Ki a rendszergazda?
A rendszergazda egy olyan informatikus, akinek folyton csöng a telefonja, problémákat old meg, a háttérből koordinál, biztosítja a rendszerek működését és védelmét.
Itt egy vírus, ott egy lefagyott eszköz, amott az egyik kolléga letiltotta a jelszavát és még sokáig sorolhatnánk, sokaknak ismerős helyezettek ezek. Ilyenkor, ezekben a helyzetekben fordulunk a sysadminok-hoz, akikre minden rendszer biztonságos és folyamatos működésének fenntartásához szükség van.
Összefoglalva a rendszergazda egy olyan, magas szintű ismeretekkel rendelkező informatikus, aki stabilan és biztonságosan működteti mindazt, amire szükségünk van a számítógépes rendszerekhez kötődő munkahelyi és szabadidős tevékenységek zökkenőmentes elvégzéséhez.
Ha jobban belegondolunk mára alig van olyan dolog, amit munkánk során nem számítógépen végzünk el. Ezekből tehát akad bőven. De akkor mégis miért ennyire ködös még mindig ez a foglalkozás, miért tudunk ennyire keveset a rendszergazdák feladatairól?
Miért nem tudunk sokat a rendszergazdák tevékenységéről?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha egy rendszergazda munkája ennyire fontos, akkor miért nem ez folyik még a csapból is, miért nem látunk-hallunk-olvasunk erről a tévében, a rádióban, a magazinokban? Erre nagyon egyszerű a válasz.
A rendszergazdák ugyan IT területen tevékenykednek, de munkájuk közel sem olyan látványos, mint mondjuk a fejlesztőké.
Az ő esetükben a végtermékek a zökkenőmentes munka és a biztonságos rendszer. Ők sok más IT dolgozóval ellentétben nem dobnak piacra menő applikációkat, vagy szuper látványos, mindentudó eszközöket, mondhatjuk, hogy láthatatlanul, a háttérből dolgoznak, így munkájukról az emberek hajlamosak megfeledkezni, vagy, ami talán még rosszabb alapvetőnek venni azt.
Mivel foglalkoznak pontosan?
Most, hogy megtudtuk, hogy miért ilyen ködösek a rendszergazdák tevékenységei az emberek számára nézzük meg, hogy pontosan mi is az, amit csinálnak.
Néhány feladat azok közül, amiket egy rendszergazda ellát: erőforrások optimalizálása, hibaelhárítás, technikai support, mentések, spamek megszűrése, minden folyamat egyidejű permanens működtetése.
A GDPR szabályozásról szóló rendelet életbe lépése óta, az ezzel létrejött plusz adatvédelmi feladatokat is ők látják el.
És ez csak egy rövid, a teljesség igénye nélkül készült felsorolás volt, amit gyakorlatilag a végtelenségig lehetett volna folytatni.
Nagyon mélyen most nem mennénk bele a komplexebb feladatok felsorolásába.
Egyetlen egy olyan feladatkör viszont még van, amit szeretnénk kiemelni a rendszergazdák tevékenységei közül.
Miért van egyre több feladatuk a rendszergazdáknak?
Ez a bekezdés az előző végén említett kifejteni kívánt feladatkörről fog szólni.
Ez pedig nem más, mint a hibrid és a felhő alapú rendszerek üzemeltetése.
Korábban voltak a hagyományos, helyi rendszerek. Nevükből adódik, hogy ezek helyhez kötöttek, régen minden ilyen volt.
A rendszerek nagy része egyébként még ma is ilyen, de egyre inkább visszaszorulóban van a tendencia.
A helyi rendszerek mellett megjelentek a felhő alapú, azaz helytől függetlenül, online létező, valamint az ennek a két rendszernek a metszetében lévő hibrid rendszerek is, melyek részben helyhez kötött, részben felhő alapú megoldásokat kínálnak.
Hogy egy kicsit érthetőbb legyen, hogy miről is van szó, ilyen felhő alapú rendszer például a Google Workspace (korábban G Suite) is.
Ma már a hibrid és a felhő alapú rendszerek üzemeltetése is a rendszergazdák feladata.
Láthatjuk, hogy ahogyan fejlődött a technika úgy szélesedett a rendszergazdák feladatkörébe tartozó tevékenységek listája is. Erre a felhő és a hibrid alapú rendszereken túl sok további példát is lehetne hozni, de elégedjünk meg egyelőre ezzel.
Rendszergazdák vs. gépek
Biztosan sokak fejében megfordult vagy most a cikket olvasva, vagy már korábban a gondolat, hogy ha ennyire sokat fejlődött a technika, akkor miért van szükség mégis mind a mai napig a rendszergazdákra? Nem lehetne őket automatizált munkafolyamatokkal, gépesített munkával helyettesíteni?
A kérdés teljesen jogos. Nézzük meg, hogy miért van még mindig, sőt egyre nagyobb szükség a rendszergazdákra, élő hús-vér emberek formájában.
A technika valóban hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt időkben. A számítástechnikában sok olyan terület van, ahol a mesterséges intelligencia fontos feladatokat lát el. A rendszergazdák munkája azonban nem csak algoritmusok alapján felépíthető, egy gép számára megtanítható, kiszámítható folyamatokból áll.
A jó rendszergazdák és az őket megbízó cégek között sokszor jó, bizalmas viszony alakul ki. A sysadminokat gyakran bevonják a céges infrastruktúra építésébe, fejlesztésébe is.
Ezen a területen sokszor előfordul, hogy fontos, az egész céget befolyásoló üzleti, stratégiai, logisztikai döntéseket kell meghozni, melyek nagyban befolyásolják az adott vállalat jövőjét, elengedhetetlen tehát az emberi jelenlét, a mesterséges intelligencia ezekben a helyzetekben akármennyire is okos nem elegendő.
Láthatjuk, hogy a rendszergazdák feladatai nagyon összetettek, és ahogy a technika fejlődik számuk egyre csak gyarapszik és komplikálódik.
Most, hogy egy kicsit jobban betekintést nyerhettünk feladataikba (bár az írás tevékenységeiknek csak egy töredékét tartalmazza) elismerhetjük, hogy rengeteg, hétköznapinak számító, a mindennapjaink szerves részét képező folyamat egyáltalán nem működne nélkülük.
Éppen ezért próbáljuk meg egy kicsit átkeretezni a rendszergazdákról kialakult képet, ne vegyük alapvetőnek munkájukat, legyünk vele tisztában, hogy a jól megszokott, egyszerűnek tűnő dolgok mögött is igen sok munka rejlik.
Varga Tamás
rendszergazda
India az új sztár. 
