A KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram (GINOP Plusz- 1.4.4-24) egy, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) termelékenységének növelésére, termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtésére és bővítésére szolgáló európai uniós forrásból finanszírozott, kamatmentes beruházási kölcsön. A hitelprogram célja az intelligens szakosodási stratégiában meghatározott irányokhoz való illeszkedés elősegítése, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások olyan beruházásainak a támogatása, ahol a vállalkozások rövid- és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektetnek be, azonban a tőke- és hitelpiaci feltételek akadályozzák a finanszírozást. A Hitelprogram lehetővé teszi a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására vonatkozó energiahatékonysági beruházásokat is.
Fotó: MBH Bank
Az MBH Banknál elérhető hitelprogramról Czéghér Ildikót, az MFB Pontok Igazgatóját kérdeztük.
Milyen a hangulat a vállalkozásoknál? Mekkora a beruházási kedv, fejlesztenek, vagy inkább a kivárás jellemző?
Azt látjuk, hogy a kisvállalkozások általában óvatosabbak, a nagyobbak egy kicsit bátrabbak. Ugyanakkor sokkal nagyobb az érdeklődés a beruházási források iránt, mint amennyi a bátorság, hogy bele is vágjanak ezekbe a beruházásokba. Ebből mi azt szűrjük le, hogy azért van egy kis kivárás.
Milyen ágazatokban nagyobb az érdeklődés, vagy a beruházási kedv?
Főleg a szolgáltatóiparban. Érdekes módon a leginkább az egészségipari vállalkozások érdeklődnek – nemcsak kifejezetten azok, amelyek a magánegészségügyben tevékenykednek, hanem az ehhez tartozó, különböző rehabilitációs tevékenységgel foglalkozók, sőt még azok is, amelyek tevékenységi köre a szociális ágazatba belenyúl, illetve a szépségipar felé tolódik.
De az is látható, hogy a termelőipar is keresi a forrásokat. Nagyon sok igény érkezett például a feldolgozóiparból is, ami korábban nem volt annyira jellemző, sőt az adminisztratív és szolgáltatástámogató szektorban lévő vállalkozásoktól, valamint a hulladékgazdálkodással, szennyvízkezeléssel foglalkozóktól.
Ugyanakkor már látjuk annak az eredményét, hogy a mi kezdeményezésünkre az építőipari vállalkozások is bekerültek az MFB programjába a KKV Technológia Plusz hitelprogramba, onnan is érkeznek igénylések.
Fotó: MBH Bank
És miben segíthet egy vállalkozásnak ez a hitelprogram, illetve, a Budapesten megvalósuló fejlesztésekhez igényelhető termékben milyen lehetőségek vannak?
A két program nagyon hasonló, ugyanazokat az energiahatékonyságot segítő beruházásokat lehet ezek forrásaiból megvalósítani. Ugyanúgy nulla százalékos a kamat, és emellett egyiknek sincs semmilyen egyéb banki költsége. Mindkettő legfontosabb és leghangsúlyosabb része az új tárgyi eszközök beszerzése, vásárlása. Meg is követelik e programok, hogy a hitelösszegnek legalább az 50 százalékát magának a gépnek, a berendezésnek a beszerzésére kell fordítani. Emellett lehet új infokommunikációs eszközöket is vásárolni. Ez sok esetben egyébként kapcsolódik magához a beszerzett berendezéshez vagy géphez. Hiszen most már nagyon sok olyan termelőberendezés van, amely már számítógép-vezérelt.
De lehet immateriális javakat, szoftvereket, vagy akár tisztán elektromos járművet is beszerezni ebből a hitelből. Valamint a beruházáshoz kapcsolódó készletet is, tehát egy forgóeszköz-típusú beszerzés is megengedett ebben a beruházási konstrukcióban, és mindenféle ingatlan-átalakítással, -bővítéssel, -felújítással kapcsolatos beruházás is. Ezek alatt elsősorban a megújuló energiát hasznosító eszközöknek a beszerzésére kell gondolni, illetve megújuló energia típusú beruházásokra vagy felújításokra, ami mondjuk egy épületszigeteléssel vagy egyébbel jár, és nem kizárt, hogy akár megújulóenergia-termelő eszközt vásároljanak ebből a programból, például napelemet.
Milyen típusú, mekkora vállalkozásnak érdemes a pályázat benyújtását megfontolni?
A budapesti programban minimum 5 millió, maximum 50 millió forintot lehet igényelni, a Budapesten kívüli régiókban megvalósuló fejlesztésekhez pedig minimum 5 milliót és maximum 100 milliót, ezért gyakorlatilag a legkisebb, minimum 1 főt foglalkoztató cégektől akár a középvállalatokig bárkinek érdemes pályázni. Olyanoknak, akik látnak lehetőséget arra, hogy ezekből a forrásokból olyan beruházást tudnak végrehajtani, amely nemcsak innovatív vagy a hiteligénylő technológiai fejlettségét gyorsítja, hanem hosszú távon a működési költségeket is lényegesen tudják csökkenteni.
Mi azt javasoljuk, hogy a legkisebbektől egészen akár a több milliárd forint árbevételű középvállalatokig érdemes megnézni ezeket a hitelprogramokat, mert szerintünk ez jó lehetőség.
Melyek a legfontosabb jogosultsági feltételek?
Legalább egy fő foglalkoztatottnak és legalább egy teljes lezárt üzleti évvel kell rendelkeznie az adott vállalkozásnak. Tehát kezdővállalkozások nem igényelhetik ezt a támogatást a hitelprogramban.
A beruházás megvalósításának a helye is fontos: a budapesti programban olyan vállalkozások igényelhetnek forrást, amelyek azt a fővárosban kívánják felhasználni. Tehát itt lehetnek olyan cégek is, amelyeknek nem Budapest a székhelye, de van Budapesten telephelye, és Budapesten akarnak beruházni.
Hol és hogyan lehet benyújtani a pályázatokat?
A pályázati dokumentumok elérhetőek a Széchenyi 2020 pályázati portálon, a palyazat.gov.hu címen. Az általános tájékozódást követően mindenképpen azt javasoljuk, hogy az érdeklődő ügyfelek keressék fel az MBH Bank 154 MFB Pont Plusz fiókjából az egyiket, ahol felkészült szakértők várják a vállalkozások képviselőit. Az MBH Banknak 154 olyan fiókja van országszerte, ahol vállalati MFB Pont Plusz fiókok működnek, köztük 13 fiók Budapesten várja az érdeklődőket.
Fotó: MBH Bank
Mi az, amire kiemelten figyelniük kell az igénylőknek a hitelkérelem összeállításakor és benyújtásakor? Tapasztalataik alapján mit szoktak leginkább elrontani?
Egészen banális dolgok is elő szoktak fordulni. Például, hogy kimaradnak olyan adatok a hitelkérelem kitöltésekor, amelyeket biztosan tud az ügyfél, például a tisztségviselő anyja neve vagy a születési dátuma. Fontos, hogy a kérelem minden releváns mezője kitöltésre kerüljön és az összes szükséges dokumentum az elvárt formában legyen benyújtva. Fontos, hogy annak a berendezésnek, amelyet meg kívánnak vásárolni, a dokumentációja is rendelkezésre álljon. Ebben a kérelmezőnek azt kell bemutatnia, hogy miért pont azt az eszközt választotta, a piaci ár alátámasztására szükség van más árajánlatokra is.
Általában mennyi idő telik el a pályázat benyújtásától az elbírálásig?
Ez egy összetett kérdés. Ugyanis nekünk, mint ezen hiteltermékek közvetítőinek nagyon szigorú határidőket szab meg a megbízó Magyar Fejlesztési Bank Az összes lebonyolítási szabályzatban és eljárásrendben megjelenik, hogy a közvetítőnek mennyi idő áll rendelkezésére a befogadástól a folyósításig. Ezeket a határidőket nekünk be kell tartani, mert komoly jutalékvesztést vonhat maga után, ha mi ezekből a határidőkből kicsúszunk.
De általában nem nálunk van a gond. Nyilván, ha olyan terméket hirdetnek meg, amely iránt hirtelen nagy az érdeklődés – volt már rá példa, hogy egy napon belül több ezer kérelem érkezett be –, akkor értelemszerűen mi is csúszhatunk a feldolgozással, de most jelenleg ezeknél a termékeknél egyáltalán nincs ez így.
Most nem tapasztalunk ilyen dömpinget, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy amennyiben az ügyfél jó hitelkérelmet nyújt be, ami nem szorul hiánypótlásra vagy maximum csak egyszer, vagy csak egy tisztázó, vagy pontosító kérdést kell feltenni, akkor nagyon gyorsan át tud menni a folyamat.
Ez mennyi időt jelent körülbelül?
A benyújtástól a bírálatig 70 nap áll rendelkezésünkre, de mi ennél jellemzően gyorsabban dolgozunk. Ez az idő függ attól is, szükség van-e hiánypótlásra, felmerülnek-e tisztázó kérdések. Ha az ügyfél a bírálatot követően nagyon gyorsan tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket, akkor akár egy héten belül el tudunk jutni a szerződéskötésig.
Kik a sikeresebb hiteligénylők, a kisebb cégek, vagy a nagyobbak, van-e ágazati jellemző erre?
A nagyobb cégek általában sikeresebbek, de nem azért, mert ők kivételezettek lennének, hanem pontosan amiatt, hogy ott nagyobb a pénzügyi tudatosság, tehát jobb pályázatokat tudnak összeállítani és benyújtani, és magát az alátámasztó dokumentumokat is jobb minőségben tudják benyújtani. A kisebb cégeknél többször előfordul az, hogy nem megfelelő a hitelkérelem. Olyannal is találkoztunk, hogy nem megfelelő gépet választott ki a vállalkozás, és menetközben meggondolta magát, vagy módosítani akart rajta.
És mekkora a sikeres pályázatok aránya?
A múlt hónapban például a kérelmek 19,1 százalékát utasítottuk el. Ez az arány szeptemberben felment 20,3 százalékra, de általában az a tapasztalat, hogy ez 20 százalék alatt szokott lenni, sőt voltak olyan hiteltermékek, ahol bőven 10 százalék alatt maradt az.
Fotó: MBH Bank
Ha ennek a hitelprogramnak az előnyeit és a hátrányait összehasonlítja az egyéb termékekkel, amelyek most a piacon vannak, akkor mit emelne ki, mik a fő előnyei?
Egyrészt ez 0 százalékos hitel, és nincs más ilyen hitellehetőség. Bár a Széchenyi Beruházási Hitel Max+ kamata csökken 5-ről 3,5 százalékra, de az mégiscsak 3,5 százalék és ott még egyéb díjak is vannak, amit fizetnie kell az ügyfélnek. Ezzel szemben az MFB Pont Pluszokon igényelhető hitel tényleg 0 százalékos és itt semmilyen további banki díjat nem kell az ügyfélnek fizetni.
Egyetlenegy pluszköltsége lehet az ügyfélnek egy MFB Pont Pluszokon igényelhető hitelnél. Azonban ezt nem a banknak fizeti, hanem esetleg olyan külső szereplőnek, mint például a közjegyző, mivel ha okiratba kell foglalni a szerződést, akkor a közjegyzői díjat meg kell fizetni.
Illetve, ha olyan energetikai beruházást hajt végre, ahol energetikus igénybevételét kell kérni, akkor azt szintén ki kell fizetni, de egyébként sok esetben ez magából a pályázati összegből levonható, vagy elszámolható költség. De addig is elő kell finanszírozni, vagy ki kell az ügyfélnek fizetni.
A kölcsön fedezeti elvárása is jóval kedvezőbb, mint általában a kereskedelmi bankokban. Például egy eszközvásárlás esetében mi nem kérünk semmilyen más biztosítékot, csak magát az eszközt, azt vonjuk be fedezetként. És ez azért sok más hitelnél nem mondható el.
A leendő elnök a Mexikói-öböl nevét is megváltoztatná, Amerika-öbölnek nevezné át azt. 
