Globálisan egyre jobb számokat mutat a járműipar, igaz az európai piacokon nem múlt el nyomtalanul a járvány újabb hulláma. A közelmúltban publikált adatok szerint februárban összesen 771 486 darab új személyautók helyeztek forgalomba az Európai Unióban, ami mintegy 19,3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábban regisztrált 956 430 autónál. Az ACEA, az Európai Autógyártók Szövetség közlése szerint a keresletben tapasztalható drasztikus csökkenés leginkább a koronavírus-járvány terjedésének lelassítása érdekében meghozott korlátozó intézkedéseknek, valamint a pandémia miatti bizonytalanságnak köszönhető.
A múlt hónapban az EU területén forgalomba helyezett 771 ezer új autó a leggyengébb februári eredmény 2013 óta. Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy 2020 elején még az általános optimizmus volt jellemző, így viszonylag erős bázishoz képest esett vissza a kontinensen a forgalom.
A szervezet az első negyedéves számokat még nem publikálta, ott viszont várhatóan már erőteljes javulás lesz a bázishoz képest, hiszen egy éve márciusban erős lejtmenet kezdődött az általános korlátozások miatt. Ráadásul a gazdasági helyzet általános javulása és az átoltottság növekedése a fogyasztói hangulatot is javítja, így az értékesítés havi bázison is erősödhet.
A negyedév vége erős lett
Magyarországon ez a trend érvényesült, idehaza hónapról-hónapra növekedtek idén az újautó-eladások. Márciusban 12 434 új személyautót helyeztek forgalomba, ami megfelel a „békeévekben” mértnek. Ha a magyar piacon az idei első negyedéves számokat vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy 32 194 új autót adtak el, ami a rekordnak számító 2019-es értéktől 6,2 százalékkal marad el a Datahouse adatai szerint. Amennyiben a trend nem törik meg, akkor a hazai autópiac éves szinten elérheti a 2019-es értéket.
Ugyanakkor más piacokon az első három hónap komoly élénkülést hozott. Az Egyesült Államokban például márciusban 61 százalékos növekedést mértek, itt is igaz azonban, hogy 2020 márciusa már erős hanyatlást hozott, így a kiugró eredmény az alacsony bázisnak köszönhető. Részben ennek tudható be az is, hogy negyedéves szinten (továbbra is bázison) is növekedett az eladott autók száma, az idei érték közel 12 százalékkal volt magasabb, mint a 2020-as első három hónap.
Hasonló folyamatok zajlottak a manapság a világ legnagyobb járműpiacának számító Ázsiában is, ahol elsősorban Kína növekedésének köszönhetően a 2019-es szinthez közeli lett az első három hónap eredménye. A prognózisok ugyan megoszlanak, hogy idén sikerül-e ledolgozni teljes mértékben a 2020-as zuhanást, de jellemzően minden elemző erős növekedést vár.
Van akinek hopp, másnak kopp
Az egyes autógyártók persze nem azonos mértékben jutottak új megrendelésekhez, vannak „slágertermékek” a piacon, de néhány vállalat egyértelműen lemaradónak számít. Arról a napokban megjelent elemzésünkben is beszámoltunk, hogy a Tesla látványos növekedést tudott elérni az első negyedévben. Ugyanakkor nem csak az elektromos autók piacvezetője zárta erősen az első három hónapot.
A BMW például történetének legerősebb első negyedévét zárta, ami Magyarország számára már csak azért is jó hír, mert egy évvel ezelőtt a sajtóban polémia alakult ki, hogy a Debrecenbe tervezett gyárral mi lesz. Azóta – ahogy arról lapunk is részletesen beszámolt – rendeződött a helyzet, és 2024-ben biztosan elindul a termelés. A bajor vállalat egyébként a BMW, a Mini és a Rolls-Royes eladások révén 33 százalékos ugrást tudott felmutatni, és az első negyedévben 634 ezer autót adtak el. A legnagyobb százalékos növekedést a tisztán elektromos járműveikkel (BEV) értek el, a BMW iX SUV és az i4 coupe modellek eladása világszerte megugrott, a kínai piacon például sikerült megduplázniuk ezen modellek eladásait. Itt érdemes ismét a magyarországi üzem helyzetére kitérni, ott ugyanis a tervek szerint már kizárólag tisztán elektromos hajtással szerelt autókat állítanak elő. Így tehát a mostani folyamatok bíztató előjeleket mutatnak.
Magyarország is profitálhat belőle
Ha már elektromos modellek, akkor érdemes szót ejteni a jelenleg is számottevő magyarországi kapacitással rendelkező nagy német autógyártóról. Az Audi az elsők között volt, amely komolyabb darabszámot ért el a „hagyományos gyártók” közül a teljesen elektromos hajtással rendelkező autóknál. A különböző modellek e-tron verzióiból a tavalyi évben már közel 60 ezer darabot értékesítettek, amely a prémiumkategóriában figyelemre méltó eredménynek számít, és (azokon a piacokon, ahol ismertek az értékesítési adatok) az idei első negyedévben is látványos növekedést tudtak felmutatni.
Az Egyesült Államokban például megduplázták az e-tronok értékesítését, de az európai piacokon és Kínában is szépen teljesített az Audi elektromos járműve. Ráadásul a vállalat egy kisebb modellje a Q4 e-tron is még áprilisban megjelenik a legfontosabb piacokon, ami várhatóan látványos a BEV szegmensben. Ezek ára ugyanis jócskán a lélektaninak számító 50 ezer dolláros szint alá lettek belőve, ugyanis már 45 ezerért elérhető lesz az autó. Tekintve, hogy a Tesla Modell3-nál jóval nagyobb és komfortosabb járműről van szó, ezzel a németek akár lépéskényszerbe hozhatják Elon Musk vállalatát.
A Daimler esetében is erős negyedét láthattunk mind az Egyesült Államokban, mind pedig Kínában. Előbbi országban 20 százalékkal nőtt, utóbbi helyen pedig 60 százalékkal ugrott meg az értékesítésük. A Mercedesek esetén a teljesen elektromos hajtás terén még elég visszafogott darabszámokat láthattunk, de egyértelműen ők is egyértelműen ebbe az irányba erősítenek. Az EQA compact modellre 20 ezer darabos megrendelést kaptak eddig, ugyanakkor a következő hónapokban további három teljes egészében elektromos modellel jelennek meg a piacon, ezek közül az EQS a jövő héten debütál.
Érdemes megemlíteni, hogy a Magyarország a Mercedes sikerében is érdekelt, hiszen az új modellek részben Kecskeméten készülnek majd. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a társaság az itteni üzemét bővíti. Az 50 milliárd forintos beruházás eredményeként pedig a vállalat megkezdi Magyarországon elsőként a tisztán elektromos meghajtású autók gyártását. A 2020 végi bejelentéskor az is elhangzott, hogy a beruházáshoz a magyar állam 15 milliárd forint támogatást biztosít. Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatójának korábbi tájékoztatása szerint Kecskeméten fogják gyártani az EQB modelleket. 2021 utolsó negyedévétől kezdődhet a sorozatgyártása, míg az új modell világpremierjére várhatóan szintén a következő hónapokban kerül majd sor.
Sem a korlátozások, sem a chiphiány nem okozott megoldhatatlan helyzetet
Az autógyártók az elmúlt hónapok kapcsán elsősorban a pozitívumokat emelik ki, ugyanakkor nem lehet elmenni két olyan nehézség mellett, ami a szektort is erősen érintette. Az egyes országokban életbe léptetett korlátozások a járműgyártásra is hatottak, hiszen számos szakértő tartott attól, hogy a határokon érvénybe léptetett korlátozó intézkedések az autóipari ellátólánc megszakadásához vezethetnek. Számos nyugat-európai gyárban alkalmaznak vendégmunkásokat, akiknek a mozgását a szabályok akadályozták, ám a hírek szerint ezt át tudták végül hidalni a vállalatok.
Arról lapunk is több anyagot közölt, hogy az autóipar volt az egyik legnagyobb kárvallottja a globális chiphiánynak. Mint azt megírtuk, ennek az egyik közvetlen oka az volt, hogy a pandémia miatti lezárások, a home office-ba kényszerülés egyértelműen megdobta az otthoni szórakozáshoz, ügyintézéshez szükséges eszközök forgalmát, vitték az emberek az okostelefont, a táblagépet, a laptopot, mint a cukrot. Mivel az autógyártók tavaly erősen visszafogták a termelésüket, ezért a problémák akkor ütköztek ki, amikor a tavalyi utolsó negyedévben a járműipari vállalatok is felpörgették a termelésüket. A korábban felhalmozott készletek gyorsan leapadtak, ez pedig a félvezetők globális hiányához vezetett.
Emiatt számos vállalat volt kénytelen szüneteltetni a termelését, a problémák a magyarországi üzemeket is érintették. Januárban két magyarországi autógyár is jelezte, hogy a termékek hiánya fennakadásokat okozott, így az Audi egy rövidebb időszakra kénytelen volt áttérni az egyműszakos munkarendre, míg a Mercedesnél tíz napra le kellett állítani a termelést.
Az elemzők álláspontja eltér, hogy mikorra sikerül a problémákat orvosolni, ugyanakkor számos chipgyártó vállalat jelentett be nagyívű fejlesztéseket, amelyeknek köszönhetően a harmadik negyedévre már elegendő gyártókapacitás lesz világszerte. Eközben az autóipari vállalatok sem ülnek ölbe tett kézzel, egyes hírek szerint számos társaság hajlott arra, hogy akár magasabb áron szerezzen be alkatrészeket annak érdekében, hogy a termelést ne kelljen leállítani. Az ugyanakkor nagy kérdés, hogy a többletköltséget az autógyárak benyelik, rontva ezzel az eredményességüket egy egyébként is gyenge év után, vagy megpróbálják kihasználni a fokozott keresletet és a drágulást áthárítják a fogyasztókra.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
