A szabályozás célja, hogy törvényi szintre emelje az időközben kialakult helyes joggyakorlatot és további részletszabályokat adjon az MRP szervezetekre vonatkozóan. Ennek keretében sor kerül a már meglévő törvényi szabályok pontosítására, illetve a munkavállalók tulajdonosi érdekeltségének megteremtését célzó további garanciális szabályok kialakítására.
A javaslat struktúráját tekintve egyes szabályokat eltérő időponttal léptet hatályba, így egyes rendelkezései 2019. január 1-től, míg mások csak az azt követő évektől alkalmazandóak. Ez a jogtechnikai megoldás azt tükrözi, hogy a kormány hosszú távon tervez az MRP-vel, ennek érdekében kiszámítható jogi környezet megteremtésére törekszik.
A javaslat egyik újítása, hogy az változtat a juttatás tárgyára vonatkozó szabályokon. Ennek értelmében az MRP juttatás tárgya már csak kizárólag törzsrészvény, vagy ahhoz közelítő befektetői kockázatot megtestesítő más értékpapír, illetve ezekhez kapcsolódó jog (például vételi jog) lehet. 2020. január 1-től MRP keretein belül pedig már csak olyan törzsrészvényhez közelítő befektetői kockázatot megtestesítő más értékpapír kezelhető, amelyet nyilvánosan forgalomba hoztak, azaz a szabályozott piacra bevezettek.
Nemcsak a juttatás tárgyát érintő, hanem a juttatás feltételeire vonatkozók módosítások is belekerültek az adócsomagba. Amennyiben ugyanis a juttatás feltételeként a gazdasági teljesítmény jövőbeni alakulását vagy az adott társaság eredményes és hatékony kockázatkezelését szabják feltételül, úgy ezt a számviteli beszámolóban foglalt adatokkal, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója által jogszabály rendelkezése alapján, rendszeresen közzétett jelentésben szereplő adatokkal vagy független szervezet által nyilvánosságra hozott iparági mutatókkal kell alátámasztani.
A 2015. novembere óta hatályos törvényszöveg nem tartalmazott arra vonatkozóan szabályokat, hogy mennyi ideig kell az MRP szervezeten belül kezelni az értékpapírokat. Egyes hírek szerint volt olyan juttatási program, amely éppen a kezelési időszak rövidsége miatt talán nem is tekinthető valódi mrp-nek. A jogalkotó most törvénybe iktatta, hogy a kifizetés alapjául szolgáló feltétel csak meghatározott idő elteltével, azaz 2 év (24 hónap) után teljesülhet. Ez lényegében jogszabályi szintre emeli az eddigi (helyes) joggyakorlatot, kiszorítva ezzel az olyan MRP-k működését amik adott esetben akár csak egy napig kezelték a pénzügyi eszközöket.
Az MRP szervezet legfőbb célja a résztvevő munkavállalók tulajdonosi érdekeltségének megteremtése. A javadalmazási politika az az alapvető jelentőségű dokumentum, amely meghatározza a juttatás feltételeit, valamint a kezelendő pénzügyi eszközt, ezek közül akár többet is. Ha a javadalmazási politika a törvény rendelkezéseitől eltér, akkor ennek eredményeként semmis lesz. Ennek anyagi és eljárásjogi következményét részletezi az új módosítás, amelynek értelmében a javadalmazási politika semmisségének megállapítása iránt az ügyész vagy az MRP-ben résztvevő pert indíthat az alapító ellen. Minden esetben az MRP szervezet ellen is meg kell indítani a pert. A javadalmazási politika semmisségének megállapítása iránti per megindítására akkor kerülhet sor, ha a javadalmazási politika nem alkalmas arra, hogy a résztvevők tulajdonosi érdekeltségét megteremtse.
Ha a bíróság a javadalmazási politika egészének semmisségét állapítja meg, megszünteti az mrp-szervezetet. Ha csak egyes rendelkezések semmisek, három hónapos határidő van a hibák javítására, és csak ennek elmaradása esetén kerülhet sor a szervezet megszüntetésére.
A beszélgetést a Trend FM honlapján hallgathatja meg >>
További információk a témában: www.mrpvilag.hu
Jancsics Dávid visszalép az elnökjelöltségtől. 
