Csinos videóban büszkélkedett június közepén a Market Építő Zrt. azzal, hogy mekkora megtiszteltetés felépíteni az OTP Bank Csoport új központi irodaházát a felkapott XIII. kerületi irodanegyed északi részében. A minőség nem lehet kétséges, rengeteg projekten van már túl a cég, nagyon odafigyelnek erre, számtalan szakmai elismerés bizonyítja. Most is fut egy óriási beruházás, amiben vezető szerephez jutottak: a legnagyobb magyar vállalat, a MOL látványos toronyházát építi fel a Rákóczi híd budai lábánál. És mellette ezernyi lakást és sokszáz ezer négyzetméter irodát és kiskereskedelmi egységet a BudaPartra keresztelt negyedben.
Nem hinnénk, hogy túl sok jelentkező lehetett az egyes számú hazai bank tenderén. A pénzintézet nyilván biztosra akart menni és egy sokat próbált, ismerős cégre akarta bízni a generálkivitelezést. Érdekes, hogy másokkal ellentétben az OTP esetében inkább egy köztes lépésről van szó. Úgy tudni, hogy a Nádor utcában található, csodás belsejű, klasszikus központot nem adják fel, tehát Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és közvetlen csapata nem költözik. Mindenki más viszont csomagolhat, de csak 2021 végén vagy 2022-ben, akkorra lesz kész az észak-pesti irodaház. Az OTP Bank Csoport Budapesten – a fiókhálózatot leszámítva – 27 különböző helyszínen működik, több ezer négyzetmétert kell felszabadítani.
A Magyar Telekom új székháza.(MTI/Szigetváry Zsolt)
Izgalmas helyzetben van az új főhadiszállását már 2018-ban elfoglalt Magyar Telekom. A jelenlegi legnagyobb hazai irodaháznak számító tömbjét (54 ezer nm) a Markettel ellentétben állami cégektől csak kevés megbízást elnyert WING Zrt. húzta fel. A folyamatosan új technológiai megoldásokra kényszerülő távközlési nagyvállalat az irodahasználatát is teljesen átgondolta, mielőtt belevágott a székház építtetésébe. Már évekkel azelőtt tudták, hogy kidobhatják a régi sémákat, sokkal rugalmasabb térhasználatra kell felkészülni.
Közben élharcos lett a cég a távmunkában és az agilis vállalati modell használatában. A járvány alatt népszerűbbé vált home office miatt elvileg nem is kellene további irodaterületeken gondolkodni, de úgy tudni – legalábbis eddig nem cáfolták –, hogy az új központ tőszomszédságában most épülő irodaházban is lefoglalnának pár ezer négyzetmétert. Egyébként ezt a házat is a WING fejleszti.
A rugalmasság a MOL Campus esetében is indokolt. Egy ilyen speciális ingatlant (majdnem 100 ezer nm) legalább 15, de inkább 20 éves bentlakásra kell megálmodni. Ki tudja, milyen lesz, mivel foglalkozik 20 év múlva a most még – nevében – olajvállalatként számon tartott mamutcég. Könnyen lehet, hogy az irodatorony harmadát majd bérbe adják. Presztízsnek éppen jó lehet egy-egy leendő bérlő szemében.
A székházépítés egyébként általában a pénzügyi szektor sajátja, az elmúlt két évtized erről tanúskodik. Az új évezred első évtizedében felújtás révén került főhadiszállásába az UniCredit a Szabadság tér sarkán. Az előző lakó a Pénzintézeti Központ volt, az épületet a 19-20. század fordulóján emelték. Az átalakítás után kb. 8000 nm irodaterület és két tetőszint készült el, egyik étterméből pazar kilátás nyílt a belvárosra.
Az ING-nek a Dózsa Görgy úton ikonikus irodaházat álmodott egy holland tervező, kvázi düledező homlokzata miatt sokáig ez volt a legvagányabb irodaház Budapesten. Ez sem hatalmas, inkább praktikus belső kialakítású, szellős, elegáns. A későbbi közbeszerzésekben hasító Magyar Építő Zrt. és a HÉROSZ Zrt. is megrendeléshez jutott itt.
Az Erste kagyló alakú székháza az Árpád hídnál. (Fotó: Mester Nándor)
Nem ilyen mutatós, de karakteres az Erste Bank Csoport saját központja az Árpád híd pesti lábánál. Minden leányvállalat ebbe a két félkörív alakú 15 emeletes toronyba költözött. Mára kicsit nagynak tűnik egyetlen cégnek, egyes szintek bérbeadásáról is hallani, ez nyilván attól is függ, hogy milyen gyorsan tudják az internetre terelni az ügyfélkör nagyobb részét.
A K&H Csoport az előző válság közepette egyebek között arról lett híres, hogy nem állította le a Millenniumi Városközpontban elkezdett, két épületből álló hatalmas központjának a kivitelezését. A futurisztikus belső világú ingatlanok végszámlája 100 millió euró volt. (Itt a Finta és Társai Építész Stúdió volt a tervező, és a TriGranit a szerencsés fejlesztő). Egyébként az egyik tömbben eredetileg egy 600 fős konferenciaközpontot és egy 200 szobás hotelt is kialakítottak volna, de a válság elsöpörte ezeket a terveket.
Futurisztikus belső a K&H székházban (Fotó: K&H)
A Magyar Nemzeti Banknak ugyan van egy nagy központja a Szabadság téren, de lesz még egy. A Széll Kálmán tér fölött kevélykedő egykori Postapalota (új nevén Buda Palota), ahová a jegybank alelnökségei és kapcsolódó intézményei, valamint a megalapítandó Pénzmúzeum költöznek be, vélhetően jövőre. A fejlesztést a WING végezte volna, de pár éve kiszállt a projektből. A generálkivitelező a nagyberuházásoknál már ismert Magyar Építő Zrt., a megbízást még a WING-től szerezték.
Székház-előnyök
- nincs szétaprózva a cégképviselet, könnyebb a felügyelet, irányítás
- kb. 30-40 százalékkal olcsóbb az üzemeltetés
- a környezetbarát üzemeltetést pr-célokra használhatják
- nagyobb a presztízs a piacon
- javul a munkaerő megtartási és bevonzási képesség
Van egy bukta is a pénzügyi szektorban, ez pedig a Raiffeisen Bank esete. A pénzintézet korábbi vezetői nagyot álmodtak: a BRFK ikonikus angyalföldi központja („zsaru palota”) melletti hatalmas parkoló helyén egy 70 méter magas irodatornyot akartak építtetni. Az előző válság aztán keresztülhúzta ezt a számítást. Saját toronyházuk nem lett, de a környéket nem hagyták el, az elmúlt hetekben költöztek be az átellenben készülő irodapark első hatalmas ingatlanjába, méghozzá 20 ezer négyzetméterre. Az eredeti telekre az MNB alapítványa által felvásárolt GTC ingatlanfejlesztő akart The Twist néven 50 méter magas irodaházat felhúzni, de a beruházásnál semmi nem utal a haladásra, a terület körüli palánkokról lassan lekopik a GTC látványterve.
A következő nagy székház-dobás az lehet, ha a NER-érdekeltségek kezébe kerülő, formálódóban lévő új szuperbank (MKB+Takarékbank, Budapest Bank) vezetői egy fedél alá akarják költöztetni az összes képviseletet. Az összevonás itt is indokolt lehet. Becslésünk szerint ehhez bőven kellene egy 20-25 ezer négyzetméteres ingatlan. Ilyen megépülhet a XIII. kerületben, az MNB-alapítvány által évekkel ezelőtt felvásárolt ipari-nagykereskedelmi területen, nem messze a Duna Plazától. Oda irodaházakat és lakásokat terveztek. Ha mégsem saját székházba vágynának, akkor Dél-Budán is lefoglalhatnának egy egész új tömböt, például a BudaPart-projekten belül. A körön belül maradnának.
Erre már érdemes felfigyelni. 
