8p

Fontos találkozót rendezett október közepén a Tőkeportál: az első Ökoszisztéma Fesztiválon a startup-világ színe-java gyűlt össze, hogy megosszák egymással hazai és nemzetközi tapasztalataikat, elősegítve a hazai innovációs ökoszisztéma kiépülését, a hazai startupok számára a versenyképesség növelését lehetővé tévő működési környezet kialakítását.

Az Ökoszisztéma Fesztivál nyitóelőadásán és egyik panelbeszélgetésén a Privátbankár.hu is részt vett.

Miben tud többet Finnország, mint Magyarország?

A rendezvény megnyitóján Szakacsits Szabolcs, a Tuxera alapítója Angyalbefektetői és M&A tapasztalatok egy hazatérő szemével címmel tartott előadást. Szabolcs ugyanis 22 év után települt haza Finnországból, hogy a hazai startup ökoszisztéma fejlesztésében részt vállaljon. A finn és a hazai helyzet különbségeinek elemzésén keresztül a magyarországi vállalkozói környezettel kapcsolatban az alábbi hátrányokat azonosította:

  • A hatékonyság hiánya, avagy szakszerűtlenség: nehézkes hatósági ügyintézés, bürokrácia, nem világos jogszabályok, sok alacsony hozzáadott értékű, értelmetlen munkavégzés;
  • a digitalizáció terén is vannak emiatt gondok: nem hatékony folyamatokat digitalizálnak – ebben nagy a kontraszt Finnországhoz képest. A sok apróság elveszi az emberek idejét attól, hogy képezzék magukat. Nálunk sokkal keményebben és többet dolgoznak az emberek, de nem hatékonyan – sok minden egyszerűsíthető, automatizálható lenne, így több idő jutna magasabb hozzáadott értékű dolgokra.
  • Mindemellett a bizalom hiánya is visszaveti a hatékonyságot.

Hazai befektetésein keresztül is bemutatta, milyen nehézségekkel kellett szembesülnie a magyarországi környezetben.

Első magyarországi befektetése a Puli Space Technologies volt – a cég vízjeget keres a Holdon, NASA-együttműködésben. A máshol már bevált SAFE (Simple Agreement for Future Equity, magyarul jövőbeli részesedésre szóló egyszerű megállapodás) létrehozása itthon nagyon macerás volt, a maximum pár hetesre tervezett folyamat fél évbe telt.

Utána a Tőkeportálba történő befektetésről beszélt – a vállalkozás már első ránézésre is profi volt, energikus, dinamikus csapat, minőségi „termékkel”. A kihívást itt az jelentette, hogy magánbefektetőként akart belépni, amiről kiderült, hogy komoly riportálási kötelezettséggel járt volna, ezért vagyonkezelő céget kellett létrehoznia.

Beszélt a finn és magyar cégalapítás közötti különbségekről: ez ügyvédi segítséggel ugyan, de viszonylag gyorsan ment itthon. Rengeteg papírmunkára volt azonban szükség – pedig Szakacsits Szabolcs szerint alapvető fontosságú, hogy a papírnak el kell tűnnie a folyamatokból; a digitális üzletmenet Finnországban nagy előnyt jelent. Arra is kitért: a tőkekövetelmény a cégalapításnál Finnországban 2500 euró, Magyarországon viszont nagyjából 10 ezer eurónak megfelelő összegre volt szükség – a cégalapítás összességében, minden költséggel együtt nagyjából 14-szer annyiba kerül nálunk, mint Finnországban.

Az üzletember az angyalbefektetések területén is bőven lát még teret a fejlődésre, de arra is rámutatott: ez a folyamat már elindult, egy 30 angyalbefektetőből álló csoportot sikerült már szervezni, amely jövő év végére a tervek szerint már 200 tagot számlálhat majd. Ehhez azonban a jó minőségű, befektetésre alkalmas startupok számának is elengedhetetlenül növekednie kell.

Miért nehéz a kezdet?

Az Ökoszisztéma-fesztivál egyik panelbeszélgetésén szintén a nemzetközi tapasztalatokat osztották meg a szcéna jeles résztvevői: Csillik Timur (Nabu.xyz), Incze Kinga (Mediaspace.global), Bártfai Péter (StartITup Győr), Kovács Péter (GlobalStartupAwards) és Suba Attila (Express Innovation Agency) Hild Imre, a Global Traction - Grow Fast tanácsadó cég vezetőjének moderálásával beszélgetett.

A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Ökoszisztéma Fesztivál / Tőkeportál
A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Ökoszisztéma Fesztivál / Tőkeportál

Az early stage, azaz a startupok korai fázisainak nehézségeiről Kovács Péter azt emelte ki: az okos angyalpénzből még mindig nincs elég Magyarországon, és kevés az önbizalom -túlságosan félünk a külföldtől. Csillik Timur is megerősítette ez utóbbit: az ő startupja is közép-kelet-európai fókusszal indult, nem merült fel bennük a nyugati terjeszkedés, anyagi és önbizalomhiányos okokból. Később amikor Berlinben vett részt egy akcelerátor programban, felismerte, mennyire más nagyságrendben működik ott minden – az elérhető tehetséges emberek száma jóval magasabb, ahogy a startupok üzemmérete is. Sok nagy és jelentős cégnek van főhadiszállása a városban, a talent pool emiatt lényegesen más – elmondása szerint a 3 hónapos programban olyan dolgokat tanult, amelyekre az előző 5 évben nem volt lehetősége.

 

Incze Kinga médiaügynökségi háttérrel érkezett a startup-világba, egy crossmedia-adatbázist hoztak létre, ezzel indultak a brit piacra – ahol másfél évbe telt megtalálni a piaci rést, egy, a magyarnál 40-szer nagyobb hirdetési piacon. Maguk is meglepődtek, hogy mennyire komolyan vették őket első rendezvényükön – megerősítette, hogy az önbizalomhiány valóban létező jelenség Magyarországon. Emellett úgy látja: jellemző, hogy túlbonyolítjuk a dolgokat – ezt is saját példájukon tanulták meg. Szintén nehézség, hogy a networkök terén nagyon le van maradva Magyarország – igaz, általában sincs globális ökoszisztéma a globális médiapiacon, éppen ezt ismerték fel és aknázták ki startupjuk elindításával.

Suba Attila: a programjaikra jelentkező startupoknál azt látta, hogy a vállalkozások nem kapnak visszajelzést a befektetőktől, még pitchelésnél sem – ez pedig hátráltatja a fejlődésüket.

Bártfai Péter is azt tapasztalja: a mai napig érződik, hogy nem mernek nyugatra tekinteni a startupok Győrben sem. Azt is kiemelte, hogy kevés vezérhang hallatszik, aki elmondaná, mivel és hogyan foglalkozik, aki jó példát mutatna - így sokan még azt sem tudják magukról, hogy startupok. A sikeres cégek nem akarnak belépni az ökoszisztémába, hiányzik jó példa és a helyi kommunikáció.

Hogyan juthatnak információhoz a startupok?

Csillik Timur elmondta, hogy a visszajelzés hiánya nem magyar sajátosság - a feedack külföldön is hiányzik a befektetőktől. Emiatt sokszor nem klasszikus pitch-et szerveztek startupjuknak, hanem inkább leültek befektetőkkel beszélgetni a gazdasági környezetről, a nézőpontjaikról.

Kovács Péter úgy látja: a university wolrd cup jellegű kezdeményezések jól működnek, segítenek az információáramlásban. Ezzel együtt a magyar ökoszisztéma szintjén sokan elvesztették a hitet abban, hogy valami előrelépés történhet – sok kezdeményezés bedőlt, a bizalom megingott. Az ökoszisztéma fejlesztésére irányuló projekteket a legnehezebb monetizálni, pénzte váltani – sok vele a meló, de nem lehet rajta meggazdagodni, fogalmazott Kovács Péter.

A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Ökoszisztéma Fesztivál / Tőkeportál
A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Ökoszisztéma Fesztivál / Tőkeportál

Suba Attila szerint a folyamatot lehetne egyébként intézményesíteni, de ez nem csak állami részről lenne fontos, hanem az ökoszisztéma szereplői részéről is.

Incze Kinga arról beszélt: az egyetemista-fiatal célcsoport nyilván fontos, de ezt stratégiai szinten kellene kezelni – van ugyanis egy 35-40 év körüli startupper réteg, akik más jellegű problémákkal küzdenek, mint az egyetemista korúak, ahogy más nehézségei vannak például a női vállalkozóknak is.

Nagyobb bizalom, több jó példa bemutatása, külföldi tapasztalat – ez kell az ökoszisztémának

A beszélgetés zárásaként a résztvevőktől elhangzott: az ökoszisztéma fejlődéséhez nagyobb társadalmi bizalomra lenne szükség a szereplők között; kell egy otthon a startupoknak, vidéken is, ahova betérhetnek a vállalkozók találkoznak; több jó példára és népszerűsítésre lenne szükség, hogy többekhez jussanak el a jó hírek; több külföldi befektetőre lenne szükség, nem csak a tőke, hanem a tapasztalatok miatt is. A résztvevők azt javasolták: minden diák látogasson el külföldre, alakítson ki kapcsolatokat, barátságokat, amelyekből aztán rengeteget lehet profitálni.

A sikerhez meggyőződés kell és rengeteg tanulás

Szeles Nóra, az Ökoszisztéma Fesztivált szervező Tőkeportál üzletfejlesztési vezetője arról beszélt: a sikerhez meggyőződés kell és rengeteg tanulás – hinni kell abban, amibe belevágunk és folyamatosan képezni kell magunkat a területünkön, csak így lehet sikerre vinni egy startupot. Egy startup ugyanis szerinte akkor bukik meg, amikor az alapító feladja, amikor a kifogáskeresés csúcsra jár. Ha azonban erős az elhatározás, akkor nem a kifogások jönnek a nehézségekkel, hanem az újratervezés, az újrakalibrálás. Akár mindenkivel szemben is képviselni kell azt, amiben hiszünk – nem biztos, hogy az első üzleti modell lesz sikeres, nem biztos hogy az első próbálkozás, de előbb-utóbb eljutunk a célhoz, véli Szeles Nóra.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Bevásárolt a Waberer's a szomszédban, további növekedést alapoznának meg
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:08
A szerb piac meghatározó szereplőjében szerzett többségi részesedést a magyar logisztikai óriás.
Vállalat Nagyot mentek a Volkswagen tömegmárkái 2023-ban
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 16:47
A Volkswagen-csoporthoz tartozó tömegmárkák (Core csoport) összesített árbevétele tavaly 21 százalékkal 138 milliárd euróra nőtt, a működési eredmény 80 százalékkal 7,3 milliárd euróra emelkedett.
Vállalat Menekülőre fogta a Boeing vezére
Privátbankár.hu | 2024. március 25. 14:33
2024 végén távozik a Boeingtől David Calhoun vezérigazgató. 
Vállalat Szabálysértésen kapta az Apple-t, a Google-t és a Metát az Európai Bizottság
Privátbankár.hu | 2024. március 25. 14:16
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) - jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.
Vállalat Óriási dobást jelentett be a Revolut – a magyar ügyfelek is örülhetnek
Privátbankár.hu | 2024. március 25. 08:43
Március 25-től már elérhető a lehetőség.
Vállalat Újabb terheket kaphat a nyakába a Spar
Privátbankár.hu | 2024. március 22. 14:16
Rövid időn belül újabb kormányzati sarcok nehezíthetik a Spar és még pár külföldi kiskereskedelmi lánc itteni életét.
Vállalat Rásütött a nap a Waberer’s kamionjaira
Privátbankár.hu | 2024. március 22. 10:06
A logisztikai szolgáltató 711 millió eurós árbevétel mellett közel 96 millió euróra növelte EBITDA és 43 millió euróra EBIT (üzemi) eredményét. Rekordévet zárt, és nagyobb osztalékot is fizet.
Vállalat A horvát sportautógyártó elbúcsúzik a kényszermunkát alkalmazó kínai cégtől
Bózsó Péter | 2024. március 21. 19:01
A horvát elektromos luxusautógyár, a Rimac kiszáll a kínai akkumulátorgyártóval, a Camel Grouppal közös vállalkozásából.
Vállalat Új gyárakkal szórja meg a világpiacot a Mapei
Mester Nándor | 2024. március 20. 12:43
Közép-Európában egyelőre nem terveznek új üzemet. Ukrajnában nagy lehetőséget látnak, ha véget érnek a harcok és egy újjáépítést segítő olasz állami programba bekapcsolódnának, mint Itália legnagyobb építőipari cége.
Vállalat Tudja, mekkorát kaszált tavaly év végén a Xiaomi?
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 17:34
A vártnál nagyobb bevételt és profitot realizált 2023 IV. negyedévében a Xiaomi, melyben nagy szerepe volt az új Mi14-es modellüknek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG