Alig tervezzük meg mit vásároljunk, leginkább akkor rohanunk a boltba, ha valami otthon elfogyott - ilyenkor pedig gyorsan, szinte rögtönözve hozzuk meg döntéseinket.

A magyarok fő indítékai élelmiszer vásárlásánál erősen különböznek az európai átlagtól. Mi ugyanis nem tervezzük be előre a "nagybevásárlásokat" és hogy mire van szükség, hanem leginkább akkor megyünk el venni valamit, ha kifogytak otthoni készleteink.

Ettől eltérően, huszonnyolc európai ország átlagában a fogyasztók legnagyobb része tervezetten megy boltba, hogy feltöltse otthoni készleteit - tudtuk meg a Nielsen piackutató vállalattól. A cég 55 országban vizsgálta, milyen célok vezérlik a vásárlókat.

Honfitársaink 39%-a akkor megy vásárolni, ha valami otthon elfogyott, ezzel ez a legfontosabb motiváló tényező. A második helyre (24%) a "szükségessé vált" áruk kerültek, vagyis az éppen kifogyóban lévő termékek. Vagyis még csak rövid távra sem tervezzük meg, mikor mit vásároljunk.
A harmadik helyen holtverseny alakult ki a célok között, ugyanis egyformán 13% említette, hogy azért megy el vásárolni, hogy előre eltervezve feltöltse otthoni készleteit, illetve megvegye, amit egy lánc szórólapjában akcióznak. Ötödik, hogy aznapi étkezéséhez vásároljon készételt vagy valamilyen hozzávalót, ez 8 százalék számára ok a vásárlásra. Az ún. non-food, vagyis nem az élelmiszerek kategóriájába tartozó termékek megvásárlása csak kevés magyar motivált az első félévben, erről csupán 2% nyilatkozott.

A Nielsen szerint az adatok arra utalnak, hogy rögtönözve, gyors döntéseket meghozva költjük a pénzünket fogyasztási cikkekre. A piackutató szerint ennek egyik oka, hogy nagy a kínálat, hiszen sok üzlet nyitva tart késő estig, hétvégén is vagy éjjel-nappal, városainkban.

Amíg a magyarok inkább reagálnak az otthoni élelmiszer tartalék változásaira, addig földrészünk fogyasztói tervszerűbben, átgondoltabban vásárolnak élelmiszert. Európa 28 országának átlagában a megkérdezettek 37 százaléka mindenek előtt azért keres fel egy élelmiszerboltot, hogy feltöltse háztartása készletét. További 25 százalék fő célja, hogy pótolja, ami kifogyott otthon, majd 21 százaléké, hogy szüksége lett néhány árucikkre. Erre jórészt rá is kényszerülnek, mivel törvény korlátozza az üzletek nyitva tartását jó néhány országban. Késő este vagy hétvégén hiába jut eszébe valakinek, hogy vásárolnia kellene, ha nincs hol.

A többi tényezőt az európai megkérdezettek 7, 5, illetve 3 százaléka említette első számú célként. Sorrendben, hogy beszerezze egy lánc szórólapjában látott akciós terméke(ke)t, továbbá megvegye, ami aznapi étkezéséhez szükséges, valamint, hogy szükségessé vált számára egy vagy több non-food termék, és azért indul boltba..

A vizsgált európai országok közül legnagyobb arányban vásárlási célként első sorban azt, hogy szinten tartsa otthoni élelmiszerkészletét, a britek (70 százalék) nevezték meg, majd a finnek (68), észtek és írek (61-61), továbbá lengyelek (55). Legalacsonyabb ez a mutató a franciáknál (8 százalék), törököknél (9), románoknál (10) és magyaroknál (13).

Ha valamilyen fontos élelmiszer elfogy otthon, akkor főleg az indítja vásárlásra leginkábbb a porrtugálokat (59 százalék), s utánuk következnek az ukránok (58),  románok (54), oroszok (53), lettek (52) és franciák (45). Legkevésbé jellemző ez a britekre (4 százalék), spanyolokra, hollandokra és németekre (7-7 százalék), továbbá írekre (8) és osztrákokra (9).

Privátbankár