Mészáros Lőrincéknek gyakorlatilag nem kell levonulni az úgynevezett VITUKI-telekről, ahol a családhoz köthető Fejér B.Á.L. Zrt. (a Föld-Trans Kft-vel közösen) még a befejező bontási munkákat végzi. A családfő megnyugodhat: a hozzá köthető ZÁÉV átveheti a terepet, s a szintén sok sportberuházást nyert West Hungária Bau Kft. (WHB) érdekeltségével, a Magyar Építő Zrt.-vel karöltve húzhatja fel a világbajnokság idején 40 ezer főt befogadni képes komplexumot, amit az esemény után visszabontanak 15 ezresre – írta a 24.hu a tenderbontási jegyzőkönyvre hivatkozva. A portál úgy tudja, hogy a Strabag volt a legnagyobb versenytárs, de ez a cég 171 milliárd forintért vállalta a munkát, amit nyilván túl magasnak tartott az állami beruházó BMSK Zrt.
A VITUKI telkén álló hatalmas irodatömb bontása a két, ebben érdekelt cégnek csak filléreket hozott, összesen 4 milliárd forint érkezik a kasszájukba. Az építés viszont szemmel jól látható pénzt, összesen 150 milliárd forintot. Pontosabban legalább ennyit. Emlékezetes, hogy a ZÁÉV és a Magyar Építők a Puskás stadion esetében is az eredetinél jóval magasabb végösszegnél állt meg a befejezés után, kezdetben mintegy 95-100 milliárd forintos bekerülési összegről volt szó.
Magyarországon a leggyorsabban növekedő építőipari vállalkozások túlnyomó része állami megrendelésekből képes bővíteni megrendeléseinek számát és a cég forgalmát. Kiemelt helyen állnak a sportberuházások és a kapcsolódó infrastrukturális és turisztikai fejlesztések, hotelépítések. Ezekben mindkét mostani nyertes rendre az élen szerepel, egymás után viszik el a sokmilliárdos projekteket. Természetesen vannak magánmegrendeléseik is, de nem ez a döntő.
A páros legnagyobb falatja a végül 190 milliárdba került Puskás stadion volt, de például az MTK stadionjánál is együtt serénykedtek, ott 6,3 milliárd forint volt a végszámla. Természetesen külön-külön is indultak és nyertek is sok-sok beruházást. A ZÁÉV fejezte be Zalaegerszegen a ZTE Arénát 1,23 milliárd forintért és teljes egészében ez a cég építette a szombathelyi futballstadiont 15,6 milliárd forintért. Ezt egyébként nem képes fenntartani a tavaly november óta hivatalban lévő önkormányzat. Nagykanizsán szintén a Mészáros-féle cégcsoport húzza fel a Kanizsa Arénát mintegy 15 milliárd forintért, az építkezés még tart.
És mit tett a zsebébe a WHB? Három, jelenleg is folyó munkát említünk: ebből kettő Szegeden történik. A napfény városában 27,4 milliárd forintért épül a leginkább kézilabdának otthont adó Pick Aréna, valamint 16 milliárd forintért a Tiszavirág uszoda. Ugyancsak a Paár Attila nagyvállalkozóhoz köthető cég a generálkivitelező a kispesti Bozsik stadionnál (itt a Pharos ’95 Kft.-vel közösen), a vállalási ár 11,7 milliárd forint.
Az a gyakorlat alakult ki, hogy a fővállalkozók – üzleti szempontból egyébként érthető módon – egy viszonylag szűk alvállalkozói körrel dolgoznak. Többnyire arra hivatkoznak, hogy már jól ismerik ezeket az alvállalkozókat és nem akarnak kockáztatni. A 24.hu szerint az atlétikai stadion esetében a ZÁÉV természetesen nem ment messze a vezető alvállalkozók kiválasztásakor: a Mészáros család másik cége, a Mészáros és Mészáros jelentős szerepet vállalhat, akárcsak a kormánnyal mély barátságot ápoló Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., amely mögött Szijj László, a milliárdos gázszerelő milliárdos üzlettársa áll.
Pár napja megjelent egy másik közbeszerzési kiírás is. Az az atlétikai stadion projektmenedzseri és műszaki ellenőri munkáira vonatkozott. Mint akkor utaltunk rá, a feltételek eleve szűkre szabják az indulni képes cégek körét.
Arról csak kevés esetben hallani, hogy milyen „kemény verseny” alakul ki az alvállalkozók körében egy-egy megbízás elnyerése érdekében. A jövőben azonban – részben a gazdasági visszaesés, másrészt a jóval kevesebb uniós forrás miatt – biztosan nem akkora állami és magán megrendelési hullám lesz, mint 2015-2020 között, így az alvállalkozók egy része talán labdába rúghat és talán lesz valamiféle verseny is.
Moszkva tájékoztatta Jerevánt annak esetleges következményeiről, ha Örményország továbbra is törekedni fog az Európai Unióhoz való csatlakozásra. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
