Kész, vége, nem lesz több Meki Oroszországban. 850 üzletet bezárnak és a „boltot”, vagy inkább az ingatlanokat eladják valamilyen más szereplőnek, feltehetően egy helyi oligarchának. De az már nem árulhat Big Mac-et és sült krumplit, legalábbis ezen a néven nem. Lehet helyette majd „kotleti”, ez a savanykás-hagymás orosz húspogácsa, meg valami zsömleféle is, ki tudja.
Oroszok millió viszont nélkülözik ezt a szimbólumot az étrendjükből. És ez kizárólag Putyin bűne. Ha nem indít háborút Ukrajna ellen, további több tucat új Meki nyílhatott volna, merthogy szaladt a szekér mind a 32 év alatt, amíg csak ott volt a piacon. Tavaly 130 milliárd rubel volt a bevétel, ezt 62 ezer éttermi dolgozó és további 100 ezer, beszállítói munkás révén érte el.
A McDonald’s a nyugati fogyasztói társadalom egyik hatalmas jelképe volt orosz földön. Évekig nem nagyon volt versenytársa, egységeit a sok millió oroszon kívül az országban élő és az oda látogató külföldiek is előszeretettel látogatták. A világot etető óriáscég elég korán, 1990-ben jelent meg, de 11 évet késett, így nem lehetett az első: a Coca-Cola már 1979-ben betört a Fantájával, majd az 1980-as moszkvai nyári olimpián kizárólagos jogot kapott, így az oda utazó magyar turistáknak idegenvezetőként még én is ezeket az ismerős üdítőket ajánlhattam, ezt kortyolhattuk a nagy melegben. Mintha Nyugaton lettünk volna.
A gyors kiszolgálást tökélyre fejlesztő vállalat a moszkvai Puskin téren, nem messze az akkor még Gorkij névre hallgató (ma Tverszkaja) utcától, óriási felhajtás közepette nyitott 1990 január 31-én. A Moszkvában élő ismerőseim szerint akkora volt az érdeklődés, hogy legalább egy kilométeres sor alakult ki. Másfél évvel később magam is dolgozni kezdtem az orosz fővárosban és saját szememmel láttam, hogy kisgyerekek bérsorbaállást vállaltak, ennyi idővel a nyitás után is. Kevés megbízható büfé volt akkor még, ezért biztosra mentünk, hát odamerészkedtünk. Szerencsénkre soron kívül mehettünk be, az oroszok ugyanis megkönyörültek egy olyan anyukán és apukán, akik babakocsijukban egy 10 hónapos csöppséggel próbáltak bejutni.
Nekünk, persze, már nem volt ilyen hatalmas újság ez a hamburgeres étterem, kajánul mondogattuk is magunk között, hogy 1988-ban már átéltük ezt a „sokkot” a pesti Régi posta utcában, ahol egy szabó üzlet helyén nyitott meg az első ilyen műintézmény. Nem zárom ki, hogy ott lehetett az első pár héten Orbán Viktor is, aki akkor még erősen a Nyugathoz akart tartozni, annak minden rekvizitumával együtt. Márpedig ezek között ugyanúgy ott volt a hamburgeres szendvics, mint az akkor divatos hosszú haj. Mindkettőre igent mondhatott a ma ötödszörre is délcegen feszítő, az oroszokat egykor hazaküldő politikus, utóbbira rengeteg képes bizonyíték van.
A McDonald’s orosz érdekeltségeit biztosan nem szegény ember veszi meg. Már csak a hálózat méretei miatt sem. Ennyiben hasonlít a helyzet a magyarra. Pár éve ugyanis nálunk egy másik szektorban csúcsokat döntögető,toplistás milliárdos úgy ahogy van megvette a bizniszt. Nem a franchise jogot, hanem az egész üzletet. Azóta milliárdokat ölt a hálózatba és sok milliót szakított is belőle. Bár néha odamondogat a kormánynak, a minden és mindenki ellen harcoló főnökkel ritkán vitatkozik. Persze, ha lenne egy kis bátorsága, nyitna egy magyaros pörkölt-étterem láncot is. Lehet, hogy az első vendég a ma esküt tett nagy harcos lenne, demonstrálandó a nemzeti elkötelezettségét.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
