A kormány és a Lufthansa (Deutsche Lufthansa AG) hétfői bejelentése szerint a német állam a koronavírus-járványban bajba került nagyvállalatok támogatására létrehozott gazdasági stabilizációs alapon (WFS) keresztül összesen 5,7 milliárd euró értékben csendestársként beszáll a vállalatba, valamint 300 millió euróért - részvényenként 2,56 euróért, azaz névértéken - 20 százalékos részesedést vásárol a vállalatcsoportból. Emellett az állami fejlesztési bank (KfW) és más kereskedelmi bankok részvételével hároméves futamidőre 3 milliárd euró szindikált hitelkeretet nyitnak a Lufthansa számára.
Komoly megállapodás
A több hete tartó tárgyalások eredményeként megszületetett egyezség véglegesítéséhez rendkívüli közgyűlést kell tartania a Lufthansának, és meg kell szerezni az Európai Bizottság versenyfelügyeleti hatóságának az engedélyét is. A megállapodásban a Lufthansa vállalta, hogy nem fizet osztalékot a részvényeseknek, se bónuszt a vállalati vezetőknek, valamint flottájának megújításával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Az állam független szakértők személyében két képviselőt delegál a Lufthansa 20 tagú felügyelőbizottságába, de lemondott arról, hogy szavazati joggal rendelkezzen a közgyűléseken, kivéve felvásárlási ajánlatok esetén. A német államnak lehetősége van 25 százalék plusz egy részvényre növelni tulajdoni hányadát, de csak akkor ha harmadik fél nyilvános vételi ajánlatot tesz vagy a Lufthansa nem teljesíti kamatfizetési kötelezettségeit az állam felé.
A német állam vállalja, hogy 2023. december 31-ig teljes egészében értékesíti a Lufthansában birtokolt részesedését, ha az 5,7 milliárd eurós csendes részesedést teljes egészében visszafizette a vállalatcsoport, és az önköltségi ár évi 12 százalékos kamattal megtérül.
Nem kevés a tét. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
