A befektetők már csütörtökön megelőlegezték, milyen háromnegyedéves számokat publikálhat az OTP Bank péntek hajnalban, a bankpapírok ugyanis erősödtek. Ám a közzétett számok még a vártnál is jobbak lettek. A Csányi Sándor által immár több mint három évtizede vezényelt hitelintézeti csoport ismét felülteljesítette a magas elvárásokat is – értékelt Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.
A csoport teljes bevétele 33 százalékkal emelkedett éves bázison, 9 százalékkal meghaladva a konszenzust, 31 százalékos nettó kamatbevétel, és 18 százalékos nettó díj- és jutalékbevétel növekedés mellett. Az adózás utáni eredmény 63 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, nagyban köszönhetően a külföldi leánybankoknak – melyek mindegyike nyereséges.
Néhány módosító tételt is elkönyvelt az OTP a negyedévben, aminek egyenlege negatív 26,5 milliárd forint: 13,2 milliárd forint az Ipoteka Bank badwill-felülvizsgálata miatt, 7,5 milliárd forint szlovéniai integrációs költségek miatt, 7,1 milliárd forint a Szerbiában októberben bevezetett kamatsapka miatt, továbbá 4,3 milliárd forint átmeneti nyereség is el lett könyvelve az OTP-Mol részvénycsere-ügyleten.
A műkődési költségek 5 százalékkal emelkedtek az előző negyedévhez képest az Ipoteka Bank integrációja miatt, egyébként stabil szinten maradtak, és az infláció mértékénél alacsonyabb ütemben növekedtek idén. A költség-bevétel arány 39,2 százalékra esett vissza a negyedévben, így összességében 42,6 százalékra esett vissza idén.
A konszolidált nettó kamatmarzs 3,96 százalékra emelkedett, éves szinten 43, az előző negyedévhez képest 19 bázisponttal magasabbra. A kamatkörnyezet az OTP-nek kedvezően változott: a bank kamatkitettsége miatt profitál az eurókamatok emelkedéséből, és a forintkamatok csökkenéséből.
Az OTP csoport árfolyamszűrt teljesítő hitelállománya 1 százalékkal tudott növekedni az előző negyedévhez képest; az organikus növekedés továbbra is lassú. A kockázati költségek csökkenése 28,7 milliárd forintot adott hozzá a kimutatott eredményhez, ami a hitelminőség javulásának köszönhető.
A konszolidált devizahatásoktól tisztított betétállomány 4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, főként oroszországi, horvátországi, szerbiai, moldovai, montenegrói, és magyarországi 3 százalékos vállalati betétállomány-növekmény miatt.
A bank vezetése ezúttal is finomhangolta a 2023-ra vonatkozó iránymutatását. A teljesítő hitelek árfolyamszűrt állományának organikus növekedése elérheti az 5 százalékot, a nettó kamatmarzs valószínűleg javulni fog az előző évihez képest, továbbá a trendek alapján alacsonyabb hitelkockázati költségrátát és kiadás/bevételi mutatót várnak; összességében a korrigált ROE 25 százalék fölött lehet (2022-ben 18,8 százalék volt, 2023-ban eddig 29,8 százalékon áll).
Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Bencsik László által délelőtt 9 órakor kezdődő sajtótájékoztatón további részletek is kiderülhetnek, amelyekről lapunk helyszíni tudósításban számol be.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
