A kevés gyümölcsöt tartalmazó lekvárok és szörpök adóztatását kezdeményezi a vidékfejlesztési tárca A tárca törekvése az, hogy az alacsony gyümölcstartalmú lekvároknak és szörpöknek magasabb legyen az adótartalma, mint a több gyümölcsből készült termékeknek.
A jelenlegi rendeletek alapján azokat az élelmiszereket, amelyek nem tartalmaznak legalább 35 százalék gyümölcsöt, nem nevezhetők lekvároknak, ám ennek ellenére a köznyelv lekvárnak nevezi az alacsonyabb gyümölcstartalmú készítményeket is.
A közlemény szerint Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére néhány héttel ezelőtt sikerült elérni az aromás szeszek jövedéki adójának megemelését, s így 50 százalékkal emelkedett az aromás szeszesitalok jövedéki adója. A sör, a bor, a pezsgő és a minőségi szeszes italok esetében viszont csak 5 százalék az adóemelés.
A tárca ugyanilyen megfontolásból kezdeményezi a lekvárok megadóztatását azért, hogy az alacsony gyümölcstartalmú készítmények eltűnjenek a magyar piacról - áll a közleményben.
A kevés gyümölcsöt tartalmazó lekvárok és szörpök adóztatása támogatja a helyes és egészséges táplálkozási szokásokat, illetve kedvez a magyar mezőgazdasági termékeknek, és segíti a helyi termelés és az élelmiszerbiztonság megerősítését.
Nem lehet akármire ráírni, hogy "különleges"
A Vidékfejlesztési Minisztérium a Magyar Élelmiszerkönyv szabályrendszerének átalakítása keretében decemberben már meghatározta a "prémium kategóriás" lekvárok és szörpök fogalmát is.
A különleges minőségű lekvárok olyan készítmények, amelyeket egy vagy többféle friss vagy tartósított gyümölcsből édesítve vagy édesítés nélkül a kívánt sűrűségűre főznek. A termékben a gyümölcs darabos és/vagy áttört (passzírozott) formában van jelen. A termékre jellemző a magas gyümölcs- és alacsony hozzáadott cukor tartalom. Részben vagy egészben tartósítószerrel tartósított összetevőket a termékhez felhasználni tilos. A különleges minőségű lekvárok édesítésére édesítőszer nem használható. 100 gramm késztermékhez legalább 60 gramm (citrusgyümölcsök esetében 50 gramm) előkészített gyümölcs szükséges.
A különleges minőségű gyümölcsszörpök olyan készítmények, amelyeket gyümölcsléből/gyümölcsvelőből, sűrített gyümölcsléből/gyümölcsvelőből vagy ezek keverékéből édesítő anyagok hozzáadásával állítanak elő és ami vízzel történő hígítás után kerül fogyasztásra. A termékre jellemző a magas gyümölcs- és alacsony hozzáadott cukor tartalom. A különleges minőségű gyümölcsszörpök tartósítására kizárólag hőkezelés alkalmazható. A különleges minőségű gyümölcsszörpök édesítésére édesítőszer nem használható. A gyümölcstartalomnak legalább 50 százaléknak kell lennie (citrusgyümölcsből készült szörp esetében 35 százaléknak).
Egyre csak dagad a chipsadó
A legújabb tervek szerint az ízesített sörök és az alkoholos frissítők is bekerülnek a chipsadó hatálya alá, ami előbbi esetében literenként 35, utóbbinál 100 forintot jelenthet. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a narancsos, citromos, grépfruitos, almás sörök, illetve az üdítők és a röviditalt tartalmazó italok egyrészt cukrot tartalmaznak, másrészt a fiatalok is szívesen fogyasztják, így tulajdonképp segít az alkoholra való rászokásban.
Kilónként 250 forintot kellhet majd fizetni a kávé után is, az indoklás szerint azért, mert koffeintartalma miatt túlzott fogyasztása egészségkockázatot jelent. Ezen kívül a süteményekre, a chipsekre, a snackekre és ételízesítőkre már kivetett adó kilónként 50 forinttal emelkedhet.
MTI, Privátbankár
Emelkedéssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
