A BMW csoport globális eredményei, valamint az e-mobilitás iránti elkötelezettségük Magyarország számára elsősorban azért lehetnek érdekesek, mert ezek alakulása befolyással lehet a társaság debreceni gyárberuházására is. Mint az tavaly év végén kiderült, a csoport tisztán elektromos meghajtású autókat gyárt majd debreceni üzemében. A városban a BMW érkezését követő eufória egyébként az elmúlt hónapokban elmúlni látszott, a lakosság körében egyre gyakrabban lehet kifejezetten pesszimista véleményeket hallani.
Tavaly májusban az mfor.hu-n is olvashattak arról, hogy a beruházás jelentős csúszásban van, ezt azonban a magyar kormány és a német autógyártó vezetése is igyekezett cáfolni. Salgó András, a vállalati kommunikációs igazgató lapunknak arról beszélt, hogy a BMW Group továbbra is elkötelezett a debreceni gyárával kapcsolatos döntése mellett, valamint a Debrecen városával való partnerségében is. Mint megjegyezte, a debreceni gyár melletti döntés a vállalat hosszú távú növekedési céljait támasztja alá. A beruházás határidői azonban a jelek szerint nem nyilvánosak.
Lapunk ezirányú kérdéseire a társaság a következő választ adta: egyelőre nem áll módunkban válaszolni. A projekttel kapcsolatos további részleteket a megfelelő időben kommunikálja a vállalat.
Vagyis marad a találgatás. Annyit biztosan tudunk, hogy 2018-ban a cégcsoport úgy tervezte, 2023-ban kezdődi meg a gyártás Debrecenben. A koronavírus megjelenését követően egy éves csúszásról lehetett hallani. Tavaly novemberben pedig Oliver Zipse, a csoport vezérigazgatója azt is bejelentette, hogy az elektromos járművek gyártása 2025-ben indulhat el a városban. Nem lehet tudni, azóta változtak-e a tervek.
Lapunk információi szerint az infrastruktúra kiépülését az is lassíthatja, hogy csupán néhány hónapja született döntés arról, hogy elektromos járműveket gyártanak a városban, ezért néhány ponton módosítani kell a korábban jóváhagyott terveket. Információink szerint az áttervezés jelenleg is zajlik.
Salgó András azt is elmondta, hogy legfontosabb cél az e-mobilitásra való átállás. Az, hogy a különböző gyáregységek, milyen jövőbeli modelleket állíthatnak elő. A debreceni gyáregység ebben a folyamatban fontos szerepet kap majd, melynek működése egy teljesen új elektromos modellel veszi kezdetét. Ez a modell egy vadonatúj elektromos jármű-struktúrára fog épülni, mely új járművek generációját indítja el az évtized közepéig. A döntés, mely szerint egy új elektromos járműstruktúra érkezik Debrecenbe némileg módosítja a gyártás-előkészítő folyamatokat, így a toborzásra is hatással van. A BMW debreceni csapata és a müncheni kollégák folyamatosan dolgoznak az előkészületeken, valamint tervezik a következő lépéseket.
A terület külső infrastruktúrájának kiépítése folyamatban van. A dehir.hu információi szerint jelenleg egy több mint két kilométer hosszú esővízelvezető csatorna építése és több közmű kivitelezése is zajlik. A tervek szerint hamarosan átadják a munkaterületet az úgynevezett körbejáró út megépítéséhez is.
A munkaerőtoborzás viszont információnk szerint szünetel. Azt korábban is lehetett tudni, hogy a munkaerőfelvétel hullámokban történik majd, de az nem világos, hogy a jelenlegi passzivitásnak mi az oka, a koronavírus okozta nehézségek vagy a szakaszokra bontott toborzási folyamat. A munkaerőfelvétel leállása összefüggésben lehet azzal is, hogy csak néhány hónapja derült ki, hogy a gyár kizárólag elektromos járműveket gyárt majd. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett a kérdés mellett, hogy egyelőre nem látszik, hogyan tudja előteremteni a BMW csoport a debreceni üzeméhez szükséges munkaerőt. Korábban arról lehetett hallani, hogy a külföldről érkező dolgozók mellett a régióba visszatelepülő emberekre számítanak. A toborzási stratégiáról azonban nem árult el részleteket a társaság.
Hogy mennyi kerül a költségvetésnek a BMW-gyár Debrecenbe költözése, arról többféle szám is napvilágot látott az elmúlt másfél évben. Pontos adatokat azért nem lehet mondani, mert nézőpont kérdése, hogy mit számítunk a BMW-gyárhoz kapcsolódó beruházások közé. Két évvel ezelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy busásan megtérül Magyarországnak az a több mint 12,3 milliárd forint, amellyel a magyar kormány támogatja a BMW debreceni beruházását. A beruházások megtérülése persze nagyban függ attól is, hogy milyen beszállítói körrel dolgozik majd a BMW-gyár. Erről azonban egyelőre nem állnak rendelkezésre használható adatok. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a város cégei aktívak, rengetegen jelentkeztek a csoportnál, és a város is igyekszik közreműködni a helyi cégek és a BMW kapcsolatának kiépítésében.
Ráadásul a költségvetést terhelő végleges összeg a jelek szerint akár a tízszerese is lehet a tárcavezető által említett számnak. Ez a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (itt épül a BMW gyár is) infrastruktúrafejlesztésének költségeivel kiegészülve már több mint százmilliárd forintra rúg. A debreceni önkormányzat 44 milliárd forint hitelt vett fel, melyből a földvásárlásokat és az infrastruktúra kiépítését finanszírozzák. A kormány pedig 2018-ban több mint 135 milliárd forintot hagyott jóvá a gyár területéhez kapcsolódó út-, vasút- és infrastruktúra építésre. Majd 2020-ban további 698 719 659 forinttal fejelték meg ezt az összeget. Természetesen ezek a fejlesztések nem kizárólag a gazdasági övezet területén zajlanak, olyan beruházások valósulnak meg ezekből az összegekből, mint egy új autópálya-lehajtó Debrecen-Józsánál, a Hortobágy irányába tartó 33-as főút bővítése Debrecen határában, a Balmazújvárosi vasútvonal villamosítása és egyéb, az ipari park kialakításához is szükséges közműfejlesztések.
Az infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárások egy részének már az eredménye is ismert. A napokban derült ki, hogy a gazdasági övezethez kapcsolódó önkormányzati utak építésének és a vízelvezetési munkáknak az első ütemét a Szijj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. végzi majd nettó 8,6 milliárd forintért. Korábban Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégei is feltűntek a tenderek nyertesei között.
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
