|
| Forrás: hirtv.hu |
Terjedelmes interjút adott a Magyar Hangnak Kálmán Olga, akit augusztusban küldtek el az ismét kormányközeli tulajdonba került Hír TV-től. Az Egyenesen című közéleti műsor egykori műsorvezetőjét a többi közt arról kérdezték, hogy szerinte miért adta el Simicska Lajos szinte teljes cégbirodalmát, ezen belül a televíziót idén nyáron.
A Figo-szindróma
Kálmán Olga 2017 elején igazolt az akkor még kormánykritikus Hír TV-hez az ATV-től, és előtte személyesen is találkozott Simicska Lajossal. Akkor ez a hír – tesszük hozzá – a Hír TV-n belül is nagy meglepetést keltett.
„Ez olyan, mint amikor Figo a Barcelonától a Real Madridhoz igazolt” – mondta anno a televízió egyik szerkesztője. A portugál focisztár 2000-ben szerződött az ősellenségnek számító klubhoz, ami akkor szinte példátlan lépés volt.
„Nem ilyen országot akart”
A mostani cégeladás előtt viszont Kálmán Olga saját bevallása szerint már nem beszélt az egykori Fidesz-oligarchával.
- Amikor kiderült, hogy Simicska kiegyezett a Fidesszel, és eladja a vállalkozásait, leültek beszélni egymással?
- Nem.
- Nem volt túl jóhiszemű feltételezés arról nyilatkoznia, hogy Simicska valóban besokallhatott, és nemcsak a pénzen vesztek össze?
- Nem mondanám naiv elképzelésnek. Nyilván nem vagyok senkinek sem a pszichológusa, nem tudhatom mi jár a fejében. De a mai napig azt gondolom, hogy ő nem ilyennek képzelte el Magyarországot a Fidesz kormányzása alatt.
Abszurd valóság
Kálmán Olga hozzátette: amit Simicska Lajos akart, abból nyilván nem sok valósult meg. Szerinte az egykori oligarcha három évig tett azért, hogy az emberekhez eljuthassanak olyan hírek, amikhez egyébként nem férnének hozzá.
"Ha valaki a szólás szabadságáért küzd, akkor óhatatlanul menjen csődbe a végére? – így is felteheti a kérdést. De még egyszer mondom, nem tudom pontosan, mi történt, nem avattak be a részletekbe. A kétharmados győzelem után nyilván felmérte, hogy négy évig ez így nem fog tovább működni. Hiszen másodpercek alatt hozhatnak bármilyen döntést, akár olyat is, hogy a kábelszolgáltatók az első 225 csatorna között nem sugározhatják a H betűvel kezdődő nevű programgyártókat. Sajnos, manapság egy ilyen abszurdnak tűnő történet is valóra válhat."
Az újságíró az interjúban beszélt arról is, hogy számtalan jobboldali érték van, amit ő is magáénak vall, és alapnak tekinti, hogy a mindenkori kormányt újságíróként kritizálnia kell. „Így tettem 2010 előtt is” – mondta.
Fordulatos évek
Mint ismert, Simicska Lajos és Orbán Viktor viszonya a 2014-es választások után romlott meg, 2015 februárjában, a G-napon pedig az oligarcha nyíltan szakított a kormányfővel. Ezt később több interjúban is azzal indokolta, hogy nem akart részese lenni egy diktatúra kiépítésének. Egyúttal elismerte saját felelősségét is az addig történtekben.
2015 után az oligarcha elsődleges célja az Orbán-kormány leváltása lett. Ennek megfelelően az általa birtokolt médiumok kormánybarátból kormánykritikus hangvételre váltottak.
|
| A hatalom szintjei: a Hír TV székháza belülről. A szerző felvétele |
A Fidesz 2018 tavaszi választási győzelme után Simicska előbb leállította a Magyar Nemzetet, leépítésekre kényszerítette a Hír TV-t, valamint néhány hónapot adott a Heti Válasznak arra, hogy új tulajdonost találjon.
Júliusban végül kiderült, hogy szinte teljes cégbirodalmát eladja egy kormányközeli üzletembernek, Nyerges Zsoltnak. A Hír TV ezáltal ismét kormánybarát médium lett, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz pedig megszűnt – azaz újabb jelentős, kormánykritikus orgánumok tűntek el a magyar médiapiacról.
„Nem volt más választása”
„Azt mondta nekem, hogy nem volt más választása, mint az eladás” – idézte augusztusi cikkében a Guardian Simicska Lajos egyik, neve elhallgatását kérő segítőjét, aki további részletekbe nem bocsátkozott.
A brit lap tudósítója, Shaun Walker akkor azt írta: a felbátorodott magyar miniszterelnök lesújtott ellenséggé vált barátjára, és semlegesítette a médiabirodalma által jelentett veszélyt.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
