4p
A kormányfő gazdasági évnyitón ismertetett elképzelései, és különösképpen az MNB versenyképességi programja felszínre hozott egy vitát a munkaerőpiaci tartalékok mozgósításáról. Ennek kapcsán kevés szó esik a gazdaság kifehérítése mellett arról, hogy mit lehetne kezdeni a munkakörülmények javításával.
(Kép forrása: MTI Fotó, Balázs Attila)

A munkaügyi ellenőrzés rendszere elvileg kettős feladatot lát el. Egyrészt megpróbálja kiszűrni azokat a foglalkoztatókat, akik a jogszabályok megkerülésével csökkenti a közterheiket, ezáltal az állam működtetésének terheit áthárítják más adózókra. A másik feladata az, hogy védje a munkavállalókat a munkáltatói visszaélésekkel szemben. Ez utóbbi még akkor is igaz, ha bizonyos jogszabálysértések esetén a munkavállaló ténylegesen tud(hat) arról, hogy nem legálisak a foglalkoztatásának körülményei. Ugyanis sok esetben a dolgozó, ha fel akarna ez ellen lépni, akkor sem tudna igazán - írja friss elemzésében a Policy Agenda.

Az állam a hatósági ellenőrzéseken keresztül gyakorol nyomást a cégekre. Ez azonban nem működik, ha a foglalkoztatók úgy érzik, hogy kicsi az esélye annak, hogy belekerüljenek egy ellenőrzésbe. 2018 decemberében a KSH adatai szerint kb. 1,4 millió vállalkozás volt, ahol legalább 1 főt foglalkoztattak. 2018 első három negyedévi tényadatai alapján számolva ennek a foglalkoztatói körnek az 1,2 százalékánál volt csupán ellenőrzés. A gazdasági válság kitörésének évében, 2008-ban ez az arányszám még 3 százalék volt. 10 év alatt tehát jelentősen csökkent annak a valószínűsége, hogy egy cég bekerül az állami hatóság látókörébe.

Az MNB versenyképességi programjának témába vágó részéről itt írtunk bővebben.

Ez a csökkenés persze nem csak a cégeket érintette, hanem a munkavállalókat is, akik kisebb valószínűséggel dolgoznak olyan munkahelyen, amelyet megvizsgálnak a munkaügyi ellenőrök. Ennek kapcsán ismételten hangsúlyozzák az elemzés készítői, hogy ennek az állami ellenőrzési funkciónak társadalmi szempontból az a feladata, hogy mérsékelje a dolgozók kiszolgáltatottságát. Ez az ellenőrzési funkció csökkent. 2008-ban még a dolgozók 8,6 százalékát foglalkoztatták olyan cégnél, amelyet vizsgáltak, 2018-ra ez az arány lecsökkent 1,6 százalékra.

Megint csak a kiscégek félhetnek

Hogy mennyi dolgozót és céget érint az ellenőrzések száma, akkor ismét egy újabb érdekes összefüggést lehet észrevenni. Nyilvánvaló, hogy a szabálytalan foglalkoztatás szempontjából a leginkább érintett cégek a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások. Ugyanakkor nem csak ezeknek kellene lenni az ellenőrzések célpontjának. Az állami hatósági ellenőrzések statisztikájából nem olvasható ki, hogy mely létszám-kategóriákban voltak ellenőrzések, de az átlagos foglalkoztatói méret jelentősen csökkent. Miközben 2008-ban még az egy ellenőrzött munkáltatóra 9 munkavállaló jutott, 2018-ban már csak 4. Azaz az ellenőrzések súlypontja áttolódott a mikro, vagy kisvállalkozásokra, és még a darabszámuk is jelentősen csökkent.

Alig lenne túlóra?

Szemléletes példa a munkaügyi ellenőrzés szükségességére a túlóra ellenőrzése. A 2018 végén elfogadott Munka Törvénykönyve módosítás felhívta a figyelmet a túlmunka kérdésére. Papíron alig túlórázik a magyar munkavállaló. Legalábbis a 2016. évi egyéni bér- és kereset statisztikai adatok alapján a versenyszférában csupán a dolgozók 17 százaléka túlórázott, míg a közszféra esetében ez az arány 7 százalék volt.Ugyanakkor 2012 és 2018 között 143 ezer dolgozó esetében állapították meg, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetésével problémák voltak.

Ez a vizsgált munkavállalói létszám 20 százalékát jelenti. Természetesen nem lehet ez alapján azt állítani, hogy a teljes foglalkoztatotti kör ötöde érintett lenne, hiszen a munkaügyi ellenőrzés sokszor a kritikus, a visszaélések szempontjából fertőzött ágazatokra koncentrál. Jól mutatja azonban azt, hogy milyen mértékű a probléma. Amennyiben nincs szoros ellenőrzés alatt ez a kérdés, akkor valójában mindegy, hogy milyen túlóra- és munkaidőszabályok vannak, hiszen ennek be nem tartása kis eséllyel von szankciót maga után.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Fontos együttműködést kötött Jászai Gellért
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:29
A 4iG és az amerikai Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztésére. 
Vállalat Ez súlyos: a rejtélyes orosz szál miatt mutathattak ajtót a németek a magyar banknak – frissítve
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 10:07
Az egyik oknyomozó portál szerint lesújtó volt a németek véleménye a politikai befolyás alá került magyar pénzintézetről.
Vállalat Frissített az MBH Jelzálogbank, így változott a felsővezetés
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 09:51
Kedden tartották a rendkívüli közgyűlést, még szükséges a jegybanki engedély is a változások véglegessé válásához.
Vállalat Gigantikus beruházással bővítené németországi gyárát a Tesla
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 19:49
Már 2027 első felében elkezdenék az építkezést, 2029-től pedig önvezető autókat gyárthatnak a Berlin környéki üzemben.
Vállalat Szigorít az Nvidia: új bizottság felügyeli az exportot, különösen Kína felé
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:43
A világ legnagyobb gyártója az amerikai exportkorlátozások megkerülésével juttathatott el fejlett chipeket Kínába.
Vállalat Három hónap alatt 50 milliárdos nyereség az MBH Banknál
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 10:58
Itt a negyedéves jelentés.
Vállalat Óriási mozgalom szerveződött Jensen Huang visszatéréséért: Donald Trump és Elon Musk is beállt az Nvidia bukott vezére mögé
Herman Bernadett | 2026. november 17. 05:46
Hétfőn délutánig már 180 ezren – köztük Elon Musk és a Szilícium-völgy legbefolyásosabb vezetői – követelték petícióban a kémbotrány és a házasságtörési ügyek miatt távozott Nvidia-vezér, Jensen Huang visszahelyezését. Miközben a világ második legértékesebb cégének sorsa körül áll a bál, veszélybe került az AI-ipart éltető 500 milliárd dolláros finanszírozási gigaterv is. Kedden este történetében először az alapító nélkül magyarázhatja a friss gyorsjelentést a chipgyártó.
Vállalat Magyarország kétéves GDP-je tűnt el az év szexbotrányában, mégis több százezren követelik vissza az Nvidia vezérét
Herman Bernadett | 2026. november 16. 15:08
Csütörtökön lemondott az Nvidia alapító vezérigazgatója, Jensen Huang, de hétfő reggelre már 160 ezernél is többen írták alá azt a petíciót, amelyben a visszatérését követelik. Mi történt a cégnél, és miért állnak ki sokan a szexbotrányba keveredett vezető mellett? Erről is beszélt Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfői adásában.
Vállalat Mennyi legyen jövőre az annyi? Béremelési dilemmában a hazai cégek
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 12:39
Egyre nagyobb a bizonytalanság a magyarországi cégek körében a jövő évi béremelési tervek és a jelenleg kínált fizetési csomagjuk versenyképességét illetően.
Vállalat Álmok kergetése és „vörösborozás” helyett foglalkozni kellene a Dunával
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 10:08
Minimum 50 milliárd forintos kárt okozott csak idehaza az idei, rendkívüli aszályos időjárás miatt kialakult alacsony Duna és Tisza vízállás – becsülte meg a Trend FM által megkérdezett folyami- és tengerhajózási szakértő.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG