Orbán irodájában döntöttek a 4iG-T-Systems üzletről?

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Timotheus Höttgest, a Deutsche Telekom vezérigazgatóját a Parlamentben 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

Néhány milliárd forint dönti majd el, hogy a legnagyobb Mészáros Lőrinchez köthető cégfelvásárlás lesz-e a tegnap bejelentett T-Systems-tranzakció. Az eddigi rekorder a Mátrai Erőmű volt, amit az első 50 milliárdos becslésünknélnémileg olcsóbban, nagyjából 40-45 milliárd forintért szerezhetett meg az egykori felcsúti gázszerelő üzleti köre. A lényegében a Magyar Telekom it-részlegét jelentő T-Systems pedig a könyvei alapján nagyjából szintén ennyit érhet.

Pontos összeget azért nem lehet mondani, mert a hónapok óta pletykaként keringő tranzakció értékét saját bevallásuk szerint üzleti titokként kezelik a felek. Ráadásul ha közölni akarnák a vételárat, valószínűleg akkor sem mondhatnák még el, mivel az ügylet még nem tart abban a fázisban, hogy pontos összegig jutottak volna. A vevő, a 4iG még csak most fogja átvilágítani a T-Systemset, így az adásvétel zárására is nagyjából év végéig kell majd várni.

Mészáros a háttérben

Ha szigorúan vesszük, akkor a T-Systemset nem is Mészáros Lőrinc veszi meg. Bár a felcsúti milliárdosnak most is jelentős tulajdonhányada van a 4iG-ben, a tőzsdei társaság fő tulajdonosa azonban már majdnem egy hónapja a Mészárossal korábban is többször üzletelő Jászai Gellért. Jászai részben épp Mészárost vásárolta ki június közepén, jó eséllyel nem függetlenül a mostani tranzakciótól. Így jelenleg – legalábbis aktuális ismereteink szerint – Jászai Gellért vagyonkezelőjének 40, Mészárosék magántőkealapjának közel 12, míg a szintén a felcsúti vállalkozó többségi tulajdonában lévő Opus Global Nyrt.-nek durván 10 százalékos részesedése van a 4iG-ben.

Az új főtulajdonos megjelenése utána 4iG elég erősen igyekezett azt sulykolni a piac felé, hogy levált a Mészáros üzleti körről, és az önjáró Jászai Gellért lett a főnök. Ezt kommunikálták a Magyar Telekom (MT) irányába is. Az egyik értelmezés szerint – erről írt az Index is – erre részben azért volt szükség, mert az MT német anyavállalatánál nem igazán akartak Orbán Viktor környezetével üzletelni. A korábbi tapasztalatok mellett épp emiatt nem hiszik el sokan, hogy tartósan ez marad a felállás, és arra számítanak, hogy

Mészáros Lőrinc idővel visszaveszi majd a 4iG-t.

Pont erre járt a német vezér

Mindenesetre az biztos, hogy az üzletről nagyon magas szinten döntöttek mindkét félnél. A Magyar Telekomnál lapunk kérdésére azt válaszolták, hogy

a Magyar Telekom vezérigazgatója tárgyalt a 4iG elnök-vezérigazgatójával a kedden bejelentett előzetes megállapodásról,

és ezt erősítette meg a 4iG is. Azt más forrásaink is biztosra vették, hogy az MT részéről a cég élére tavaly kinevezett, és kifejezetten jó politikai kapcsolatokkal rendelkező Rékasi Tibor egyeztethetett. Egyik forrásunk egyenesen úgy fogalmazott, hogy a korábbi vezérigazgató, a Telekomot 12 évig irányító Christopher Mattheisen nem is tudott volna letárgyalni egy ilyen üzletet, mert nem volt elég jó viszonyban a kormányzati körökkel. Rékasinál ez azonban olyannyira nem volt probléma, hogy tavaly év végén a korábban a kormányzati kapcsolatokért felelős vezérhelyettestől is megvált, és átvette ezt a feladatot.

A két cég részéről tehát a legfelsőbb vezetők tárgyaltak, de biztos, hogy ennél magasabb szinten is voltak egyeztetések. A Magyar Telekom ugyanis a német anyacég jóváhagyása nélkül nem hozhat meg egy ilyen kaliberű döntést, vagyis az ügybe a Deutsche Telekom részéről is belefolytak. Annak a Deutsche Telekomnak a részéről, amelynek vezérigazgatóját március végén a Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor. A sajtóban az ezt követő napokban jelent meg először a már akkor is hetek óta terjedő pletyka a T-Systems felvásárlásáról, amit természetesen egyből összefüggésbe is hoztak a találkozóval. A két társaságnál rákérdeztünk arra is, hogy szóba került-e ezen a találkozón a T-Systems felvásárlása, de egyértelmű választ nem kaptunk. Mindkét cég azt hangsúlyozta, hogy üzleti, szakmai alapon döntöttek.

Március végén azonban már biztosan több egyeztetési körön túl voltak a felek. Az érintettek lapunknak arról nem kívántak nyilatkozni, hogy mióta tárgyaltak, de az első jelzések valószínűleg még 2018-ban érkeztek a Magyar Telekom felé. Jó esély van rá, hogy amikor tavaly novemberben a Világgazdaság megpedzegette a teljes Magyar Telekom felvásárlását, akkor már volt vételi igény, tavasszal pedig már egyértelműen arról pusmogtak a piacon, hogy a T-Systemset venné meg a 4iG. Áprilisban ugyan még hallottunk olyan értelmezést a Magyar Telekomon belülről, hogy a pletykák terjesztésével igazából csak nyomást akarnak gyakorolni a cégre, most azonban volt, aki úgy fogalmazott, hogy lényegében a szóbeszéd felröppenésétől mindenki biztosra vette a felvásárlást az MT-n belül.

Nem akarták eladni

Annak ellenére, hogy a távközlési cég magától valószínűleg nem akarta eladni informatikai részlegét, legalábbis a társaság tavalyi beszámolója erre utal. Pedig most a cégnél részben azzal magyarázzák az üzletet, hogy egy alacsony profitrátájú tevékenységtől váltak meg, tisztították a portfóliót, hogy jobban tudjanak koncentrálni a többet hozó szegmensekre.

Bár az alacsony nyereséghányadot a korábbi beszámolókban is kiemelték, legutóbb azonban nem győzték hangsúlyozni: azt várják az árbevételben így is folyamatosan növekvő rendszerintegrációs üzletágtól (amely lényegében a  T-Systemset jelentette), hogy idővel egyre több profitot is termel majd. Rékasi Tibor az éves jelentésben egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy

az átlagosnál alacsonyabb nyereséget hozó projektek azt a célt szolgálják, hogy több különböző intézménnyel építsünk ki hosszútávú kapcsolatot, majd ezeket a kapcsolatokat idővel magasabb nyereséghányadú, szolgáltatási szerződésekké alakíthassuk.

Persze az eladási szándék hiánya nem jelenti azt, hogy a Magyar Telekom rossz üzletet csinál a T-Systems értékesítésével. A csoport az IT-részleg kis- és középvállalati részét megtartja, azaz tulajdonképpen a főleg állami megrendelésekre dolgozó egységen ad túl. Ez ugyan rengeteg bevételt hozott, a profitabilitása azonban papíron valóban nem volt olyan jó.

A Bisnode adatai szerint a T-Systems 2016 eleje óta összesen közel 400 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutott.

Igaz, ennek nagy részét konzorciumi tagként kapták, azaz nem kizárólag hozzájuk folyt be a pénz, de az egyedül elnyert tenderek összértéke is megközelítette a 60 milliárdot. Azaz összesen egész biztosan 100 milliárdos nagyságrendben jutottak állami megbízásokhoz.

Ezekről állították ugye azt, hogy nem keresnek jól rajta, amit a T-Systems nyereségrátája megerősít ugyan, érdemes azonban megjegyezni, hogy egy ekkora cégcsoportnál azért a belső elszámoló árakkal lehet játszani. Az azonban egész biztos, hogy a közbeszerzések nyereségrátáján egy a kormányzathoz közelebb álló cég biztosan jelentősen tud javítani. Az építőiparban erre elég sok példát láthattunk: ott az állami megbízásokon dolgozó – elég gyakran Mészáros Lőrinc üzleti köréhez köthető cégek – ágazati összevetésben is döbbenetesen magas nyereséghányaddal dolgoznak.

Ha pedig a 4iG a legfőbb bevételi forrást jelentő államot jobban meg tudja fejni, mint a Magyar Telekom, akkor az azt jelenti, hogy számukra többet ér a T-Systems, mint az MT-nek. Azaz könnyen lehet találni egy olyan árat, ami a Magyar Telekom eredménykilátásai alapján kifejezetten magas, a 4iG várható profitját figyelembe véve viszont nem különösebben. Így a tranzakcióval végső soron a vevő és az eladó is jól jár, legfeljebb az adófizetők veszítenek.

Elapadtak a közbeszerzések

A közbeszerzések azonban nem csak itt érinthették az ügyleteket: egy olyan tranzakciónál, amely a kormányzat számára fontos, előzetesen is lehet nyomást gyakorolni az eladóra. Mindenesetre elég érdekes, hogy a 2016 óta a közbeszerzéseken rendre jól teljesítő T-Systems az elmúlt hónapokban mintha megtorpant volna.

A társaság a december és május közötti fél évben mindössze 4 milliárd forintnyi állami megbízást kapott, miközben egy évvel korábban ugyanez több mint 90 milliárd volt. Persze ebben szép számmal és nagy összeggel szerepeltek konzorciumi megbízások is, de az önállóan elnyert tenderek összege is nagyjából hatszorosa volt tavaly az ideinek.

Ráadásul az elmúlt hat hónapból kettő is volt, amikor egyetlen szerződést sem kötött a cég az állammal, ami korábban nagyon nem volt jellemző: 2016 eleje és 2018 novembere között például csak egyszer fordult elő. Persze elképzelhető, hogy egyszerűen így futottak ki a közbeszerzések, ennek azonban ellentmond, hogy már márciusban hallottunk olyan történetet, miszerint egy államközeli szereplő a tervezett felvásárlás miatt nem szerződött a T-Systemsszel. Mindeközben a 4iG-hez ömlöttek az állami megbízások, a jövőben pedig – a T-Systemsnek köszönhetően – ez még inkább így lehet.

A Magyar Telekom azonban nem csak a fentiek miatt járhat jól az IT-részleg eladásával. Ha tényleg voltak magasabb szinten is egyeztetések a tranzakció előtt, akkor más ügyleteken is busásan megtérülhet az eladás. Az ilyen spekulációk nem lennének előzmény nélküliek, akkor is felmerültek hasonlóak, amikor legutóbb Fidesz-közeli körökkel üzletelt az MT. Az Origo eladását többen összekötötték a korábban a kormányzat és a távközlési cég között megkötött stratégiai megállapodással, és a Magyar Telekom számára kedvezően végződő frekvenciatenderrel is.

Vannak még célpontok

Az ügylet egyébként azért is érdekes, mert a vevő sokkal kisebb, mint a megvásárolt társaság. A 4iG tavaly mindössze 14,5 milliárdos árbevételt ért el, miközben a T-Systems szinte pontosan 100 milliárddal többet. Utóbbi vállalatnál 1600-an dolgoznak, míg előbbinél alig több mint 400-an, és az eszközök értékében is nagyságrendi eltérés van.

Ennek megfelelően elég érdekes kérdés, hogy honnan fogja előkeríteni azt a 40-45 milliárd forintot a 4iG, ami szakértők szerint a T-Systems megvásárlásához kell. Az ügylet fedezetére rákérdeztünk a cégnél, ahol azt válaszolták, hogy

„a társaság a saját forrásaink felhasználása mellett, többféle finanszírozási konstrukció kialakításán is dolgozik, amelybe a hitel, kötvénykibocsátás, illetve intézményi befektetők bevonása is elképzelhető”.

Azaz úgy tűnik, hogy teljesen konkrét elképzelés még nincs, ami elég sokat elárul a társaság piaci helyzetéről. Viszonylag kevés olyan cég van ugyanis, amely pontos finanszírozási konstrukció nélkül meg tud egyezni egy közel tízszer nagyobb konkurens felvásárlásáról.

Ráadásul korántsem biztos, hogy belátható időtávon ez volt az utolsó akvizíciója a 4iG-nek. A cégnél lapunk kérdésre azt válaszolták, hogy

a társaság itthon és a régióban is lát lehetőséget további akvizíciók végrehajtására.

A piacon például nagyjából a mostani tranzakcióval kapcsolatos híresztelések felerősödésével egy időben kezdtek el pletykálni arról is, hogy Mészáros Lőrinc közelében köthet ki egy a T-Systemsnél jóval kisebb, de szintén közbeszerzés-orientált cég is.

(G7)