Az áremelkedés mindent vitt: többet költöttünk, mégsem lett tele a kosarunk
A legfrissebb GDP adatok szerint a háztartások fogyasztási kiadása 2011-ben 14 484 milliárd forint volt, amely az előző évhez képest 1 százalékos bővülést jelent. A fogyasztás a kereskedelemben vásárolt termékek mellett egy sor további szolgáltatást is magában foglal: élelmiszerekből, iparcikkekből, üzemanyagokból, járművekből 8 485 milliárd forint volt az áruházak bevétele.
A családok 631 milliárddal költöttek többet
Az Országos Kereskedelmi Szövetség az adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a háztartások által megvásárolt termékek és szolgáltatások mennyisége nem változott az előző évhez képest összességében ugyanannyit ettünk, ittunk, cipekedtünk, javíttattunk, szépítkeztünk, utazgattunk, értéke azonban 631 milliárd forinttal több volt, a különbség döntő részben az áremelkedésekre vezethető vissza. Tavaly a fogyasztói árak összességében 3,9 százalékkal emelkedtek.
Az MNB adatai szerint 2011-ben a családok devizahiteleinek havi törlesztő részlete együttesen meghaladta a 400 milliárd forintot, amely a becslések alapján legalább kétszerese az árfolyamugrást megelőző időszak törlesztőrészleteinek. A háztartások az utolsó negyedévében emellett 620 milliárd forintot végtörlesztettek részben forinthitelt felvéve, részben megtakarításból, részben pedig egyéb forrásokból.
Az élelmiszerek és az üzemanyagok ára elszállt
Az inflációs többletet és a devizahitelek havi törlesztő részleteinek megduplázódását figyelembe véve a válság számlája az előbbiek alapján a családok költségvetésében túllépi a 800 milliárd forintot. Az év végi végtörlesztéssel együtt 1600 milliárd forintot költöttek a háztartások az infláció és devizahitel törlesztés többleteire.
| 2010 (milliárd forint) | 2011 (milliárd forint) | |
| Élelmiszer kereskedelem | 3319 | 3516 |
| Iparcikk kereskedelem | 2887 | 2952 |
| Üzemanyag | 1273 | 1432 |
| Jármű | 615 | 585 |
| Vendéglátás | 682 | 698 |
| Belföldi utazás | 252 | 269 |
Az adatokból kitűnik, hogy a két dobogós infláció sújtotta területen, élelmiszerekre és üzemanyagokra együtt, 356 milliárd forinttal költöttünk többet az áremelkedések miatt, mint egy évvel korábban. Az adatok alapján élelmiszerekből ugyanannyit, üzemanyagból viszont kevesebbet kaptunk a pénzünkért tavaly. Tartós cikkekre tavaly ezer milliárdot költöttünk. A tartós cikkek vásárlása az első félévi visszaesést követően a második félévben jelentősen meglódult. A háztartások külföldön elköltött jövedelme 500 milliárd forintra rúg, amely tartalmazza a külföldi szolgáltatásokra és árukra fordított kiadások összegét.
A ruhavásárlást ugyanakkor tavaly visszafogták a háztartások, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint. A 384 milliárd forintos forgalom 4 százalékos volumen visszaesést mutat, ugyanakkor az ázsiai piacok forgalma ismeretlen. A ruhavásárlás mellett 2011-ben a háztartások járművásárlása is visszaesett. Az áremelkedés tavaly a vendéglátóhelyeket is érintette hasonlóan az élelmiszerekhez csak éppen itt - az adagokat tekintve - már kevesebb fogyott.
Felfelé húzta a mérleget 2011-ben a zsebekbe jutó jövedelmek változása, ugyanakkor lefelé húzta a családok devizahiteleinek terhe, valamint az átlagnál nagyobb drágulás az üzemanyagok (15%) és az élelmiszerek (7%) esetében.
Az idei fogyasztás alakulása még kérdéses
A háztartások költekezési lehetősége 2012-ben vásárlóerőtől, a családok jövedelmi helyzetétől, így a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az év első félévében a piac kisebb mértékben zsugorodhat, valamint fontos tényező marad továbbra is az infláció, valamint az árfolyamváltozás. A vásárlási szokásokat előreláthatóan továbbra is a fogyasztói ár uralja majd.
Lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon, a végtörlesztés és az árfolyamgát miatt mérséklődő teher a második félévben élénkítheti a háztartások fogyasztását. A nemzetközi hiteltárgyalások kedvező lefolyása is erősítheti a háztartások fogyasztását a forint árfolyamváltozásán és a beruházások élénkülésén keresztül.
