Ausztriában törvény rögzíti, hogy az energiaellátóknak többségi köztulajdonban - állami, tartományi vagy városi önkormányzati tulajdonban - kell lenniük. Míg az elektromos áram piacán a legnagyobb szereplő, a Verbund 51 százalékban, más ellátók - így a bécsi Wien Energie és az Energie Burgenland - teljes egészében köztulajdonban vannak. A gázpiacon több mint 30 szolgáltató működik, egy részük országos, mások regionális ellátók. A legnagyobb - az országos értéknek mintegy harmadát kitevő - gáztározó-kapacitással a 31 százalékban állami tulajdonban lévő nemzetközi konszern, az OMV rendelkezik. Az OMV egyben a legnagyobb gáztermelő is. Az osztrák energiapiacot 2002-ben liberalizálták, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók a hálózatok üzemeltetőjétől függetlenül gáz-, illetve áramszolgáltatót szabadon választhatnak. A szállítási tarifát az állam rendeletben szabályozza, míg maga az elfogyasztott energiaegység szabadáras.
Mi újság a szlovákoknál?
A Szlovák Gázipari Vállalatot, az SPP-t 2002-ben, az első Dzurinda-kormány idején privatizálták, azóta 49 százalékos részvénycsomagját az E.ON Ruhrgas és a Gaz de France Suez alkotta konzorcium tulajdonolja. A fennmaradó részt a Nemzeti Vagyonalapon keresztül a szlovák állam ellenőrzi. Az SPP az ország háztartásainak 90 százalékát látja el és a legnagyobb ipari vállalatok gázellátását biztosítja.
A vállalat magánosításának folyamatát, valamint azt, hogy a privatizáció miatt az állam ellenőrző és árképző szerepe jelentősen csökkent, sok kritika érte. Emiatt a jelenlegi szlovák kormány kilátásba helyezte, hogy visszavásárolná a vállalatot, ám ezt eddig nem tette meg. A szlovák állam a Hálózati Ágazatokat Felügyelő Hivatalon keresztül vesz részt a háztartási gáz, az áram, a víz és a távhő árszabályozásában, a hivatalnak vétójoga van.
Hogyan csinálják a csehek?
Csehországban a nagy energiaszállító rendszerek - kőolaj- és fölgázvezetékek, áramátviteli hálózat - állami kézben vannak, de az energiaszolgáltatás terén a magáncégeké a döntő szó. Kivételt az áramtermelés és az áramszolgáltatás képez, ahol a Cseh Energetikai Művekben az állam részesedése mintegy 70 százalék. A CEZ tavalyi nyereségéből több mint 20 milliárd koronát fizetett be az államkasszába. A CEZ tulajdonában van a két cseh atomerőmű (Temelín és Dukovany) is és az árampiac mintegy 60 százaléka.
A gázszolgáltatás terén külföldi kézben lévő energetikai cégeké - RWE, E.ON - a piac nagyobbik része, mintegy 60 százalék. A földgáz- és az áramszolgáltatási árakra az államnak csak részben van hatása, mégpedig az Állami Energetikai Szabályozó hivatalon keresztül, amelynek minden ármozgást jóvá kell hagynia. Csehország keleti (Barátság) és nyugati (IKL) irányban is kőolaj- és földgázvezetékekkel rendelkezik, így az ország gyakorlatilag független az ingadozó orosz szállításoktól. A közelmúltban Prága ötszázalékos részesedést szerzett a nyugati TAL kőolajvezetékben is, ami megerősítette energetikai mozgásterét. Ugyanakkor az ország állami kőolaj- és földgáztartalékai három hónapra tudják biztosítani az ellátást.
A román állam lassan mindent elad
Románia fokozatosan privatizálja az energiaszektort és liberalizálja az energiaárakat. A földgáztermelésben az állam részesedése még meghaladja az 50 százalékot. Két vállalat uralja a piacot: a Romgaz még állami tulajdonban van, a Petromban pedig az állam kisebbségi részvényes. A szállítást végző Transgaz 85 százaléka az államé, de az elosztás teljesen magánkézben van: a piac 90 százalékán a német E.ON és a francia GDF osztozik. Az árakat egyelőre az Országos Energiaügynökség szabályozza, de Románia kötelezettséget vállalt hitelezői előtt, hogy fokozatosan liberalizálja a piacot: jövő év végén az ipari, 2017 végén pedig már a lakossági szektorban sem szab meg végső árat.
A villamos-energiát túlnyomórészt még állami vállalatok termelik Romániában, amelyek jelentős részét azonban privatizálni akarják. Idén mintegy 7 százalékos a megújuló energiákba fektető magánszektor részesedése a villamosenergia-termelésben. A szállítási hálózat 85 százaléka van állami tulajdonban, míg az elosztás jelentős része magánkézben van. A román állam a megmaradt villamosenergia-elosztó vállalataiból kisebbségi részvénycsomagokat tőzsdén akar értékesíteni.
A Mol biometánüzemmel bővíti a Szarvasi Biogázüzemet, amely év végére készülhet el. 
