Az Európai Bizottság (EB) vizsgálja, hogy a kolozsvári repülőtér marketingdíjat fizetett a Wizz Airnek. Az EB bejelentést kapott, miszerint a repülőtér tiltott állami támogatást adott a Wizz Airnek, s közfinanszírozás formájában maga is állami támogatást kap a megyei tanácstól. A kolozsvári Románia második legforgalmasabb repülőtere, tavaly csaknem 1,2 millió utas fordult meg ott, és teljes mértékben a Kolozs megyei tanács tulajdonában áll.
Piaci körülmények között ilyen megállapodás nem születne?
Brüsszel most a repülőtér és a légitársaság 2007 és 2010 közötti megállapodásait nézi át, amelyek azt rögzítik, hogy díjazás ellenében a Wizz Air reklámozza a megyét. Mégpedig bizonyos, attól is függő feltételek mellett, hogy a légicég mekkora forgalmat bonyolít le Kolozsváron. A megállapodás a Wizz Airnek nyújtott földi szolgáltatásokat is szabályozza. Brüsszel úgy véli, a légi cég ezáltal indokolatlan előnyhöz jutott versenytársaihoz képest, a saját pénzét kockáztató magánvállalkozó pedig ilyen körülmények között nem lett volna hajlandó hasonló megállapodást kötni - írja a Napi Gazdaság.
A kolozsvári repülőtérnek nyújtott finanszírozással kapcsolatban a bizottság azt tekinti át, hogy a 2010 és 2014 között a létesítménynek folyósított közpénz biztosított-e indokolatlan gazdasági előnyt a repülőtérnek. A bizottság szerint a repülőtér állami finanszírozása csak akkor megengedett, ha valóban hozzájárul Erdély megközelíthetőségéhez és az ott élők közlekedésének elősegítéséhez.
Marosvásárhely is célkeresztben
Külön kiemeli a bizottság, hogy a marosvásárhelyi repülőtér alig több mint 100 kilométerre van, ami mintegy másfél órás autózást jelent. A szintén kizárólagos megyei tulajdonban lévő marosvásárhelyi repülőtér esetében Brüsszel azt kifogásolja, hogy a reptérhasználati díj - amelynek első számú haszonélvezője a Wizz Air - "abnormálisan" alacsony, és minél nagyobb forgalmat bonyolít egy cég, annál nagyobb kedvezményt kap. A repülőtéren tavaly 350 ezer utas fordult meg. Brüsszel pedig úgy véli, hogy az itt működő légitársaságok az alacsony díjak révén indokolatlan gazdasági előnyhöz jutottak versenytársaikkal szemben.
Bóka János számolt be róla. 
