8p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Fontos találkozót rendezett október közepén a Tőkeportál: az első Ökoszisztéma Fesztiválon a startup-világ színe-java gyűlt össze, hogy megosszák egymással hazai és nemzetközi tapasztalataikat, elősegítve a hazai innovációs ökoszisztéma kiépülését, a hazai startupok számára a versenyképesség növelését lehetővé tévő működési környezet kialakítását.

Az Ökoszisztéma Fesztivál nyitóelőadásán és egyik panelbeszélgetésén a Privátbankár.hu is részt vett.

Miben tud többet Finnország, mint Magyarország?

A rendezvény megnyitóján Szakacsits Szabolcs, a Tuxera alapítója Angyalbefektetői és M&A tapasztalatok egy hazatérő szemével címmel tartott előadást. Szabolcs ugyanis 22 év után települt haza Finnországból, hogy a hazai startup ökoszisztéma fejlesztésében részt vállaljon. A finn és a hazai helyzet különbségeinek elemzésén keresztül a magyarországi vállalkozói környezettel kapcsolatban az alábbi hátrányokat azonosította:

  • A hatékonyság hiánya, avagy szakszerűtlenség: nehézkes hatósági ügyintézés, bürokrácia, nem világos jogszabályok, sok alacsony hozzáadott értékű, értelmetlen munkavégzés;
  • a digitalizáció terén is vannak emiatt gondok: nem hatékony folyamatokat digitalizálnak – ebben nagy a kontraszt Finnországhoz képest. A sok apróság elveszi az emberek idejét attól, hogy képezzék magukat. Nálunk sokkal keményebben és többet dolgoznak az emberek, de nem hatékonyan – sok minden egyszerűsíthető, automatizálható lenne, így több idő jutna magasabb hozzáadott értékű dolgokra.
  • Mindemellett a bizalom hiánya is visszaveti a hatékonyságot.

Hazai befektetésein keresztül is bemutatta, milyen nehézségekkel kellett szembesülnie a magyarországi környezetben.

Első magyarországi befektetése a Puli Space Technologies volt – a cég vízjeget keres a Holdon, NASA-együttműködésben. A máshol már bevált SAFE (Simple Agreement for Future Equity, magyarul jövőbeli részesedésre szóló egyszerű megállapodás) létrehozása itthon nagyon macerás volt, a maximum pár hetesre tervezett folyamat fél évbe telt.

Utána a Tőkeportálba történő befektetésről beszélt – a vállalkozás már első ránézésre is profi volt, energikus, dinamikus csapat, minőségi „termékkel”. A kihívást itt az jelentette, hogy magánbefektetőként akart belépni, amiről kiderült, hogy komoly riportálási kötelezettséggel járt volna, ezért vagyonkezelő céget kellett létrehoznia.

Beszélt a finn és magyar cégalapítás közötti különbségekről: ez ügyvédi segítséggel ugyan, de viszonylag gyorsan ment itthon. Rengeteg papírmunkára volt azonban szükség – pedig Szakacsits Szabolcs szerint alapvető fontosságú, hogy a papírnak el kell tűnnie a folyamatokból; a digitális üzletmenet Finnországban nagy előnyt jelent. Arra is kitért: a tőkekövetelmény a cégalapításnál Finnországban 2500 euró, Magyarországon viszont nagyjából 10 ezer eurónak megfelelő összegre volt szükség – a cégalapítás összességében, minden költséggel együtt nagyjából 14-szer annyiba kerül nálunk, mint Finnországban.

Az üzletember az angyalbefektetések területén is bőven lát még teret a fejlődésre, de arra is rámutatott: ez a folyamat már elindult, egy 30 angyalbefektetőből álló csoportot sikerült már szervezni, amely jövő év végére a tervek szerint már 200 tagot számlálhat majd. Ehhez azonban a jó minőségű, befektetésre alkalmas startupok számának is elengedhetetlenül növekednie kell.

Miért nehéz a kezdet?

Az Ökoszisztéma-fesztivál egyik panelbeszélgetésén szintén a nemzetközi tapasztalatokat osztották meg a szcéna jeles résztvevői: Csillik Timur (Nabu.xyz), Incze Kinga (Mediaspace.global), Bártfai Péter (StartITup Győr), Kovács Péter (GlobalStartupAwards) és Suba Attila (Express Innovation Agency) Hild Imre, a Global Traction - Grow Fast tanácsadó cég vezetőjének moderálásával beszélgetett.

A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Ökoszisztéma Fesztivál / Tőkeportál
A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Ökoszisztéma Fesztivál / Tőkeportál

Az early stage, azaz a startupok korai fázisainak nehézségeiről Kovács Péter azt emelte ki: az okos angyalpénzből még mindig nincs elég Magyarországon, és kevés az önbizalom -túlságosan félünk a külföldtől. Csillik Timur is megerősítette ez utóbbit: az ő startupja is közép-kelet-európai fókusszal indult, nem merült fel bennük a nyugati terjeszkedés, anyagi és önbizalomhiányos okokból. Később amikor Berlinben vett részt egy akcelerátor programban, felismerte, mennyire más nagyságrendben működik ott minden – az elérhető tehetséges emberek száma jóval magasabb, ahogy a startupok üzemmérete is. Sok nagy és jelentős cégnek van főhadiszállása a városban, a talent pool emiatt lényegesen más – elmondása szerint a 3 hónapos programban olyan dolgokat tanult, amelyekre az előző 5 évben nem volt lehetősége.

 

Incze Kinga médiaügynökségi háttérrel érkezett a startup-világba, egy crossmedia-adatbázist hoztak létre, ezzel indultak a brit piacra – ahol másfél évbe telt megtalálni a piaci rést, egy, a magyarnál 40-szer nagyobb hirdetési piacon. Maguk is meglepődtek, hogy mennyire komolyan vették őket első rendezvényükön – megerősítette, hogy az önbizalomhiány valóban létező jelenség Magyarországon. Emellett úgy látja: jellemző, hogy túlbonyolítjuk a dolgokat – ezt is saját példájukon tanulták meg. Szintén nehézség, hogy a networkök terén nagyon le van maradva Magyarország – igaz, általában sincs globális ökoszisztéma a globális médiapiacon, éppen ezt ismerték fel és aknázták ki startupjuk elindításával.

Suba Attila: a programjaikra jelentkező startupoknál azt látta, hogy a vállalkozások nem kapnak visszajelzést a befektetőktől, még pitchelésnél sem – ez pedig hátráltatja a fejlődésüket.

Bártfai Péter is azt tapasztalja: a mai napig érződik, hogy nem mernek nyugatra tekinteni a startupok Győrben sem. Azt is kiemelte, hogy kevés vezérhang hallatszik, aki elmondaná, mivel és hogyan foglalkozik, aki jó példát mutatna - így sokan még azt sem tudják magukról, hogy startupok. A sikeres cégek nem akarnak belépni az ökoszisztémába, hiányzik jó példa és a helyi kommunikáció.

Hogyan juthatnak információhoz a startupok?

Csillik Timur elmondta, hogy a visszajelzés hiánya nem magyar sajátosság - a feedack külföldön is hiányzik a befektetőktől. Emiatt sokszor nem klasszikus pitch-et szerveztek startupjuknak, hanem inkább leültek befektetőkkel beszélgetni a gazdasági környezetről, a nézőpontjaikról.

Kovács Péter úgy látja: a university wolrd cup jellegű kezdeményezések jól működnek, segítenek az információáramlásban. Ezzel együtt a magyar ökoszisztéma szintjén sokan elvesztették a hitet abban, hogy valami előrelépés történhet – sok kezdeményezés bedőlt, a bizalom megingott. Az ökoszisztéma fejlesztésére irányuló projekteket a legnehezebb monetizálni, pénzte váltani – sok vele a meló, de nem lehet rajta meggazdagodni, fogalmazott Kovács Péter.

A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Ökoszisztéma Fesztivál / Tőkeportál
A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Ökoszisztéma Fesztivál / Tőkeportál

Suba Attila szerint a folyamatot lehetne egyébként intézményesíteni, de ez nem csak állami részről lenne fontos, hanem az ökoszisztéma szereplői részéről is.

Incze Kinga arról beszélt: az egyetemista-fiatal célcsoport nyilván fontos, de ezt stratégiai szinten kellene kezelni – van ugyanis egy 35-40 év körüli startupper réteg, akik más jellegű problémákkal küzdenek, mint az egyetemista korúak, ahogy más nehézségei vannak például a női vállalkozóknak is.

Nagyobb bizalom, több jó példa bemutatása, külföldi tapasztalat – ez kell az ökoszisztémának

A beszélgetés zárásaként a résztvevőktől elhangzott: az ökoszisztéma fejlődéséhez nagyobb társadalmi bizalomra lenne szükség a szereplők között; kell egy otthon a startupoknak, vidéken is, ahova betérhetnek a vállalkozók találkoznak; több jó példára és népszerűsítésre lenne szükség, hogy többekhez jussanak el a jó hírek; több külföldi befektetőre lenne szükség, nem csak a tőke, hanem a tapasztalatok miatt is. A résztvevők azt javasolták: minden diák látogasson el külföldre, alakítson ki kapcsolatokat, barátságokat, amelyekből aztán rengeteget lehet profitálni.

A sikerhez meggyőződés kell és rengeteg tanulás

Szeles Nóra, az Ökoszisztéma Fesztivált szervező Tőkeportál üzletfejlesztési vezetője arról beszélt: a sikerhez meggyőződés kell és rengeteg tanulás – hinni kell abban, amibe belevágunk és folyamatosan képezni kell magunkat a területünkön, csak így lehet sikerre vinni egy startupot. Egy startup ugyanis szerinte akkor bukik meg, amikor az alapító feladja, amikor a kifogáskeresés csúcsra jár. Ha azonban erős az elhatározás, akkor nem a kifogások jönnek a nehézségekkel, hanem az újratervezés, az újrakalibrálás. Akár mindenkivel szemben is képviselni kell azt, amiben hiszünk – nem biztos, hogy az első üzleti modell lesz sikeres, nem biztos hogy az első próbálkozás, de előbb-utóbb eljutunk a célhoz, véli Szeles Nóra.

A rovat támogatója:
A rovat támogatója az MVM

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Magasra repült a fekete kő Amerikában
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 19:05
A BlackRock kedden magas harmadik negyedéves nyereségről számolt be, mivel a globális piacok fellendülése megnövelte a díjbevételeket, és a kezelt vagyon rekord 13,46 ezer millió dollárra emelkedett.
Vállalat Meglepő dolgot produkált a svéd Ericsson
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 15:35
Az Ericsson svéd távközlésiberendezés-gyártó kamat- és adózás előtti eredménye az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a harmadik negyedévben, miután az árbevétel csökkenését ellensúlyozta a haszonkulcs növekedése
Vállalat Repülőrajt Indiában: az LG Electronics lekörözte dél-koreai anyavállalatát
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 14:21
A most tőzsdére kerülő leányvállalat 13 milliárd dolláros kapitalizációt ért el, felülmúlva dél-koreai anyavállalatát.
Vállalat Fenntartható tőke – ESG a pénzpiac logikájában
PR | 2025. október 14. 14:01
Az ESG ma már nem mellékszál a befektetői döntésekben, hanem kulcstényező a kockázati modellezéstől a vállalati értékelésig. A CIB Bank ESG-vezetője, Máté Károly arról beszél, hogyan alakítja át a fenntarthatóság a pénzügyi szektor gondolkodását, és miért lesz a zöld szemlélet a tőkeallokáció és a hozamelvárások egyik meghatározó mozgatója a következő években.
Vállalat Megjött a látlelet: így áll most Európa egyik vezető cége
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 09:12
A Volkswagen 1 százalékkal növelte járműkiszállításait a harmadik negyedévben.
Vállalat Pirruszi győzelem lehet Trumptól, hogyha elvágja Kínát a legmodernebb technológiától
Imre Lőrinc | 2025. október 12. 06:30
Kína kezében a ritkaföldfémek, az Egyesült Államokéban a know-how. Röviden így lehetne összefoglalni, hogy milyen ütőkártyái vannak a két szuperhatalomnak a lassan tíz éve tartó, és egyre fokozódó technológiai háborúban. A lapunknak nyilatkozó szakújságíró szerint még Amerika van nyeregben, de lehet, hogy nem sokáig.
Vállalat Befuccsolt a Tesla romániai üzeme
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 14:36
Nem épül meg a cseh Tesla romániai üzeme – írja az economedia.ro a bukaresti pénzügyminisztérium közleménye alapján.
Vállalat Berobbant a Széchenyi hitel iránti érdeklődés
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 12:58
A Bankmonitornál egyetlen hétvége alatt annyian regisztráltak a szombaton bejelentett új, fix, évi 3 százalékos kamatozású vállalkozói hitelre, mint az azt megelőző teljes hónapban összesen.
Vállalat Elhagyná a Slovnaftot Világi Oszkár vezérigazgató
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 11:01
Már 22 éve irányítja a szlovák olajvállalatot, 2006-tól vezérigazgatóként, és most beszélt először nyilvánosan a távozás lehetőségéről.
Vállalat Példátlan összefogás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége között
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 10:45
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) stratégiai együttműködést kötött a biztosításközvetítői szektor digitalizációjának előmozdítása érdekében. Nagy Elek, az MKIK és Keszthelyi Erik, az MBTSZ elnöke hangsúlyozta: a két szervezet olyan közös fellépésre készül, amely hosszú távon segíti a hazai biztosításközvetítői szektorban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat, fokozva az ágazat fejlődését, fenntartható növekedését és versenyképességét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG