A 4-es út Budapesttől Törökszentmiklósig
Az érintett szakasz legnagyobb baja a kormány indoklása szerint, hogy túl drága, és az EU nem finanszírozza. Hogy miért nem, az majdnem mindegy, a nagyobb baj az, hogy ezt már kezdettől sejteni lehetett, tavaly ősz óta pedig biztosan tudható, az építés mégis gőzerővel haladt, az aranyár kifizetése pedig zajlott a költségvetésből.
Puha költségvetés
Itt fel is vetődik egy általános gond az EU által támogatott beruházásokkal kapcsolatban. Miután viszonylag kis „alapletétet”, vagyis önrészt fizet hozzá a támogatott ország, nem fáj, ha értelmetlenül drágán valósul meg, hisz a nagy részét nem mi fizetjük. Sőt, pont az indokolatlanul magas ár miatt, a részvevők extra gazdagodása által talán még jobban meg is éri így, mégha az önrész több is az államnak.
Ez egy olyan probléma, amivel a kedvezményezett visszaél, ha nem tartja vissza a jóérzése. Márpedig a görögöknél is láttuk, hogy a jóérzésre nem lehet apellálni, így magának az EU-nak kéne sokkal szigorúbban elbírálni, hogy mire ad pénzt és mire nem, és a megvalósítást is sokkal jobban ellenőrizni. Ezt joggal várnák el a gazdagabb országok adófizetői, akik végül állják a számlát.
Miért pont ott?
Na de térjünk vissza arra a kérdésre, ami az adott szakasz aranyáron való megépítésénél is érthetetlenebb: miért pont ez a szakasz került sorra először? Ezen a szakaszon van már elkerülő út (az első, 1998-2002 közti Orbán-kormány adta át a hozzá tartozó Tisza-hidat), ami ráadásul helyenként 2-szer 2 sávos. Valószínűleg gond nélkül autópályává bővíthető lett volna, hasonlóan az M0 déli szakaszához, jóval kisebb költséggel. Ez ellen legfeljebb egy kisebb logikai érv szólt volna: az elkerülő utak nyomvonal vezetését elég meggondolatlanul, szlalompálya szerűen oldották meg. Abonyt északról kerüli az út, Szolnokot délről, így egy értelmetlenül hosszú, kanyargós útszakasz jött létre, amit a most meg (nem) épülő szakasz lerövidítene.
A lényeg viszont mégcsak nem is ez, hanem az a tény, hogy ez a szakasz egyik végén sem kapcsolódik autópályához, lóg a levegőben, miközben a már említett elkerülő út miatt nem is ezen a szakaszon a legégetőbb a helyzet. Van egy szakasz, ahol az sokkal kritikusabb, és ezért sokkal fontosabb lett volna a fejlesztés.
Máshol fontosabb lenne
Az autópálya ma Ferihegynél kezdődik, a repülőtéri út folytatásaként. Üllő mellett viszont véget ér a semmiben, egy kis út visszavezeti a régi 4-esre, ahol állandó torlódások alakulnak ki. Utána a régi út átvezet Monoron, Monorierdőn és Pilisen, így a teljes forgalmat rázúdítja erre a három településre. Aztán Albertirsánál indul a már korábban megépített elkerülő út, ami utána megkerüli Ceglédet, Abonyt és az érintett szakaszon Szolnokot, vagyis ez a szakasz sokkal inkább elbírja a forgalmat.
A logika tehát azt diktálta volna, hogy a jelenleg semmiben végződő autópálya Üllőtől vezessen tovább legalább az Albertirsánál induló elkerülő útig. Ez egy kb. 20-25 kilométeres szakasz, ahol komolyabb műtárgyat sem kell építeni, viszonylag olcsón megvalósítható lenne. És ha ez megvan, akkor lehetett volna azt mérlegelni, hogy melyik szakasz következzen, esetleg melyik az a meglévők közül, ami kis költséggel autópályává alakítható.
Fejezzük be
Ha viszont már így alakult, nagyon rosszul mutatna egy félbemaradt építkezés, amire az állam már elköltött egy hatalmas összeget. Legjobb lenne befejezni, ezúttal a szokványosnak számító kilométerenkénti 2 milliárdos költségvetéssel (sőt, miután félkész projektről van szó, ennek arányosan csökkentett részével). Kivitelező biztos így is bőven akadna rá.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
