Nem volt számla a tolltartóról
A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság közleménye felidézi: a NAV ellenőrei egy internetes adatgyűjtés alapján megállapították, hogy egy magánszemély egy internetes portálon rendszeresen értékesít gyermekruházati termékeket. Az ellenőrök álnéven egy tolltartót rendeltek az érintett férfitől, majd a termék átvételére találkozót szerveztek, amelynek során az eladó nem adott nyugtát vagy számlát.
Az ellenőrzés eredményeként a NAV megállapította, hogy az illető bejelentés nélkül végzett gazdasági tevékenységet, amiért mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. A férfi azonban vitatja az adóhatóság határozatát, azt állítva, hogy nem követett el jogsértést.
A felek között nem vitatott, hogy a férfit az értékesítései tekintetében nem terheli személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség, mivel azok összértéke nem haladja meg az adókötelezettség keletkezéséhez szükséges 600 ezer forintot.
Kell-e bejelenteni vagy nem?
A NAV viszont úgy véli, hogy az áfára és az adózás rendjére vonatkozó szabályok alapján a férfinek, mint gazdasági tevékenységet folytatónak be kellett volna jelentenie a tevékenységét. A megbírságolt eladó szerint viszont őt a magyar áfa-szabályok alapján is adómentesség illeti meg, mivel termékértékesítései ellenértékének összege nem haladja meg a 6 millió forintot. A magyar áfa-törvény alapján ezen értékhatár alatt adómenetességet – más feltételek teljesülése mellett – akkor lehet kérni, ha a kérelmező előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult.
Az ügyet tárgyaló Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt szerette volna megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a magyar áfa-szabályok alapjául szolgáló uniós héa- (hozzáadottérték-adó) irányelv értelmében megkövetelhető-e a tevékenységének bejelentése egy, az adólevonási jog gyakorlására nem jogosult személytől.
Mit mondott a bíróság?
A szeptember 30-án meghozott végzésében a bíróság megállapította, hogy a magánszemély gazdasági tevékenységet folytatott, és így a héa-irányelv értelmében adóalanynak minősül. Márpedig ezen irányelv főszabály szerint minden adóalannyal szemben előírja a tevékenysége bejelentését. Következésképpen nem ellentétes az irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely abban az esetben is előírja az adóalanyok számára valamely gazdasági tevékenység megkezdésének bejelentését, ha az e tevékenységből származó bevétel nem lépi túl az adómentesség tekintetében megállapított felső határt, és az adóalany nem kíván adóköteles tevékenységet folytatni.
Hasonlóképpen, a bíróság szerint nem ellentétes az uniós joggal a bejelentési kötelezettség elmulasztásának bírság kiszabásával való szankcionálása, feltéve, hogy az alkalmazott szankció összeegyeztethető az arányosság elvével - jegyezte meg közleményében a bíróság.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
