Mit tehetnek a vállalkozók, akik kimaradnak a 10 milliós újraindítási gyorskölcsönből?

A koronavírus-járvány egyre több vállalkozást lehetetlenít el, egyre nehezebb talpon maradni. A legújabb vállalkozásokat segítő program a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által koordinált Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön, mellyel legfeljebb 10 millió forint kamatmentes hitelhez juthatnak hozzá a mikro, kis- és középvállalkozások, valamint az egyesületek.

A pénz a készletbeszerzés költségeire, illetve különböző működési költségekre költhető el. Az igénylésre március 8. óta van lehetőség, egészen 2021. november 30-ig. A rendelkezésre álló keretösszeg 100 milliárd forint.

Nem mindenki juthat hozzá, aki bajban van

Az MFB által közzétett listán számos tevékenységi kör szerepel, ezzel kapcsolatban fontos feltétele a hiteligénylésnek, hogy a listában szereplő TEÁOR kódnak (egyéni vállalkozóknál az ennek megfelelő ÖVTJ kódnak) már 2019. január 1-jén szerepelnie kell főtevékenységként a cégkivonatban, illetve az Egyéni vállalkozói nyilvántartásban, egyesületek esetén pedig  a nyilvántartást vezető bíróság által kiadott kivonatban.

Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozások nem jogosultak az igénylésre, amelyek

●       2019. január 1. után alakultak,

●       2019. január 1. után váltottak arra a főtevékenységre, amelyre a hitel elérhető,

●       nincsenek rajta a listán - azok a kereskedők például, akik piacon árulják termékeiket, és csak ruhát, cipőt vagy játékot kínálnak, zárva tartanak, a hiteligénylésre mégsem jogosultak.

Mit tehetnek azok, akik kimaradnak a 0 százalékos kölcsönből?

 A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön mellett más kamattámogatott vállalati hitelek is elérhetők a járvány miatt, amelyeknél nem feltétlenül szükséges a két lezárt üzleti év - a 2019. január 1-jére vonatkozó elvárás ugyanis ezt feltételezi.

A Széchenyi-hitel igénylésénél elegendő lehet egy lezárt üzleti év is, emellett a 10 millió forintos felső határ sincs kőbe vésve. A Széchenyi-hitel feltételei a felhasználás célját tekintve eltérhetnek, ami érinti a maximum hitelösszeget, a futamidőt, az elérhető kamattámogatás mértékét és a fizetendő ügyleti kamatot is. Jelenleg több konstrukció is elérhető:

●       a Munkahelymegtartó Hitel kifejezetten a munkabérek fedezetére használható fel, azzal a feltétellel, hogy az igénylő cég vállalja a munkavállalók 90 százalékának a megtartását,

●       a Folyószámlahitel Plusz a napi működéshez szükséges költségek fedezésére fordítható,

●       a Likviditási Hitel egy szabad felhasználású forgóeszközhitel, számla nélküli finanszírozással,

●       a Beruházási Hitel Plusz új beruházások finanszírozására, valamint hitelkiváltásra használható,

●       az Agrár Széchenyi Kártya és az Agrár Beruházási Hitel Plusz a mezőgazdasági vállalkozók számára elérhető,

●       a Széchenyi Turisztikai Kártya pedig a turisztikai szektorban dolgozók számára nyújt kedvezményes kölcsönt.

A Széchenyi-hiteleknél az újraindítási gyorskölcsönnel ellentétben kell kamatot fizetni, de ez jelentősen alacsonyabb, mint a piaci hiteleknél - több konstrukciónál is 1 százalék alatt marad az éves kamat.

A másik népszerű, kamattámogatással felvehető kölcsön az NHP Hajrá, amelynél az igényelhető hitelösszeg 1 millió és 20 milliárd forint között van, az éves ügyleti kamat pedig nem haladhatja meg a 2,5 százalékot. A hitelt új beruházások, forgóeszközök finanszírozására, hitelkiváltásra vagy támogatások előfinanszírozására lehet felhasználni.

A 2020 áprilisa óta elérhető kölcsön 2500 milliárd forintos keretéből a március elején közzétett adatok szerint még 600 milliárd forint maradt.