Kisvállalkozók és pályázatok: négymillió ember jövője a tét

Csepreghy Nándor a Privátbankár.hu konferenciáján

A 2007-2013-as időszak tervezési politikájával kapcsolatban a legfőbb kritikánk, hogy hiányzott egy egységes fókuszú fejlesztéspolitika, fejlesztési irány. Az a döntés született, hogy minden gazdasági szereplőnek, minden iparágnak ígértek valamit, de nem volt egy egységes fókusz.

Pedig ha mindent egyszerre kezdünk el finanszírozni, akkor egyik beruházásnak sem fogunk a végére érni – mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a Privátbankár Pályázat – Start 2015 konferenciáján.

Megvan az EU-s stratégia

A 2008-as válság ezt a helyzetet csak eszkalálta, az EU sem hozott létre egy egységes víziót arra vonatkozóan, hová szeretnének a tagállamok eljutni. Az került a középpontba, hogy minél előbb visszatérjünk a válság előtti szintre, és a válságot lezárhassuk. Ma már látjuk, hogy ez nincs így, a válság utáni világ teljesen más, mint a válság előtti, és így teljesen új stratégiára van szükség.

Ezt az EU is felismerte, és új stratégiát dolgozott ki, ez az EU 2020 stratégia, amely egységes célkitűzéseket fogalmaz meg 11 pontban, amelyekhez a tagállamoknak igazodniuk kellene.

Menjen a pénz a vállalkozóknak

Magyarország 2012-ben két nagy vállalást tett. Egyrészt, az Európai Bizottság elfogadta azt a logikát, hogy a pályázati pénzek nagy részét, 60 százalékát gazdaságfejlesztésre lehessen fordítani. Korábban csak 16 százalékra pályázhattak a gazdasági szereplők.

Csepreghy Nándor a Privátbankár.hu konferenciáján

A másik a munkahelyek száma, a 4,2 millió munkahelyet szeretnénk ötmillióra emelni, és növelnénk azok arányát, akik nem a közvetlen termelési folyamatokban vesznek részt.

Konfliktusok, azok lesznek

A jelenlegi szituációban nehezen lehetne az EU befizető tagállamait rávenni arra, hogy újabb összegekkel támogassák a 2004-ben csatlakozott országok fejlesztését – mondta el az államtitkár-helyettes. Várhatóan ki fognak éleződni a régi tagállamok és az újabban csatlakozottak közötti konfliktusok. Válaszolni kell egy globális politikai kihívásra (mint a menekültválság), és egy technológiai kihívásra is.

Olyan szintű technológiai átalakulásnak vagyunk szemtanúi, amilyen utoljára az ipari forradalom idején volt – mondja Csepreghy. Azok a munkahelyek, amelyek nem állnak másból, mint pár alkatrész összeszereléséből, azok el fognak tűnni. De olyanok is lehetnek, mint a taxisofőrök, akik munkáját a technológia fejlődése teheti feleslegessé az önvezető autók révén.

Kiüresedhet a vidék

Kiüresedik a vidék, hogyan tudunk embereket ott tartani, egzisztenciához juttatni, ráadásul úgy, hogy hasznosítható tudással nem rendelkeznek? – vázolta a fejlesztéspolitika nehézségeit az államtitkár-helyettes az egyik nagy dilemmát. Az egyik megoldás a helyi intézményrendszer fejlesztése.

Egészen addig, amíg az állam a különböző ellátó helyeken, mint iskolákban, kórházakban nem tud mindenütt azonos színvonalat biztosítani, az átlagnál jobb helyzetben levő intézményeket várakozólistára tesszük – hangzott el.

Négymillió ember megélhetése

Egy konkrét döntést ismertetve említette, hogy a kormány 2017. június 30-ig az összes pályázat kiírásáról döntött. A 2007-2013-as időszak lezárásában jól vizsgázott, bár nem a leghatékonyabban használták fel a forrásokat, ezen a téren még van merre előrelépni. A jövőre nézve remélik, hogy a pénzek 60 százalékát valóban a vállalkozók fogják felhasználni.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója szerint a ténylegesen működő kis- és középvállalkozások száma nem másfél millió, mint egyes statisztikák írják, hanem közel 644 ezer, akik mintegy négymillió ember megélhetését biztosítják. Nagyon sok pénz juthat így el a vállalkozásokhoz, amit ők fel tudnak használni, és ez komoly multiplikátor-hatással járna a gazdaság egészében.

Kivéreztek a vállalkozók, elavultak a gépek

A válság felkészületlenül érte a vállalkozói kört, a vállalkozók mára kivéreztek, mannaként várják a fejlesztési pénzeket. A vállalkozások 80 százaléka tervez fejlesztést, mert az utóbbi hét évben nem fejlesztett semmit, sokan teljesen lepusztult gépparkkal dolgoznak.

A piacon nagyon sok banki pénz van, a növekedési hitelprogram olcsó forrásai is nagyon sokaknak vonzóak voltak. Amikor a 2014-2020-as pályázatok megnyíltak, akkor azonban a pályázatokra való jelentkezés leült. A vállalkozók 84 százaléka uniós pénzt szeretne igényelni. Az 51 százalékuk viszont nem csak VNT-t (vissza nem térítendő támogatást) szeretne.

Jön 2020, és vége

A 2007-2013-as időszak, amikor minden területre lehetett pályázati pénzeket kérni, a pénzek elaprózódását eredményezte. Most kiemelt területeket határoztak meg, mint a foglalkoztatás, piacra jutás, versenyképesség, kommunikáció – mondta Krisán László.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2020 után már nem lesznek vissza nem térítendő támogatások, ezt a kétszer hét évet tekintsük egyszeri lehetőségnek, nagy kegyelemnek a sorstól – hangzott el. Az előző hét év során sok téves beruházás, elpazarolt pénz volt, ezen javítani kell.

Ahol a kicsi már nagy

KKV-nak a mintegy 16 milliárd forint árbevétel alatti vállalkozások számítanak az EU-ban, Magyarországon azonban ezek már nagyok. Ezek a jól felkészült nagy cégek sok esetben elszívták a pályázati pénzeket a valóban kicsi vállalkozások előtt. A jövőben inkább a valódi kisvállalkozásokat kellene támogatni – mondja Krisán.

Miközben tolják ki az előző hét éves ciklus pénzeit, meg kellett kezdeni a következő időszak pályázatainak kiírását, a kormányzati intézményrendszer heroikus munkát végez, és jól dolgozik – mondta a szakember. A korábbi időszak fő problémái az előlegprobléma, az önerőprobléma és az elnyert pénzek finanszírozásának problémája voltak, amiket orvosolni igyekeznek.

Ötletet a pályázatra, vagy pályázatot az ötletre?

Az önerő biztosításával és az utófinanszírozással a vállalkozók 77 százaléka szenved. A KAVOSZ Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelt kínál 5 százalék kamattámogatással.

Krisán László a Privátbankár.hu konferenciáján

Meg kell kérdezni a vállalkozókat, hogy milyen pályázatokra van szükség, ne a vállalkozó próbálja az ötleteit ráhúzni a kiírt pályázatokra – javasolta Krisán. A pénzt nem elkölteni kell, hanem hatékonyan felhasználni. Visszautasította azt a vádat, hogy a vállalkozások nem hatékonyan használták fel a pályázati pénzeket az előző ciklusban, a vállalkozói kör életben tartásához a válság alatt ezek is nagymértékben hozzájárultak.

Érdemi segítséget jelenthet sok vállalkozónak, ha gyorsan, már a következő két évben megjelennek a pályázatok. Négymillió ember jövője a tét – mondta Krisán. „Ha már mindenképp gondolkodnod kell, akkor miért ne gondolkodnál nagyban?” – idézte Donald Trump amerikai elnökjelöltet.