A 15 pontból álló akcióterv a korábbiaknál szigorúbb szabályokat állít fel a transzferárakkal kapcsolatos gyakorlatra. Az uniós dokumentum 5 témakörben (kamat levonhatóságának korlátozása, tőkekivonás megadóztatása, visszaélés elleni általános szabály, ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, hibrid struktúrák) határoz meg közös iránymutatást az országoknak, azokból legalább négyet kell végrehajtaniuk és bevezetniük legkésőbb 2018 végéig. Ennek köszönhetően várhatóan a magyar jogszabály is több ponton módosul majd.
Nincs több tőkemozgatás
A legnagyobb hangsúlyt a kamat levonhatóságának korlátozása kapta, mivel egyes vállalatcsoportok ahelyett, hogy saját tőkén keresztül finanszíroznák a működésüket, a csoporton belül nyújtott hitelek kamatain keresztül még adózás előtt jelentős összegeket tudnak mozgatni egyik országból a másikba. Ezért az új irányelv főszabályként az EBITDA 30 százalékában határozza meg a levonhatóság korlátját.
Nagy Gabriella, a MAZARS Transzferár Csoportjának vezetője szerint azonban „a szerteágazó, világszerte ismert problémára az Irányelv nem nyújt teljes körű megoldást, ezért az EU további lépéseket is tervez a kreatív adóelkerülés visszaszorítására.”
|
Milyen lépések jöhetnek még az Európai Bizottságtól? Az Európai Parlament további lépéseket tervez a következő témakörökben: ● A transzferárakkal kapcsolatos szabályok, ellenőrzési módszerek kidolgozása; ● Feketelista elkészítése az adóelkerülés elleni küzdelemben nem együttműködő, Unión kívüli országokról. Ezeket olyan szankciókkal sújtanák, mint a szabadkereskedelmi egyezmények felfüggesztése, illetve korlátoznák vagy megszüntetnék hozzáférésüket az uniós pénzügyi alapokhoz; ● Közös konszolidált társasági adóalap kidolgozása; ● Uniós szinten kidolgozott forrásadó, amely biztosítaná, hogy legalább egyszer megadóztassák a profitot, mielőtt elhagyja az EU-t; ● Magatartási kódex bankok, adótanácsadók, jogi és könyvelőcégek számára ● Globális nyilvántartás létrehozása arról, hogy természetes és jogi személyek milyen eszközökkel (ingatlanokkal) rendelkeznek. A nyilvántartáshoz az adóhatóságok teljes körű hozzáférést kapnának. |
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
