A kedvezményes adónem egyik célja az volt a bevezetéskor, hogy olyanokat is bevonjon a közteherviselésbe, akik korábban nem voltak részesei annak. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) sikerességét mutatja, hogy ma már csaknem 430 ezren adóznak ilyen kedvezményes formában. Tehát a munkavállalók 12-13 százaléka választja ezt a normál adózásnál nagyságrendekkel jobb közteherviselési formát – sokszor kényszerből, ami lényegesen torzítja a piacot. Ráadásul ezek az emberek nagyrészt valódi nyugdíj nélkül maradhatnak.
„A kata egy olyan adóelem, amely arra törekszik, hogy azt a munkát vállaló kört, amely megelőzően a közteherviselésben nem, vagy kevéssé vett részt, azt egy átlátható, egyszerűsített módon bevonja ebbe. Hozzáteszem, hogy volt több ilyen egyszerűsített adónem is, volt eva, illetve például a kiva (kisvállalati adó) is megemlíthető. A katások esetében egy egyszerűsített és lényegesen kisebb befizetési kötelezettségről van szó. Mi abból indulunk ki, hogy át kell nézni, hol vannak a rendszerben anomáliák. Az derül ki, hogy a katával egy meglehetősen széles kör jogszerűen egyébként, de munkaviszonyt vált ki. Olyan módon vállalkozik, hogy valójában az nem vállalkozás, hanem egy munkaviszony-helyettesítés, csak a közterhei, az adófizetési terhei lényegesen alacsonyabbak" – nyilatkozta a Trend FM-nek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Kérdésre válaszolva elmondta: „a kivánál lényegesen kevesebb az igénybe vevők száma. Ugyanakkor 430 ezer ember van a katában, ami azt jelenti, hogy kisadózó, kvázi megbízással vállalkozó személyként jelenik meg. Lehetne társas vállalkozó, lehetne más jogi formátumban levő szereplő, de nyilván ott már magasabb adóterhet kellene fizetni".
|
A budapesti kamara nem szüntetné meg a katát Átalakított formában, de megtartaná a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) annak esetleges megszüntetése helyett. A budapesti kamara a katába építené a minimálbér változásait és olyan automatizmusokat integrálna a rendszerbe, melyek csökkenthetnék a visszaélés lehetőségét. Részletek az mfor.hu cikkében >> |
Erősödő nyugdíjkockázatok
„Ha ma valaki katásként havonta 50 ezer forintot fizet közteherként, akkor egy elég bonyolult számítási mechanizmus alapján harmincvalahány ezer forint lesz az az összeg, amit ennek alapján jogszerűen nyugdíjként megkaphat. Tehát az öngondoskodás szempontjából nézve is egy elég nehéz témáról beszélünk, abban az esetben is, ha valaki az emelt összegű, havi 75 ezer forintot fizeti be – ennek az aránya egyébként csekély, néhány százalék. Ráadásul a kisadózó nagyon sokszor úgy kényszerül bele ebbe a jogviszonyba, hogy akitől a munkát kapja, az csak ezt a lehetőséget ajánlja fel neki. Tehát nincs valós döntési helyzetben a katába belemenő vagy azt fölvállaló munkát vállaló" – véli Parragh László.
Hozzátette, hogy ők a problémára kívánják a figyelmet felhívni. Beszélt arról is, hogy létrehoznak a Pénzügyminisztériummal egy munkacsoportot, illetve bevonják a területi kamarákat is, hogy mondják el ők is a véleményüket, amit továbbítani fognak.
A teljes beszélgetést a Trend FM honlapján hallgatja meg.
Ez az alkalom nem a politikáról szól – mondta a köztársasági elnök. 
