Mindent összevetve ember legyen a talpán, aki megtalálja a nemrég végigsöpört zsarolóvírus-botrány igazi nyertesét, de a Financial Times tett rá egy próbát: végül igazán jól éppen a Microsoft jött ki a buliból, az a cég, amelynek operációs rendszerén keresztül megsebezhettek több ezer vállalatot és szervezetet a hackerek.
Mindenki áttér?
A mostani eset anyagi szempontból biztos főnyeremény lehet a Microsoftnak: azok a szervezetek, amelyek eddig a túl magas költségek miatt nem álltak át a régi Windowsokról az új, védettebb verzióra, most kétszer is meggondolják, hogy megéri-e kockáztatni. Bár 100 százalékos védelem nem létezik, de az új kiadásokra legalább érkeznek biztonsági frissítések, ellenben a Windows 98 és Windows XP-vel, amelyek terméktámogatása megszűnik. A felhasználók hét százaléka még mindig a régi szoftvereket használja
PR szempontból csillagos ötös
A Microsoft nem csak, hogy képes ezzel temérdek felhasználót rávenni arra, hogy érdemes az új, biztonságosabb Windows-verziókra frissíteni, de még a reflektorfényben is hősként tetszeleghet: a cég jogi vezetője, Brad Smith ugyanis elég erős kritikákat fogalmazott meg a amerikai Nemzetbiztonsági Hivatallal (NSA) kapcsolatban.
A zsarolóvírust ugyanis éppen az Egyesült Államok hatósága fejlesztette ki kíberfegyvernek, csak sajnos pont sikerült ellopni tőlük. Smith pedig joggal ostorozza az állami szerveket, amelyek csak "felhalmozzák a fegyvereket", de védelmet nem adnak a mit sem sejtő polgároknak, akik közül sokan a mai napig nem tudják, hogyan kell védekezni a zsarolóvírus ellen, miközben az NSA és csatlós intézményei ilyen-olyan okokra hivatkozva folyamatosan megsérti a privátszférát és néznek bele titkosszolgálati eszközökkel az emberek magánadataiba.
Smith szerint a hatóságok annyira a támadásra és a megfigyelésre összpontosítanak, hogy tátongó lyukakat hagynak saját védelmükben, ami például ehhez a lopáshoz is vezet. "Olyan, mintha Tomahawk-rakétákat loptak volna el az államoktól" - írja a Microsoft jogi vezetője. A kormányzati szervek ráadásul erőteljesen támogatják, hogy a kereskedelmi szereplők és a felhasználók ne tudjanak "feltörhetetlen" titkosításokat használni, amelyek védhetnek egy-egy ilyen betöréses adatlopás ellen. Viszont a WannaCry támadása után bőven lesz a magánszféra védelmezőinek mire hivatkozni, hiszen ez a fajta laza védelem és óvatlanság hatalmas károkat okozott világszerte. Azoknak tehát, akik innentől terrorfenyegetettségre hivatkozva kérnek "hátsó bejáratokat", biztosítaniuk kell azt is, hogy megfelelő védelmet tudnak nyújtani az adatszivárgás ellen, a Wikileaks szivárogtatásai óta azonban tudjuk, hogy ebben nagyon gyengék az amerikai kíberbiztonsági szervezetek.
A németországi munkanélküliségi adatok nagyjából megfeleltek a vártaknak.
