|
| A Facebook szerverközpontja az oregoni Prineville-ben. (Fotó: AP) |
A világ adatközpontjai majdnem 32 kvintillió bytenyi információt kezelnek minden egyes nap a Cisco Global Cloud Index szerint. Ez 32 milliárd órányi netflixezéssel egyenértékű, és ez a hihetetlen adatforgalom az, ami a nagy techcégek a világ leggyorsabban növekvő energiafogyasztású vállalataivá teszi.
"Rengeteg időt töltünk azzal, hogy annyi megújulóenergiát vadásszunk, amennyi megfelel a fogyasztásunknak"
- mondta el a Bloombergnek Neha Palmer, a Google energiastratégiai vezetője. Ez nem csoda, mert a cégnek már most 15 szerverközpontja van világszerte, de ezeken túl még újabbak is épülnek.
Csillapíthatatlan étvágy
A szervertermek a hétköznapi életünk egyre intenzívebb behálózottságának köszönhetően növelik így a globális áraméhséget. A Cisco becslése szerint a világ adatforgalma 75 százalékkal nő meg 2021-re, ahogy egyre több okossá tett eszköz kapcsolódik rá az internetre. A webre csatlakozó berendezések aránya várhatóan évi 12 százalékkal ugrik meg, számuk a tavalyi 27 milliárdról 2030-ig 138 milliárdra nő, szól az IHS Markit előrejelzése. Ez a jövőre nézve további, óriási adatforgalom-megugrást jelent, de a szerverközpontok már most is kiugróan nagy mennyiségű áramot fogyasztanak. Egyes becslések szerint az adatközpontok globális energiaigénye 2-3 százalékát is kiteszi a fejlett országok teljes energiaigényének.
A Facebook-ra, a Google-t tulajdonló Alphabetre és más, nagy techcégekre ez komoly feladatot ró: meg kell oldaniuk, hogy úgy növekedjenek, hogy közben a befektetők egyre fontosabbnak látják a környezetvédelmi szempontokat, vagyis egyre szúrósabb szemmel tekintenek a dühöngő energiafogyasztásukra. Ezzel karöltve ugyanis a szerverparkok áramellátásához szükséges felhasznált szén mennyisége is nő, így a vállalatok felelőssége hangsúlyosabb lesz a klímaváltozásban, ami egyáltalán nem passzol a zöld törekvéseikhez.
Ráléptek a zöld útra
A vállalatok megtalálták a megoldást: hosszú távú szerződéseket kötnek zöldenergia-ellátó cégekkel, így a befektetők megnyugszanak, a cégek imidzse polírozódik, és közben jelentősen meg is tolják a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás trendjét. Olyannyira bejött ez a húzás, hogy rövid idő alatt a techipar lett a legnagyobb vállalati vásárlója a megújuló energiának, máig 10,4 gigawatt értékben írtak alá szerződéseket a szolgáltatókkal. PPA elnevezésű, hosszú távú energiavásárlási szerződéseket kötnek, amely a megrendelőknek nagyon előnyös: biztosítja, hogy kiszámítható áron kapják az energiát, a szénfelhasználásuk pedig nem nő. Mások mellett az Apple, a Microsoft, az eBay és az Etsy is célul tűzte ki, hogy 100 százalékban megújuló energiát használjon. A Google közlése szerint ők már tavaly elérték ezt, a Facebook pedig a dolgok idei állása szerint a világ legnagyobb tisztaenergia-felhasználója lesz.
A jövőt nem csak a zsebünkben hordható okoskütyük szaporodása formálja: robbanásszerűen hajthatja tovább az techcégek energiaigényét az önvezetőautók piaca, amikor majd bedurran. Az ilyen kocsikban ugyanis számtalan szenzor működik egyszerre, melyek folyamatosan küldik az adatokat a szervereknek, melyeknek aztán a másodperc törtrésze alatt ki kell elemezni, és vissza is kell küldeniük őket a biztonságos működés érdekében. A Google is benne van az önvezető-versenyben, az év során be is jelentették, hogy 600 millió dollár értékben bővítik a Tulsa melletti szerverparkjukat, valamint tervezik egy központ felhúzását Hollandiában is. De bővített az elmúlt időszakban az Amazon és a Microsoft is.
A Google Tulsa melleti adatközpontjának hűtésére a NextEra Energy Inc. és a Chermac Energy Corp. által épített szélfarmok adják az energiát. A techcégek legnagyobb tisztaenergia-szolgáltatói között ott van még a NextEra Energy Inc., az Invenergy LLC, de olyan európai cégek is sokat szolgáltatnak, mint a Energias de Portugal SA, az Electricite de France SA vagy az Enel SpA..
Irány Észak!
A zöldenergiára való váltás lokációs szempontból is kihat a techóriások bővítési stratégiájára. A piac legnagyobb szereplői elkezdték ugyanis a szerverközpontjaikat olyan helyekre telepíteni, ahol közvetlenül elérhetők a megújulóenergia-típusok. Az északi országok lettek az adatközpontok első számú célállomásai, egyrészt, mert arrafelé erős szelek fújnak, és a vizek is alkalmasak áramtermelésre, másrészt azért, mert Északon eleve hűvösebb a klíma, ami miatt spórolhatnak a szerverek hűtésén. Ezért létesítettek Facebook-központot az Észak-svédországi Luleában, melyet még bővítenek is, így a beruházás értéke 1 milliárd dollár lesz.
Az érmének két oldala van: nem csak a techcégek keresik egyre intenzívebben a zöldenergiát, az energiaszolgáltatók is kulcsfontosságúnak tartják a szerverközpontokat az új elektromosság-igény ébredésében. Az energiafogyasztás ugyanis viszonylag visszafogottá vált Nyugat-Európában az energiatakarékossági szabályozások miatt, de a techszektor hatása hatalmas lesz az iparágra, mondta Andreas Regnell, Európa egyik-, és Svédország legnagyobb energiaszolgáltatója, a Vattenfall AB stratégiai vezetője.
"A közeljövőben valószínűleg a szerverparkok lesznek az energiaigény legnagyobb előidézői, legalábbis Északon."
Bár a szerverközpontok egyre nagyobbak lesznek, egyre energiatakarékosabbá is válnak, mondja Jonathan Koomey, a Stanford Egyetem oktatója. Koomey szerint a technológiai fejlődéssel ezek a centrumok egyre könnyebben birkóznak majd meg az információ áramoltatásával, így valamelyest el fogják téríteni a energiaigény várt növekedését.
Virtuális fogyasztás
A nap- és szélerőművekkel termelt energia kielégíti ugyan a techcégek energiaigényét, de elég ritkán látja el energiával konkrétan a gépeiket. A cégek úgynevezett virtuális vagy szintetikus áramellátási szerződéseket írnak alá a szolgáltatókkal, melynek értelmében a megújulóenergiát ugyanazon a hálózaton továbbítják, mint amire az adatközpont is csatlakozik, de a forrás és a célpont közti távolság jellemzően olyan nagy, hogy a konkrét "zöldelektronokat" még a szél- és naperőművek közelében felhasználják. A végeredmény azonban ugyanaz: bár a megújuló energia konkrétan nem jut el a szerverekig, az aránya mégis nő adott ország energiamixében, mellyel együtt tehát a szénenergia aránya csökken.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
