emelte ki Augustin Becquet, a mobilkészülékek körforgását biztosító Recommerce ügyvezető igazgatója, az Európai Eszközfelújítási Szövetség (Europian Refurbishment Association – EUREFAS) elnöke.
Zilai János, a Recommerce országos vezetője ehhez igazodva elmondta: a magyarok 41 százaléka venne megbízható forrásból származó felújított mobilkészüléket, míg Németországban és Romániában ez az arány 63 százalék. Magyarországon a mobiltulajdonosok 25 százaléka vett már használt, felújított mobiltelefont. Ami az eladási szándékot illeti: a hazai mobilozók 37,7 százaléka – elsősorban a fiatalok – szeretné értékesíteni a leselejtezett, még működő készülékét.
Fotó: Depositphotos
Hogyan zajlik a használt készülékek felújítása és eladása?
Mint azt Zilai János elmondta: az, hogy visszavásárolnak egy készüléket, csak egyetlen lépés, amit több mint 50 további követ még egészen addig, amíg a felújított készülék az új tulajdonosához nem kerül. Ezek közé tartozik az adattörlés (az adatlopások elkerülése érdekében), a készülék teljeskörű ellenőrzése és tesztelése. Ennek során feltérképezik a készülék külső és belső állapotát, attól kezdve, hogy működnek-e rajta a gombok és az akkumulátor egészen addig, hogy frissíthető-e még az operációs rendszer. A bevizsgálás folyamata jellemzően 5-10 napig tart.
„A tesztelést úgy kell elképzelni, ahogy egy manufaktúrában zajlik a munka: minden fázist egy-egy ember végez. Van, aki az akkumulátort teszteli, más a külső jegyeket vizsgálja” – szemléltette a folyamatot a szakember, hozzátéve: javítják, tesztelik, osztályozzák, megtisztítják a készülékeket és szállítás előtt még egyszer megvizsgálják a működőképességüket, és hitelesítik is a készülékeket.
A használt mobilokhoz kapcsolódó fogyasztói magatartások
Magyarországon legalább 2,7 millió használaton kívüli mobilkészülék van, ebből 48 százalékot azzal a céllal tett félre a tulajdonosa, hogy „jó lehet még pótkészüléknek, ha az újjal történik valami”, míg 14 százalékot az eszmei értéke miatt nem terveznek eladni. A használt készülékek mindössze 11 százalékát értékesítené a tulajdonosa – ismertette a Magyar Telekom készülékforgással kapcsolatos kutatásának eredményeit Polgár-Podonyi Krisztina, a Magyar Telekom fenntarthatósági menedzsere.
A jelenleg használt készülékek átlagos életkora 2,8 év.
A fogyasztói magatartásokat vizsgáló kutatás alapján a vállalat három jól elkülöníthető csoportot határoz meg aszerint, hogy az emberek mit kezdenek a használaton kívüli, régi mobiljaikkal. A megkérdezettek legnagyobb része (66 százalékuk)
megtartja a régi készülékét. Van, aki tartaléknak teszi el, más tudja, hogy kezdenie kellene vele valamit, de egyrészt könnyebb eltenni a fiókba, semmint leadni valahol, másrészt nem tudja pontosan, hogyan és hol kellene leadnia. Olyanok is akadnak, akik aggódnak a telefonon tárolt (elsősorban banki) adatok miatt, és vannak, akiknek a régi készülék még jó lesz valamire, hiszen értéke van. A megkérdezettek 22 százaléka ajándékozza el készülékét családtagjának vagy ismerősének, míg 7 százalék értékesíti a régi készülékét. Az így megszerzett bevételt az új telefon megvásárlására fordítják, vagy váratlan extrabevételként tekintenek rá.
Fotó: Privátbankár
Így alakul a használt készülékek útja
A körforgásos gazdaság jegyében a régi, használhatatlan készülékek újrahasznosítási célú leadása, a használható készülékek eladása, valamint felújított készülékek vásárlása egyaránt biztosított. A cél, hogy minél többet használjunk egy készüléket, és hogy használata folyamatos legyen – hívta fel a figyelmet az egyik legfontosabb funkcióra Kreisz Norbert, a Magyar Telekom termékmenedzsere. Hozzátette: jellemzően a három-öt éves készülékek azok, amelyek még kifogástalanul használhatók és kereskedelmi értékük is van. A használt, felújított készülékek jelenleg az online értékesítés tíz százalékát teszik ki a vállalatnál, a legnépszerűbbek közé az Apple iPhone 12-15 készülékcsalád tagjai tartoznak.
A felújított mobilt vásárlók számításaik szerint több mint 723 ezer kilogramm szén-dioxid-kibocsátástól és 2,2 millió kilogramm alapanyag-felhasználástól óvták meg a Földet.
Készüléktuning: a felújított készülékeknek is van lelke
A digitális tudás új társadalmi kihívást jelent: ám a társadalmi tényezők nagyban meghatározzák, ki mennyire tudja kiaknázni a digitalizációs lehetőségeket a saját fejlődése érdekében. A lehetőségekhez való kapcsolódás nagyon fontos – mondta Szabó Béla, a Magyar Telekom márka- és lakossági kommunikációs igazgatója, kiemelve: fontos, hogy a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket ne csak szórakozásra használjuk, hanem ismeretszerzésre és tudásunk gyarapítására is.
Ami az eseményen idézett kutatásokat illeti: a Recommerce megbízásából készített online kutatás 13 országra terjedt ki, és összesen 6750 (16 és 65 év közötti) válaszadót kérdeztek egyebek mellett Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Hollandiában, Romániában és Magyarországon. A Magyar Telekom megbízásából végzett Service design kvalitatív és kvantitatív kutatás 2024. decembere és 2025. márciusa között zajlott.
Ezúttal az élettársi kapcsolatok szabályozásának ügyében feszült egymásnak a lengyel kormány és az elnök. 
