A MNB-hez több jelzés érkezett vállalatoktól, illetve azok jogi képviselőitől az elmúlt időszakban amiatt, hogy e gazdasági társaságok kereskedelmi partnereinek nevében hamis kérés, utasítás érkezett hozzájuk az éppen aktuális, vagy minden jövőbeni számla kiegyenlítésének módjával kapcsolatosan.
Így megy a lehúzás
Az elkövetők a valódi üzleti partner nevében saját fizetési számlaszámukat jelölték meg, mint azon fizetési számlaszámot, amelyre a jövőben a szerződésből eredő fizetési kötelezettségeket teljesíteni kérik. A megtévesztést vagy az üzleti partner elektronikus postacímének feltörésével, vagy az igazival szinte mindenben egyező e-mail cím felhasználásával érték el.
A tényleges üzleti partner nevében és helyett az elkövetők a saját fizetési számlaszámukat adták meg, s az érintett, gyanútlan társaságok azután tévesen ide utalták át a különböző ügyletek után partnereiknek járó kifizetéseket.
Feljelentést is tettek
A bejelentést tevő vállalatok, és jogi képviselőik többsége a történtek miatt feljelentést is tett a nyomozó hatóságoknál. Az uniós irányelveken alapuló magyar jogszabályok szerint – tekintve, hogy az átutalás teljesítése fizetési számlaszám használatával történik – az átutalás a megadott fizetési számlaszám által megjelölt kedvezményezett vonatkozásában minősül teljesítettnek.
Ha az átutalási megbízásban megadott fizetési számlaszám hibás vagy téves volt, s így a fizetési művelet nem a fizető fél eredeti szándékának megfelelően teljesült, a pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli felelősség. Ilyenkor azonban utóbbiak kötelesek a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében a vonatkozó szabályokat (így bank- és üzleti titok, adatvédelmi előírások) is figyelembe véve az adott helyzetben elvárhatóan mindent megtenni.
Arról, hogy egy fizetési művelet kapcsán felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja, a nyomozó hatóságok, majd a bíróság jogosultak dönteni. Ugyancsak nyomozati eszközökkel tárható fel, hogy ki volt az átutalás tényleges kedvezményezettje, s hogy ma hol található az átutalt összeg. Bűncselekmény gyanúja esetén tehát az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknak vagy a jegybanknak nincs hatásköre a gyanú megalapozottságának vizsgálatára. Nyomozati eljárás során ugyanakkor – igény esetén adatokat, információkat szolgáltatva – valamennyien együttműködnek a nyomozó hatóságokkal.
A gyanú szerint a közelmúltban elkövetett csalások vagy egyéb bűncselekmények a bankrendszeren kívül történtek.
