BUX
36 756.82
-0.08%
-29.00
OTP
11 100.00
+0.00%
+0.00
MOL
1 785.00
-1.27%
-23.00
RICHTER
7 230.00
+0.28%
+20.00
MTELEKOM
384.00
+0.79%
+3.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2019. március 6. 17:16

A kormányfő gazdasági évnyitón ismertetett elképzelései, és különösképpen az MNB versenyképességi programja felszínre hozott egy vitát a munkaerőpiaci tartalékok mozgósításáról. Ennek kapcsán kevés szó esik a gazdaság kifehérítése mellett arról, hogy mit lehetne kezdeni a munkakörülmények javításával.

(Kép forrása: MTI Fotó, Balázs Attila)

A munkaügyi ellenőrzés rendszere elvileg kettős feladatot lát el. Egyrészt megpróbálja kiszűrni azokat a foglalkoztatókat, akik a jogszabályok megkerülésével csökkenti a közterheiket, ezáltal az állam működtetésének terheit áthárítják más adózókra. A másik feladata az, hogy védje a munkavállalókat a munkáltatói visszaélésekkel szemben. Ez utóbbi még akkor is igaz, ha bizonyos jogszabálysértések esetén a munkavállaló ténylegesen tud(hat) arról, hogy nem legálisak a foglalkoztatásának körülményei. Ugyanis sok esetben a dolgozó, ha fel akarna ez ellen lépni, akkor sem tudna igazán - írja friss elemzésében a Policy Agenda.

Az állam a hatósági ellenőrzéseken keresztül gyakorol nyomást a cégekre. Ez azonban nem működik, ha a foglalkoztatók úgy érzik, hogy kicsi az esélye annak, hogy belekerüljenek egy ellenőrzésbe. 2018 decemberében a KSH adatai szerint kb. 1,4 millió vállalkozás volt, ahol legalább 1 főt foglalkoztattak. 2018 első három negyedévi tényadatai alapján számolva ennek a foglalkoztatói körnek az 1,2 százalékánál volt csupán ellenőrzés. A gazdasági válság kitörésének évében, 2008-ban ez az arányszám még 3 százalék volt. 10 év alatt tehát jelentősen csökkent annak a valószínűsége, hogy egy cég bekerül az állami hatóság látókörébe.

Az MNB versenyképességi programjának témába vágó részéről itt írtunk bővebben.

Ez a csökkenés persze nem csak a cégeket érintette, hanem a munkavállalókat is, akik kisebb valószínűséggel dolgoznak olyan munkahelyen, amelyet megvizsgálnak a munkaügyi ellenőrök. Ennek kapcsán ismételten hangsúlyozzák az elemzés készítői, hogy ennek az állami ellenőrzési funkciónak társadalmi szempontból az a feladata, hogy mérsékelje a dolgozók kiszolgáltatottságát. Ez az ellenőrzési funkció csökkent. 2008-ban még a dolgozók 8,6 százalékát foglalkoztatták olyan cégnél, amelyet vizsgáltak, 2018-ra ez az arány lecsökkent 1,6 százalékra.

Megint csak a kiscégek félhetnek

Hogy mennyi dolgozót és céget érint az ellenőrzések száma, akkor ismét egy újabb érdekes összefüggést lehet észrevenni. Nyilvánvaló, hogy a szabálytalan foglalkoztatás szempontjából a leginkább érintett cégek a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások. Ugyanakkor nem csak ezeknek kellene lenni az ellenőrzések célpontjának. Az állami hatósági ellenőrzések statisztikájából nem olvasható ki, hogy mely létszám-kategóriákban voltak ellenőrzések, de az átlagos foglalkoztatói méret jelentősen csökkent. Miközben 2008-ban még az egy ellenőrzött munkáltatóra 9 munkavállaló jutott, 2018-ban már csak 4. Azaz az ellenőrzések súlypontja áttolódott a mikro, vagy kisvállalkozásokra, és még a darabszámuk is jelentősen csökkent.

Alig lenne túlóra?

Szemléletes példa a munkaügyi ellenőrzés szükségességére a túlóra ellenőrzése. A 2018 végén elfogadott Munka Törvénykönyve módosítás felhívta a figyelmet a túlmunka kérdésére. Papíron alig túlórázik a magyar munkavállaló. Legalábbis a 2016. évi egyéni bér- és kereset statisztikai adatok alapján a versenyszférában csupán a dolgozók 17 százaléka túlórázott, míg a közszféra esetében ez az arány 7 százalék volt.Ugyanakkor 2012 és 2018 között 143 ezer dolgozó esetében állapították meg, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetésével problémák voltak.

Ez a vizsgált munkavállalói létszám 20 százalékát jelenti. Természetesen nem lehet ez alapján azt állítani, hogy a teljes foglalkoztatotti kör ötöde érintett lenne, hiszen a munkaügyi ellenőrzés sokszor a kritikus, a visszaélések szempontjából fertőzött ágazatokra koncentrál. Jól mutatja azonban azt, hogy milyen mértékű a probléma. Amennyiben nincs szoros ellenőrzés alatt ez a kérdés, akkor valójában mindegy, hogy milyen túlóra- és munkaidőszabályok vannak, hiszen ennek be nem tartása kis eséllyel von szankciót maga után.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Vállalat Beszáll a kormány a hévízi repteret működtető cégbe
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 07:21
A szintén a Magyar Közlönyben megjelent határozatot a vásárlásról a miniszterelnök jegyzi.
Vállalat A legnagyobbak is megszenvedték a pandémiát
MTI | 2020. augusztus 12. 17:35
Az Allianz csoport csökkenő működési és adózott eredményről jelentett.
Vállalat Paks II: ismét vásárolna az orosz fővállalkozó
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 12. 15:55
Augusztus 10-ig jelentkezhettek az érdeklődő cégek a még július 29-én kiírt tenderre.
Vállalat Újabb tendert írt ki az orosz fővállalkozó Pakson - ezt vásárolnának most
Kollár Dóra | 2020. augusztus 12. 15:42
Viszonylag rövid határidővel írt ki újabb tendert az orosz fővállalkozó Pakson, a cégek augusztus 18-ig jelentkezhetnek. Mindeközben az Országos Atomenergiai Hivatal zöld utat adott két újabb felvonulási épületnek is.
Vállalat Rontotta éves előrejelzését az E.ON
MTI | 2020. augusztus 12. 11:22
Most 200 millió euróval kevesebb nyereségre számítanak, mint korábban.
Vállalat Új vezérigazgató a Keler élén
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 11. 14:41
Az igazgatóság július 31-ével Demkó-Szekeres Zsoltot nevezte ki a pozícióra. 
Vállalat Égető szüksége van az egészségügynek a mesterséges intelligenciára: a magyar fejlesztésekben nagy a potenciál
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 10. 13:34
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberiség élethossznövekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából. Az EIT Health és a McKinsey&Company tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja az egészségügyi ellátást, segítségével jobb és hatékonyabb ápolási eredmények érhetőek el és javulhat a betegek tapasztalata az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatban is. A magyar startupok ígéretesnek tűnnek ebben a szegmensben.
Vállalat Mészáros Lőrincék kiszálltak az üzletből, amit most jóváhagyott a GVH
Baka F. Zoltán | 2020. augusztus 10. 12:15
Az Audax megveheti az EKER-t.
Vállalat A döccenő után: mi lesz az autóipar sorsa?
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 8. 16:29
A magyar járműgyártás az utóbbi években komoly sikertörténet volt. A járvány miatt viszont előbb a gyártósorok álltak le, majd a vevők is eltűntek, így az értékesítés is lenullázódott. Rövid távon ez óriási problémákat okoz, a helyzet viszont talán nem olyan tragikus, mint amilyennek tűnik.
Vállalat Trump már rendeletben szorongatja a TikTokot
MTI | 2020. augusztus 7. 09:31
Megtiltott minden a céggel kapcsolatos ügyletet. A korlátozás szeptember 20-án lép életbe.
hírlevél