Az Európai Bizottság (EB) vizsgálja, hogy a kolozsvári repülőtér marketingdíjat fizetett a Wizz Airnek. Az EB bejelentést kapott, miszerint a repülőtér tiltott állami támogatást adott a Wizz Airnek, s közfinanszírozás formájában maga is állami támogatást kap a megyei tanácstól. A kolozsvári Románia második legforgalmasabb repülőtere, tavaly csaknem 1,2 millió utas fordult meg ott, és teljes mértékben a Kolozs megyei tanács tulajdonában áll.
Piaci körülmények között ilyen megállapodás nem születne?
Brüsszel most a repülőtér és a légitársaság 2007 és 2010 közötti megállapodásait nézi át, amelyek azt rögzítik, hogy díjazás ellenében a Wizz Air reklámozza a megyét. Mégpedig bizonyos, attól is függő feltételek mellett, hogy a légicég mekkora forgalmat bonyolít le Kolozsváron. A megállapodás a Wizz Airnek nyújtott földi szolgáltatásokat is szabályozza. Brüsszel úgy véli, a légi cég ezáltal indokolatlan előnyhöz jutott versenytársaihoz képest, a saját pénzét kockáztató magánvállalkozó pedig ilyen körülmények között nem lett volna hajlandó hasonló megállapodást kötni - írja a Napi Gazdaság.
A kolozsvári repülőtérnek nyújtott finanszírozással kapcsolatban a bizottság azt tekinti át, hogy a 2010 és 2014 között a létesítménynek folyósított közpénz biztosított-e indokolatlan gazdasági előnyt a repülőtérnek. A bizottság szerint a repülőtér állami finanszírozása csak akkor megengedett, ha valóban hozzájárul Erdély megközelíthetőségéhez és az ott élők közlekedésének elősegítéséhez.
Marosvásárhely is célkeresztben
Külön kiemeli a bizottság, hogy a marosvásárhelyi repülőtér alig több mint 100 kilométerre van, ami mintegy másfél órás autózást jelent. A szintén kizárólagos megyei tulajdonban lévő marosvásárhelyi repülőtér esetében Brüsszel azt kifogásolja, hogy a reptérhasználati díj - amelynek első számú haszonélvezője a Wizz Air - "abnormálisan" alacsony, és minél nagyobb forgalmat bonyolít egy cég, annál nagyobb kedvezményt kap. A repülőtéren tavaly 350 ezer utas fordult meg. Brüsszel pedig úgy véli, hogy az itt működő légitársaságok az alacsony díjak révén indokolatlan gazdasági előnyhöz jutottak versenytársaikkal szemben.
Kína exportja megbicsaklott, a defláció mélyült – újabb jelek utalnak a világ második gazdaságának gyengélkedésére. 
