Az Uber három és félmilliárd dolláros tőkeinjekciót kapott Szaúd-Arábiából. Az üzlet létrejöttét az Uber vezérigazgatója, Travis Kalanick jelentette be.
A pénz a legnagyobb szaúdi szuverén vagyonalaptól származik. (A szuverén vagyonalapok állami tulajdonban lévő befektetési alapok, amelyek egy adott ország elkülönített vagyonát kezelik. Általában olyan országnak van szuverén alapja, amelynek fizetési mérlege többletet mutat, és külföldi eszközállománya is jelentős.)
A tőkeemelés következményeként a szaúdi alap (a Public Investment Fund) igazgatója, Jászír Al-Rumaján helyet kap az Uber igazgatótanácsában.
Ekkora pénzt még senki nem tett bele
A szaúdi az eddigi legnagyobb egyedi beruházás, amellyel az Uber dicsekedhet. A szolgáltatót 62 és félmilliárd dolláros alaptőkéjével a Szilícium-völgyben a legtöbbet érő magánvállalatként tartják számon, amelynek három év alatt sikerült a csúcsra jutnia. Eddig jobbára hagyományos kockázatitőke-alapokat és nagybankokat vonzott magához (például a BlackRockot, a Morgan Stanley-t vagy a Goldman Sachsot). De van részesedése az Uberben katari szuverén vagyonalapnak is.
A szaúdi szuverén alap nevében Al-Rumaján adott ki közleményt, s ebben leszögezte: személyesen bizonyosodtak meg arról, hogy az Uber tevékenysége szerte a világban javította a városokon belüli közlekedést, ezért az alap hosszú távú együttműködésre készül.
Nálunk arról meg a vita, betiltsuk-e
Nemrég asztalhoz ült egyébként a magyar kormány és az Uber, bár sokkal okosabbak ezután sem nem lettünk, csak az eddig is puffogtatott frázisok jöttek mindkét féltől. Az Uber szeretné folytatni tevékenységét nálunk, a kormány pedig azt mondja: nem betiltani akarja az Ubert, hanem beállítani a sorba, amely egyenlő versenyfeltételeket teremt a Magyarországon működő egyéb taxis cégekkel. A helyzeten esetleg segíthet az Európai Bizottság, amely a héten közli azt a javaslatcsomagot, amely a megosztáson alapuló vállalkozások szabályozására vonatkozik.
Elmondta Szergej Lavrovnak, mit gondol Magyarország az alaszkai béketárgyalásról. 
